Hiány van betanított munkásokból, külföldről kell pótolni

Megosztás Tetszik

Óriási kihívást tartogat az idei év a nagy foglalkoztatók számára. A munkaerőhiány ugyanis már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti.

A világgazdaság újbóli élénkülésével a termelő cégek kapacitása is nagy lendületet kapott, így a legtöbb iparág területén ismét a munkavállalók kerültek jobb alkupozícióba. A megfelelő mennyiségű és minőségű humán-erőforrás bevonása a nagy foglalkoztatók egyik legnagyobb problémájává vált, ez a trend a szakértők szerint csak erősödni fog a közeljövőben. Ez a magyar piacon sincs másként: a kapacitásbővítés és az új gyárak megjelenése magával hozta és felerősítette azt az igényt, hogy külföldi kollégákat is nagyszámban alkalmazzanak a vállalatok.

A toborzás azonban egyre nehezebb, míg korábban 600-800 kilométeres körzetben már lehetett találni megfelelő jelentkezőket, most el kell menni akár 1800-2000 kilométerre vagy még távolabbra is nagyszámú minőségi munkaerőért – magyarázza a munkaerő-kölcsönző vállalkozások kihívásait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Fogytán a türelem a munkavállalói oldalon

A hazai munkaerőhiány mellett rendkívül kiélezett verseny alakult ki a vállalatok között, ez pedig a HR szolgáltatói szinten is tapasztalható. Ebben a helyzetben egy vállalat sem engedheti meg magának, hogy várakoztassa a munkavállalót, vagy figyelmen kívül hagyja annak elvárásait. Ma már az álláskeresőknek sokkal nagyobb a mozgásterük, hisz tudják, hogy jelen gazdasági helyzetben megtehetik, hogy válogatnak. A cégeknek pedig muszáj rugalmasnak lenniük, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkavállalók új elvárásaihoz – vélekedik a kialakult helyzetről Mihályi Magdolna.

A vállalatoknak elsősorban HR oldalon kell változtatniuk, hogy hatékonyabbá tegyék a munkaerő pótlását. Ebben elsősorban az segítheti a cégeket, ha a kiválasztásban döntéshozatali joggal ruházzák fel az abban résztvevő csapatukat, amivel jelentősen csökkenhet a felvételi eljárások ideje. Az időfaktor azért égető kérdés, mert a munkavállalók a legtöbb esetben nem várnak, oda mennek, ahol hamarabb kezdhetnek. Emellett ajánlott, hogy a vállalatok heti több napot is fenntartsanak az új munkatársak beléptetésére, hisz sokszor a cégek már 3-4 nap várakoztatás miatt is eleshetnek az egyébként megfelelő munkaerőtől.

Lehetővé kell tenni, hogy a jelölt előre láthassa a munkakörnyezetét

Habár a fizikai dolgozók döntését jórészt az adott pozícióval járó kereset határozza meg, a munkavállalók szempontjai a korábbinál már jóval kiterjedtebbek. Az állásinterjún, vagy a felvételi eljárás során tapasztalt első benyomás rendkívül fontossá válik, és fontos szempont lett az is, hogy az állásra jelentkező láthassa a telephelyet, vagy gyárat, ahol dolgozni fog és találkozhasson az ott lévő emberekkel. Erre a gyakorlatra eddig a legtöbb cégnek nem volt kapacitása, a gyárak látogatását pedig a biztonsági kockázat és a járványhelyzet is megnehezíti. Ettől függetlenül a jövőben a vállalatoknak erre is megoldást kell találniuk, legalább egy videó formájában meg kell mutatni a jelöltnek, hogy hol fogja tölteni a mindennapjait. A vállalatok részéről nagyon fontos, hogy a munkavállalónak ne csak a szakmai képességeit, hanem a személyes habitusát, elvárásait is ismerjék.