hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Üzleti titok, hogy kinek, mennyi a munkabére?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd
1

Kollégák között kényes kérdés a munkabér összege. Vagy tiltja a munkaszerződés, hogy ezt megosszuk egymással vagy egyszerűen csak nem kívánjuk a kollégánk orrára kötni. A megítélés munkakörönként is eltérő, ráadásul minél magasabb pozícióban dolgozik a munkavállaló, annál nagyobb titok övezi a munkabérét. A pólus másik oldalán álló munkáltatónak ugyanakkor nem mindegy, hogy titokban marad-e a munkabér, mivel a nyilvánosságra hozatal bérfeszültséget kelthet, illetve a jogos gazdasági érdeke is sérülhet. Hogyan rendelkezik a törvény?

Általános magatartási követelmények, üzleti titok

Kifejezett törvényi rendelkezés és egységes, kimunkált bírói gyakorlat hiányában a munka törvénykönyve (Mt.) általános magatartási követelményei hívhatók segítségül. Az Mt. 8. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettség a törvény erejénél fogva a munkaviszony megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli a munkavállalót, külön ellenérték nélkül. Ez független attól, hogy milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszony, és nem feltétele a versenytilalmi megállapodás megkötése sem.

Ha bővebben tájékozódna a témában, rendelje meg a HVG 2020-as Munkajog különszámát!

De mi is az az üzleti titok? Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapján a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. A munkabér ezen feltételeknek megfelel, melyből következően üzleti titoknak minősül, így a munkavállalót terhelő általános magatartási követelmény lehetne, hogy titokban tartsa az erre vonatkozó információkat.

A helyzet mégsem ennyire egyszerű, mivel vizsgálni kell a jogosult oldalát is. Egy eseti bírói döntés szerint a munkavállalók „bérezése, bónuszaik, cafetériájuk vonatkozásában maguk is titokgazdának minősülnek, tehát a saját magukra vonatkozó adatok vonatkozásában nem tekinthetők jogosulatlan személyeknek” (Veszprémi Törvényszék - 19-H-PJ-2012-34.). Azaz nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is titokgazdának minősül, mely következtében előállhat az a helyzet, hogy a titokkal való rendelkezéshez, annak akár nyilvánosságra hozatalához neki is jogos gazdasági érdeke fűződik.

Az üzleti titok védelméről szóló törvény szerint a jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára. Mindezek alapján a munkavállaló a saját munkabérére vonatkozó információval szabadon rendelkezhet, így azt akár nyilvánosságra is hozhatja. Ez pedig nem minősül üzleti titoksértésnek. Kérdés azonban, hogy a munkabér felfedésével sérül-e a munkáltató jogos gazdasági érdeke? Gondoljunk csak bele abba, milyen hatása lehet annak, ha a céghez jelentkező ismerősömnek elárulom az alapbérem mértékét. Az új kolléga máris nyeregben érezheti magát a bértárgyalás során, ami negatívan érintheti a munkáltató munkaerő-piaci pozícióját. Ennek következtében máris sérül a jogos gazdasági érdeke.

A fentiek alapján tehát mindkét félnek vannak jogos érdekei és olyan kötelezettségei, mely alapján a másik jogos érdekének érvényesülését nem korlátozhatják.

Joggal való visszaélés, egyenlő bánásmód követelménye

Az Mt. 7. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Ebből következően, ha bármely fél oly módon rendelkezik a munkabérére vonatkozó információkkal, hogy ezen magatartások egyikét megvalósítja, abban az esetben joggal való visszaélés történik.

Az Mt. 12. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Érdekes helyzet áll elő, ha a munkavállalók azért fedik fel a munkabérük mértékét egymás felé, hogy látható legyen, megtartja-e a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét. Ekkor a munkavállalók jogos érdeküket igyekeznek érvényesíteni, mely megítélésem szerint elfogadható indok. Azaz általában véve nem tiltható meg a munkavállaló részére, hogy a munkabérére vonatkozó információt egyedi esetekben más tudomására hozza. Ehhez azonban szükséges egy olyan konkrét dolgozói érdek, amely legitimálja a munkabérére vonatkozó információnak a mások számára való hozzáférhetővé tételét.

A fentiek alapján tehát álláspontom szerint a munkaszerződésben vagy akár egy szabályzatban meghatározott, a munkabér titokban tartására vonatkozó általános tiltás elfogadható. Ez alól azonban kivételt képez az az eset, amikor a munkavállaló jogos érdeke érvényesítése érdekében hozza nyilvánosságra a munkabérére vonatkozó információt.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
janbor

Sajnos egykori főnökünk eme titoktartásra hivatkozva állapította meg bérünket . Ittuk is a levét, fél bérért dolgoztunk !

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó – NAV-ellenőrzés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close