A munkaügyi perek többségét munkavállalók indítják, általában az elbocsátások körüli ellentmondások miatt. Hiába azonban a jogszerű követelés, ha az egykori munkaadó felszámolás alatt áll. A gazdasági válság több elbocsátást és sok tönkrement céget is jelent. Kinek, mit és mikor kell bizonyítania?
2010-től számos ponton módosul a Munka Törvénykönyve. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán változnak a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok, május 1-jétől átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, változások lesznek a munkaügyi bírságok kiszabásában és megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv.ásokat a BDO Forte foglalta össze.
A béren kívüli juttatások adózására vonatkozó szabályokat a 2010-es adócsomag több ponton is felülírta. Beszűkül az adómentesen igénybe vehető juttatások köre, még mindig juttatásban részesülő magánszemély által felhasználható érték még így is magasabb, mintha ugyanazt bérként kapta volna meg. Érdemes élniük a munkavállalóknak a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal.
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében minden 62. életévét be nem töltött, keresőtevékenységet folytató öregségi nyugdíjasra 2010. január 1-jétől kiterjedt volna az úgynevezett éves keretösszeg elérését követő nyugdíjfolyósítási korlátozás. Az Országgyűlés azonban másképp döntött a hétfői zárószavazáson. Kikre és meddig vonatkozik a keresetkorlátozás jövő évtől?
Sokakat érintő kérdés, hogy milyen összegű családtámogatásra számíthat jelenleg és a 2010. május 1-től változó juttatások kapcsán. Számoljon az Adózóna új kalkulátorával!
A gazdasági válság igazi nagy vesztesei az eddig bérből és fizetésből élő, de a recesszió miatt elbocsátott alkalmazottak. A jogellenes elbocsátás és a kifizetetlen végkielégítés sem ritka. Milyen jogok illetik meg felmondás idején a munkáltatót és a munkavállalót? Hogyan hozzuk ki a legtöbbet elbocsátásunkból?
Januártól az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó munkaviszony létesítéséhez úgynevezett blanketta-munkaszerződést kell kötni; ez lép az alkalmi munkavállalói (AM) könyve helyébe.
A kötelező nyugdíjrendszer mellett számos más, kiegészítő nyugdíj megszerzésére irányuló, általában önfinanszírozó megtakarítási formát ismerünk, melyek közül többhöz adóelőny is kapcsolódik Magyarországon. Ezek közül legismertebb talán a cafeteria típusú juttatási rendszerek egyik megszokott eleme: az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Vajon mi történik ezzel a megtakarítási formával, ha külföldön vállalunk munkát? Lehet-e kérni munkáltatói hozzájárulásokat például egy német munkáltatótól? Továbbra is megilleti-e a munkáltatói hozzájárulás után az adómentesség és a saját tagdíjbefizetései után az adókedvezmény azt a magyar munkavállalót, akit külföldre küld ki magyar munkáltatója? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Mi a különbség a 4, illetve a 8 órás munkaviszony között? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
Egyre gyakoribb, hogy más országban dolgozunk, mint ahol lakunk. De külföldi munkavállaláskor ritkán foglalkoztat minket, mennyi lesz a nyugdíjunk és hogyan kell azt majd kiszámítani. Íme, néhány sarokpont, mire érdemes odafigyelniük az Európai Unióban munkát vállalóknak nyugdíjuk megállapításakor.
A munkáltatók érdeke, hogy ne kerüljön túl sokba egy dolgozó, a munkavállalóké pedig az, hogy magasabb legyen a nettó bérük. A dolgozók javaslata a 11, 5 százalékos emelésre kétszer annyi, mint az infláció. Ezt a munkáltatók a szakértőkkel egyetértésben irreálisnak tartják. De pontosan mennyi járulékot kellene fizetniük a 80 ezer forint után? Mibe kerülne nekik a minimálbér felett keresők foglalkoztatása, ha rábólintanának a javaslatra? Utánaszámoltunk.
A kis- és középvállalkozások akkor kaphatnak jövő évtől fejlesztési adókedvezményt, ha vagy a foglalkoztatotti létszámot, vagy a bérköltséget növelik - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követően.
A befektetési piacon évek óta bevált céges konstrukció, amely a béren kívüli juttatások rendszerének 2010. január 1-től érvényes adókötelezettségét kikerüli és így a juttatás a munkavállalók számára továbbra is adómentesen adható marad.
Kinek és mikor kell nyilatkoznia a családi pótlékról és milyen adóterhet nem viselő járandóságokra vonatkozik még az 50 százalékos megosztás?
Rendes felmondás esetén ki kaphat háromhavi végkielégítést? Rokkantnyugdíj mellett ki jogosult nyugdíjra? Olvasóink kérdéseire dr. Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték