A jelenleg hatályos szabályozás értelmében minden 62. életévét be nem töltött, keresőtevékenységet folytató öregségi nyugdíjasra 2010. január 1-jétől kiterjedt volna az úgynevezett éves keretösszeg elérését követő nyugdíjfolyósítási korlátozás. Az Országgyűlés azonban másképp döntött a hétfői zárószavazáson. Kikre és meddig vonatkozik a keresetkorlátozás jövő évtől?
Sokakat érintő kérdés, hogy milyen összegű családtámogatásra számíthat jelenleg és a 2010. május 1-től változó juttatások kapcsán. Számoljon az Adózóna új kalkulátorával!
A gazdasági válság igazi nagy vesztesei az eddig bérből és fizetésből élő, de a recesszió miatt elbocsátott alkalmazottak. A jogellenes elbocsátás és a kifizetetlen végkielégítés sem ritka. Milyen jogok illetik meg felmondás idején a munkáltatót és a munkavállalót? Hogyan hozzuk ki a legtöbbet elbocsátásunkból?
Januártól az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó munkaviszony létesítéséhez úgynevezett blanketta-munkaszerződést kell kötni; ez lép az alkalmi munkavállalói (AM) könyve helyébe.
A kötelező nyugdíjrendszer mellett számos más, kiegészítő nyugdíj megszerzésére irányuló, általában önfinanszírozó megtakarítási formát ismerünk, melyek közül többhöz adóelőny is kapcsolódik Magyarországon. Ezek közül legismertebb talán a cafeteria típusú juttatási rendszerek egyik megszokott eleme: az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Vajon mi történik ezzel a megtakarítási formával, ha külföldön vállalunk munkát? Lehet-e kérni munkáltatói hozzájárulásokat például egy német munkáltatótól? Továbbra is megilleti-e a munkáltatói hozzájárulás után az adómentesség és a saját tagdíjbefizetései után az adókedvezmény azt a magyar munkavállalót, akit külföldre küld ki magyar munkáltatója? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Mi a különbség a 4, illetve a 8 órás munkaviszony között? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
Egyre gyakoribb, hogy más országban dolgozunk, mint ahol lakunk. De külföldi munkavállaláskor ritkán foglalkoztat minket, mennyi lesz a nyugdíjunk és hogyan kell azt majd kiszámítani. Íme, néhány sarokpont, mire érdemes odafigyelniük az Európai Unióban munkát vállalóknak nyugdíjuk megállapításakor.
A munkáltatók érdeke, hogy ne kerüljön túl sokba egy dolgozó, a munkavállalóké pedig az, hogy magasabb legyen a nettó bérük. A dolgozók javaslata a 11, 5 százalékos emelésre kétszer annyi, mint az infláció. Ezt a munkáltatók a szakértőkkel egyetértésben irreálisnak tartják. De pontosan mennyi járulékot kellene fizetniük a 80 ezer forint után? Mibe kerülne nekik a minimálbér felett keresők foglalkoztatása, ha rábólintanának a javaslatra? Utánaszámoltunk.
A kis- és középvállalkozások akkor kaphatnak jövő évtől fejlesztési adókedvezményt, ha vagy a foglalkoztatotti létszámot, vagy a bérköltséget növelik - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követően.
A befektetési piacon évek óta bevált céges konstrukció, amely a béren kívüli juttatások rendszerének 2010. január 1-től érvényes adókötelezettségét kikerüli és így a juttatás a munkavállalók számára továbbra is adómentesen adható marad.
Kinek és mikor kell nyilatkoznia a családi pótlékról és milyen adóterhet nem viselő járandóságokra vonatkozik még az 50 százalékos megosztás?
Rendes felmondás esetén ki kaphat háromhavi végkielégítést? Rokkantnyugdíj mellett ki jogosult nyugdíjra? Olvasóink kérdéseire dr. Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Mennyi nyugdíj jár 40 év szolgálati idő után? A rokkantnyugdíj melletti munkában töltött időszak beleszámít-e a szolgálati időbe? Olvasóink kérdéseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
A válság előszele még nem érintette meg a hazai munkaerő-piacot, amikor 2008 májusában berobbant a biztosítási piacra a nyugaton már népszerű szolgáltatás: a munkanélküliségi, más néven jövedelemkiesés-biztosítás. Sikerén felbuzdulva – és a versenypiaci követelményeknek eleget téve – idén több cég is bevezette. De vajon ki kaphatja meg, milyen feltételekkel, és megéri-e?
Idén az államháztartás tervezett bevételeinek elérése érdekében az adóhatóság fokozza például az önálló, illetve a társhatóságokkal közös ellenőrzéseit többek között a munkaerő-kölcsönzésnél, az alvállalkozói láncolatokban az alacsony képzettségű vagy szezonális munkaerőt igénylő ágazatokban, az építőiparban, a vendéglátás és a vagyonvédelem területen. Rendszeressé válnak a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések és nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzései, és a szezonális akciókban úgy, mint a Kánikula akció során is kiemelt figyelmet kap a részmunkaidő, illetve alkalmai munkavállalók foglalkoztatásának ellenőrzése. Kikre csap még le az APEH?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték