hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jön az új Munka törvénykönyve: viszlát szakszervezeti jogok és munkavállalói védelem

  • adozona.hu

Az új Munka Törvénykönyvében felszámolnák a szakszervezetek egyik leghatékonyabb eszközét a munkáltatói jogsértésekkel szemben. A munkavállalók ezáltal kiszolgáltatottabbak lennének, mint eddig.

(Cikkünk a törvénymódosítás megszavazása előtt jelent meg.)

A munkavállalói érdekképviseletre vonatkozó szabályozás című fejezet szikár tömörséggel az alábbi kinyilatkoztatással indít: „Az üzemi tanácsok, illetve a -- döntően még mindig a munkahelyeken működő -- szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása kudarcot vallott.” Mióta érdekképviseleti szerv az üzemi tanács, mitől meglepő, ha a szakszervezetek a munkahelyeken működnek? Miből vonta le a szöveg ismeretlen szerzője ezt a velős végkövetkeztetést? Tényekkel alátámasztott indoklást a szöveg nem tartalmaz.

A megoldás a munkáltatói döntésekbe való beleszólás jogának az üzemi tanácsokhoz történő teljes körű telepítése lehet a fenti szöveg szerint. Csakhogy a szakszervezet eddig sem gyakorolt participációs jogokat, ezért nincs is mit tőlük átcsoportosítani. Ennek ellenére a megoldást a szakszervezeti vétójog és a szakszervezeti tisztségviselőket illető kiemelt munkajogi védelem kiiktatásában látja az anyag.

Azaz a munkáltatói jogsértések esetén alkalmazható leghatásosabb eszköztől, az intézkedés végrehajtásának felfüggesztésétől foszthatják meg a szakszervezeteket. A kiemelt munkajogi védelem megszüntetésével pedig lehetőséget kapna a munkáltató az okvetetlenkedő tisztségviselő könnyített eltávolítására. Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény nem helyettesítheti ezt a fontos védelmi eszközt.

Elgondolkodtató, hogy a szöveg írói szerint a szakszervezeti jogok felszámolására azért van szükség, mert „figyelemmel kell lenni az egyes munkáltatói kötelezettségek enyhítésére.”

További sérelmet jelentene a szakszervezetek részére, ha a Kollektív Szerződés kötés kizárólagos jogát kivennék a kezükből és az üzemi tanácsot felruháznák ilyen jogosítványokkal. Tekintettel arra, hogy az utóbbiak nem érdekképviseleti szervek, elhibázott döntés lenne. Ezen elképzelések megvalósulása esetén, figyelembe véve a sztrájkjog jelenlegi korlátozását, a munkavállalói érdekképviseletek eljelentéktelenedése következne be.

Viszló László
munkajogi szakértő, ügyvéd
Adózóna

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mikor mehetek nyugdíjba?

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Személyi kedvezmény igénybevétele

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close