A tényállás: Az Art. 228. § (1) a) bekezdése alapján a NAV mulasztási bírságot szabott ki. A határozat ellen határidőben fellebbezést nyújtottunk be. A NAV a fellebbezés elbírálására rendelkezésre álló határidején belül nem válaszolt. Kérdés: Az 1. fokú határozat így semmissé vált vagy valamilyen fórumon intézkednie szükséges az adózónak az ügy lezárása iránt?
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását az alábbi esettel kapcsolatosan: 2 db kft.-ről A és B van szó, azonos tulajdonosi körrel rendelkeznek. Mind a kettő cég kiskereskedelmi húsértékesítés végez. "A" cég idei év május közepéig végezte a tevékenységét évek óta egy bérelt üzlethelyiségben. Egyéb okok miatt a tevékenységet "B" cég május 14-étől tovább folytatta. Május 24-én revizorok próbavásárlást végeztek "B"nél, mivel nyugtát nem kaptak, így jogkövetési vizsgálatot folytattak le. Egyrészt megállapították, hogy "B" cég pénztárgéppel nem rendelkezik, és adóelszámolásra alkalmas bizonylatot nem kaptak a vásárláskor, valamint a cég alkalmazottja május 23-án került bejelentésre. Egy hetet még "A" cég alkalmazottjaként dolgozott a munkavállaló "B" cégnél, ezt a jelenléti ív is alátámasztotta. Észrevétel benyújtásakor próbáltuk a helyzetet menteni olyan módon, hogy a "A" és "B" cég között szerződéses jogviszonyt hoztunk létre, amelynek keretében "A" cég vállalta saját alkalmazottaival a bolti értékesítést "B" cég részére. Ezt követően az ügyvezetőt beidézte az adóhatóság, ahol nyilatkozatot tett, hogy két cég közötti szerződés nem valós, csupán elfelejtették átjelenteni az alkalmazottat a másik cégbe. A cég a bizonylat és a pénztárgép nélküli értékesítésért mulasztási bírságot kapott. Majd ezt követően üzlet bezárási időpont egyeztetésére kapott az ügyfél idézést az adóhatóságtól be nem jelentett alkalmazott miatt. Lehet boltzárat elrendelni mulasztási bírság kiszabása nélkül?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ahol tulajdonosváltás történt 2017-ben. Ekkor a régi tulajdonos beperelte a könyvelőjét, mert több millió mulasztási bírságot szabtak ki a cégre a könyvelő hibájából, ami be is bizonyosodott. Ezt a bírságot most végrehajtón keresztül szeretné megkapni a korábbi tulajdonos, de mivel a cég nevében történt a teljes eljárás, így az új tulajdonos átengedményezte a régire, amiben megállapodtak az átadáskor. A kérdés, hogy van-e valami adózási, vagy egyéb kötelezettsége a cégnek, vagy bárkinek? Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha belföldi fordított adózású számla korábbi periódusban került bevallásra (teljesítési időpont alapján) az áfatörvény 60. paragrafusa helyett? Az esetleges mulasztási bírság számlánként vagy adóbevallási időszakonként értendő? Köszönjük!
Több éve ténylegesen nem működő társaság eddig minden bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítette. Most a tulajdonos úgy döntött, felmondja a szerződést a könyvelővel, nem ad be semmilyen bevallást, nem fizet adót. Végelszámolni nem akarja a cégét, mert az macerás. Kérdésem, mi történik ebben az esetben a társasággal? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Ekáerellenőrzés során büntettek meg egy céget, mert a külföldi partnere nem jelezte, hogy a kamionja rendszáma megváltozott, és az ellenőrzéskor derült ki, hogy az adott ekáerszámhoz nem a megfelelő rendszám volt bejelentve. A NAV mulasztási bírságot szabott ki. Ezt a költséget nem tudja vállalni az önhibáján kívül megbüntetett cég, és szeretné azt átterhelni a külföldi partnerére. Hogyan lehetséges ez: számlával vagy más módon? Ha számlával, akkor hogyan kell eljárni az áfa tekintetében? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
2017. október 18-án bruttó 1 millió 651 ezer forint értékben vásároltunk egy tehergépkocsit készpénzért. Mivel a vásárlás az esti órákban történt, már nem volt mód az átutalásos fizetésre. Mivel az Art. 17. § (9) bekezdésében előírt 2 millió forintos készpénzfizetési korlátot nem éri el a számla, a 40-es nyomtatványt nem lehet benyújtani. De az Art. 38. § (3a) bekezdése 1,5 millió forint feletti készpénzkifizetés tilalmáról is rendelkezik, a 1,5 millió forinton felüli részre 20% mulasztási bírságot kell fizetni. Kérdésem, hogy mi ilyenkor a teendő, milyen módon fizessük be a mulasztási bírságot, és hogyan, milyen módon jelentsük ezt az adóhivatalnak? Szeretnénk elkerülni, hogy egy esetleges jövőbeni revízió feltárja ezt, és akkor a mulasztási bírság mellett még késedelmi kamat is terheljen minket. Válaszukat megköszönve: Kovács-Horváth Adrienn
Tisztelt Szakértő! Ekáer ellenőrzés kapcsán büntették meg cégünket, mert a külföldi partnerünk nem jelezte, hogy az kamion rendszáma megváltozott, így ellenőrzéskor az adott ekáer számhoz nem a megfelelő rendszám volt bejelentve. Természetesen a NAV mulasztási bírságot szabott ki részünkre önhibánkon kívül. Ezt a költséget nem tudjuk felvállalni, és szeretnénk a külföldi partnerünkre átterhelni. Abban kérném a segítségét, hogy ezt hogyan tudom kivitelezni: számlával vagy más módon. Amennyiben számlával, hogyan kell eljárni az áfa tekintetében? Köszönöm válaszát.
Akár két-háromezer céget is érinthet hazánkban az az új változás-bejelentési kötelezettség, amelyről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterve nyomán hamarosan, a májusi „adósaláta” részeként szavazhat a magyar Országgyűlés. A nemzetközi cégcsoportok tagjainak a jogszabály hatálybalépését követően várhatóan csak néhány hónapjuk lesz majd arra, hogy teljesítsék a követelményeket, míg a mulasztással nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírságot kockáztatnak.
Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, noha összegét a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallani és befizetnie, és ez utóbbi kötelezettséget akkor is kell teljesítenie, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.
Tapasztalatok szerint a gazdálkodók akkor is sokszor a készletre vételkor állapítják meg a termékdíjat, ha ezt nem így jelentették be a NAV-nak. Bár azt lehetne feltételezni, hogy a termékdíj korábban történő megfizetésével nagy kockázat nem keletkezik, a helytelen gyakorlatot is mulasztási bírsággal sújtja a NAV – figyelmeztet a Mazars.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozás be nem jelentett foglalkoztatás miatt mulasztási bírságot kapott. Elveszti a kata adóalanyiságát? Ha igen, hogyan lehet, hogy a NAV honlapján a törzsadatok szerint még mindig adóalany (a mulasztási bírságot már több hónappal ezelőtt kiszabta az adóhatóság). Van valami bejelentési kötelezettségünk jelen esetben? Köszönettel.
Alvó cégnek kell-e bankszámlát fenntartania? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Van-e lehetőség arra, hogy a munkaszerződésben kikötésre kerüljenek az alábbiak: A munkavállaló által kötelezően vezetendő jelenléti ív elmulasztásából adódó esetleges munkaügyi bírságot a munkáltató a munkavállalóval fizettesse meg azzal, hogy a szerződő felek a munkavállalónak felróható károkozó magatartása következményeként fogadják el a bírság kiszabását? Ezért a munkavállaló köteles a munkáltató által megfizetett bírságot utólag a munkáltatónak megfizetni. Ezt az igényét a munkáltató fizetési felszólítás (Mt. 285. §) útján érvényesítené a munkavállalóval szemben. A munkavállaló a munkaszerződés aláírásával hozzájárulna ahhoz, hogy a bírság összegét a munkabéréből a levonásmentes munkabérrészig közvetlenül levonja a munkáltató.
Tisztelt szakértő! Egyik kft. a másik (nem kapcsolt) kft.-től 1 900 000 forint bruttó értékben vásárolt készpénzért árut. A készpénzfizetés korlátozása szerint 1,5 millió forint feletti rész után 20 százalék mulasztási bírságot kell fizetni mind az eladónak, mind a vevőnek. A kérdésem, hogy ez technikailag hogyan történik? Jelen esetben a vevőnek csak át kell utalnia a mulasztási bírságot, vagy csak egy NAV ellenőrzés kapcsán derül rá fény? Mi a teendő ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték