Frissíteni kell a számviteli politikát, különben jöhet a bírság

Megosztás Tetszik

Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-jétől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A számviteli politika aktualizálásának határideje a törvényi előírások szerint az új szabályok hatálybalépése után 90 nap, azaz 2015. október 3-a volt. Ezzel kapcsolatban a szakmán belül is megoszlanak a vélemények, hiszen a 90 napos határidőt sokan az alkalmazástól, azaz 2016. január 1-jétől számítják. E feltételezést támasztja alá az is, hogy a módosított számviteli politika előírásait először csak a 2016-os üzleti évben kell alkalmazni, és addig a „régi” számviteli politika volt irányadó a vállalkozások számára, és az is, hogy az adminisztrációs kötelezettségek egyébként sem tartoznak a vállalkozások kedvenc teendői közé.

A szabályok helytelen értelmezése miatt a vállalkozások jelentős részénél még mindig nem készültek el a számviteli politikák. A LeitnerLeitner könyvvizsgálóinak tapasztalatai alapján jellemzően az is meglepetésként éri a vállalkozásokat, hogy legalább az alkalmazástól számított 90 napon belül, azaz 2016. március 30-áig mindenképpen el kell készíteniük a frissített számviteli politikát – mondta Siklós Márta. Pedig ettől a végső – a törvényi előírások meglehetősen szabad értelmezése alapján meghatározott – határidőtől mindenképpen rendelkezniük kell a vállalkozásoknak módosított számviteli politikával.

A számviteli politika az aktualizálás során érdemes végiggondolni és rögzíteni többek között az új határértékeknek megfelelő beszámoló típust, az eredmény-kimutatás új formáját, a fióktelephelyek adatait, a kiegészítő melléklet szerkezetét és tartalmát, a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételeket és költségeket, ráfordításokat. A könyvvezetési adatok mérlegben és eredmény-kimutatásban való megjelenésénél is számos fontos szempont lehet: például, hogy a számlarendbe felvettek-e olyan főkönyvi számlákat, amelyek a jelentős tulajdonosi részesedés fogalmának megjelenéséből keletkeznek, vagy hogy megszüntették-e mérleg szerinti eredmény számlát, és bevezették-e a helyére az adózott eredmény számlát, de legalább átnevezték az előbbit az utóbbira.

Azok számára, akik még nem vagy nem a fenti elvek szerint végezték el a számviteli politika módosítását, érdemes ezt március végéig megtenni annak érdekében, hogy elkerüljék a mulasztási bírságot.

Ha a számviteli politika elkészült, akkor jó hír, hogy az új számviteli törvény által meghatározott többi feladat nem tesz szükségessé azonnali cselekvést a vállalkozások számára. Mivel nincsenek konkrét határidőhöz kötve, az év során bármikor, de legkésőbb a 2016-os beszámoló összeállításáig, végrehajthatók. Ezek közé tartozik például a 2015-ös beszámoló adatainak „átfordítása”, azaz az összehasonlíthatóság érdekében a 2016-os szabályoknak megfelelő szerkezetben való bemutatása. Tipikusan a zárási teendőkhöz kapcsolódó feladat a kiegészítő melléklet új előírások szerinti összeállítása. Vannak olyan folyamatos teendők is, mint például az év során előforduló gazdasági események rögzítése a könyvekben az új előírások szerint, melyet akkor kell elvégezni, amikor ezek aktuálisan szükségesek.

Az új törvényi előírások előtt keletkezett üzleti vagy cégértéket az átmeneti szabályoknak megfelelően pedig már a 2016-os nyitás után rendezni kellett, és ezt az érintett vállalkozások többsége már el is végezte.