További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vállalkozások ezreit fenyegetheti szokatlanul nagy, 20 millió forintos mulasztási bírság

  • adozona.hu

Akár két-háromezer céget is érinthet hazánkban az az új változás-bejelentési kötelezettség, amelyről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterve nyomán hamarosan, a májusi „adósaláta” részeként szavazhat a magyar Országgyűlés. A nemzetközi cégcsoportok tagjainak a jogszabály hatálybalépését követően várhatóan csak néhány hónapjuk lesz majd arra, hogy teljesítsék a követelményeket, míg a mulasztással nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírságot kockáztatnak.

Az OECD, valamint a G20 egyik legjelentősebb projektje az elmúlt években a multinacionális vállalatcsoportok agresszív adótervezési törekvéseinek visszaszorítását célzó, összesen 15 pontból álló BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterv kidolgozása és véglegesítése volt.

Az akcióterv 13. pontjának egyik lényeges eleme, hogy bevezette a nemzetközi cégcsoportok egyes tagjainak tevékenységét és az általuk realizált nyereséget és/vagy fizetett adót monitorozó, úgynevezett országonkénti jelentés (CbCR – Country-by-Country Report) készítésének kötelezettségét, továbbá az ezzel kapcsolatos, adóhatóságok közötti nemzetközi információcserét. A koncepció célja, hogy a különböző országokban működő adóhivatalok egy egységes formátumú jelentésen keresztül átfogó képet kaphassanak a multinacionális vállalatcsoportok működéséről, ami adott esetben adókikerülésre utaló jelekre is rávilágíthat – így például egyértelműen láthatóvá válik, ha egy alacsony adókulcsú államban működő leányvállalat indokolatlanul magas profitot realizál a többi csoporttaghoz képest.

Hamarosan eldől a hazai szabályozás sorsa

Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség bevezetését Magyarország is vállalta, és az erre vonatkozó törvényjavaslatot idén március végén be is nyújtották a parlament elé. Érdekesség, hogy az új kötelezettség nem önálló jogszabály formájában, vagy az Art. (adózás rendjéről szóló törvény) részeként, hanem egy 2013-as (a nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló XXXVII.) törvény módosításaként épül majd be jogrendszerünkbe.

A hazai törvényjavaslat szerint egy belföldi illetőségű vállalkozásnak akkor kell országonkénti jelentést készítenie, ha a 750 millió eurós árbevételi küszöböt elérő multinacionális cégcsoport tagja és:
 végső anyavállalatnak minősül, vagy
 leányvállalatnak / csoporttagnak minősül, de a végső anyavállat országában (még) nincs érvényben hasonló CbCR jogszabály és más országban sincs olyan csoporttag, amely teljesítené a kötelezettséget, vagy erre az anyavállalat kifejezetten a magyar entitást jelölte ki. Ebben az esetben a magyar adózónak a jelentést kizárólag a cégcsoport EU-ban működő tagvállalataira vonatkozóan kell elkészítenie.

A törvényjavaslat az OECD ajánlásait, valamint a hasonló szabályozással már rendelkező államok gyakorlatát követve az éves szinten legalább 750 millió euró (a jogszabályban megjelölt árfolyamon számítva 237,375 milliárd forint) konszolidált árbevételt elérő cégcsoportok számára írja elő a jelentéstételi kötelezettséget. A jelentést főszabály szerint az úgynevezett végső (vagy legfelső) anyavállalat készíti el és nyújtja be az illetékessége szerinti adóhatóságnál, majd a riportot fogadó szerv egy erre kialakított informatikai platformon keresztül teszi azt hozzáférhetővé a többi állam adóhivatalai számára.

Fejtörést okozhat csoporton belül a szerepek meghatározása

Girászin János, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási üzletágának partnere elmondta: „Magyarországon jelenleg mindössze néhány olyan gazdasági társaság működik, melynek végső anyavállalati minősége miatt el kell majd készítenie a jelentést, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy adott esetben hány vállalkozásnak keletkezhet kötelezettsége az anyacég „mentesülése” miatt. Ez utóbbi eset tisztázása nagy valószínűséggel az érintett cégcsoportokon belül is többkörös egyeztetést igényel majd.”

Ezen nehézségekre a jogszabályalkotó is gondolt, így a jelentés első alkalommal történő elkészítésére várhatóan eltérő határidők vonatkoznak majd a végső anyavállalatokra, és az egyéb módon kötelezetté váló entitásokra. A jelenlegi törvényjavaslat alapján a végső anyavállalat először a 2016. január 1-jén vagy azt követően, míg az egyéb módon kötelezett csoporttag a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évre kell, hogy elkészítse a jelentést, mindkét esetben az üzleti év utolsó napját követő 12 hónapon belül.

Drága lehet a bejelentés elmulasztása

Hazai szempontból minden bizonnyal nem is a relatíve kevés adózót érintő riportkészítésnek, hanem az ezzel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettségnek lesz igazán kiemelt jelentősége. A törvényjavaslat értelmében ugyanis kötelező lesz bejelenteni:

  • ha az adózó bármely, fentebb ismertetett oknál fogva CbC riport készítésére kötelezett,
  • illetve azt is, ha az adózó olyan cégcsoporthoz tartozik, mely az országonkénti jelentéskészítési kötelezettség alanya, azonban a jelentést valamely más államban működő entitás készíti el (ez esetben a jelentést készítő vállalat nevét és azonosító adatait is közölni kell az adóhatósággal).

A fenti változás-bejelentési kötelezettségnek első alkalommal a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi év vonatkozásában kell eleget tenni, az üzleti év utolsó napját követő 12 hónapon belül (vagyis a naptárival egyező üzleti év esetén már 2017. december 31-éig). A jelentéskészítési, vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése (vagyis: elmulasztása, késedelmes, hibás, hiányos, vagy valótlan adatokat tartalmazó teljesítése) esetén az adóhatóság az adózót 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Girászin János elmondta: „A változás-bejelentési kötelezettség akár 2-3 ezer céget is érinthet hazánkban és annak első teljesítésére a jogszabály hatálybalépését követően sok esetben mindössze néhány hónap áll majd az adózók rendelkezésére. A nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírság elkerülése érdekében érdemes valamennyi multinacionális hátterű cégnek már most megkezdeni az egyeztetéseket az anyavállalattal és mielőbb tisztázni, hogy csoportszinten fennáll-e az országonkénti jelentéskészítési kötelezettség, és ha igen, ki teljesíti azt.”

A törvénytervezetet a várakozások szerint rövidesen megszavazza a parlament és a májusi „adósalátának” már részét fogja képezni. A törvény a kihirdetést követő tizenhatodik napon lép(het) hatályba.

Girászin hozzáfűzte: „A BEPS 13. akciótervével összefüggésben rövidesen további, az adóellenőrzések egyik kiemelt területének számító transzferár nyilvántartási kötelezettséget érintő jogszabályváltozások is várhatók, melyek egy bizonyos vállalati kör számára az eddiginél jóval összetettebb és részletesebb dokumentáció készítését írják majd elő.”

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Általános forgalmi adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Székhely bejelentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X