Tapasztalatok szerint sok cég nem tud arról, hogy nemcsak vállalkozás lehet „kapcsolt vállalkozás”, hanem annak magánszemély tulajdonosa is. Ebből következően magyar társaságok ezrei, amelyek többségi tulajdonosaikkal szerződést (például bérleti, vagy tagi kölcsön szerződést) kötöttek, nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek.
Köszönöm a választ előző, azonos című kérdésemre. Az érdekelne, hogy az adóhatóságnak kell-e hibaüzenetet küldenie, ha jogtalanul tüntettem fel levonható áfát (az adószám felfüggesztés miatt). Ha nem, akkor miért küldött az október havi bevallásnál? Ha igen, akkor miért nem küldött a szeptember havi bevallásnál? Az egész adóhiány sokkal rövidebb ideig állt volna fenn, ha a szeptemberi bevallásra is hibaüzenet érkezik. Ez esetben az utólagos ellenőrzés sem tudott volna megállapítást tenni, és nincs bírság. Köszönettel.
Egyéni vállalkozó táskáját ellopták a napi bevétellel és 1 darab készpénzfizetési számlatömbbel, 1 darab nyugtatömbbel, melyben folyamatosan voltak kiállítva számlák illetve nyugták. Rendőrségen feljelentést tett a vállalkozó, eddig nincs eredménye a nyomozásnak. Mi a teendő, be kell-e jelenteni a NAV részére az elveszett tömböket? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Be kell-e jelenteni telephelyként azt az ingatlant, amelyben nem végez szolgáltató tevékenységet a vállalkozás, csak bérbe adja? – kérdezte olvasónk. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
December 31-éig üzemeltethetők a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az e rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek – hívta fel ismét az érintett vállalkozások figyelmét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mindazonáltal nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely megtiltaná az adóalany számára, hogy gazdasági tevékenységét online pénztárgép nélkül folytassa.
Sorozatban elkövetett mulasztás miatt 1 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság egy pécsi fagylaltozót üzemeltető vállalkozásra – adta hírül a baon.hu. A revizorok nem kaptak nyugtát egy gombóc fagyi értékesítéséről. A tetemes bírság kiszabásában közrejátszhatott az eladó szokatlan őszintesége is. Közölte: a főnöke utasítására nem használja a pénztárgépet.
Egy kft olyan termék értékesítésről állított ki számlát, aminek a TEÁOR-kódja nem szerepel sem a cégbírósági anyagában, sem pedig a NAV-hoz nem lett bejelentve. A termékértékesítéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettsége nyilván fennáll a számlát kibocsátó kft-nek. A kérdésem, hogy a számlát befogadó cég jogosult-e az áfát visszaigényelni a számla alapján? NAV-ellenőrzés során keletkezhet-e ebből bármilyen hátránya, bírságolhatják-e? Kell-e vizsgálni a számlabefogadónak, hogy a számlakiállító bejelentette-e az általa végzett tevékenységet? A számlakibocsátó a tevékenység be nem jelentése miatt mulasztási bírsággal sújtható az adóhatóság részéről, vagy más szankcióra is számíthat?
Az adóhatóság határozatában 100.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki 2012.12.20-án a cégünkkel szemben. A határozatot ellen fellebbezést nyújtottunk be, ami elutasításra került .Így 2013.03.01-el a mulasztási bírság jogerőssé vált és megfizettük.Kérdésünk: a mulasztási bírságot elő kell-e írni a 2012.évre és így a társasági adóban adóalap növelő tételként szerepeltetni, vagy mivel csak 2013.évben vált jogerőssé így csak a 2013.évi könyvelésben fog megjelenni és csak a 2013.évi társasági adóbevallásban lesz adóalap növelő tétel.Válaszukat előre is köszönöm.
Összesen 50 millió forintot meghaladó mulasztási bírságot szabtak ki a NAV, illetve a társszervek abban az ellenőrzéssorozatban, amelyet Észak-Magyarországon végeztek az idegenforgalmi szezonhoz kapcsolódóan - tájékoztatott a NAV Észak-magyarországi Igazgatóságának médiareferense.
A Deloitte szerint az adóhatóságtól kapott állásfoglalás tapasztalatai alapján szükséges lehet a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztása kapcsán kiszabott mulasztási bírságok helytállóságának felülvizsgálata.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 52 millió forintot meghaladó összegű mulasztási bírságot szabott ki és tizenöt üzlet bezárásáról intézkedett téli ellenőrzéssorozata idején. A fővárosban és Pest megyében lefolytatott több mint 1.600 vizsgálat egyharmadában tárt fel valamilyen hibát, hiányosságot - közölte a hivatal pénteken.
A november 21-én már megszavazott adótörvények még kihirdetésük előtt módosultak hétfőn.
A 2010-es évről szóló személyi jövedelemadó bevallásokat 2011. május 20-án pénteken, éjfélig kell benyújtani. Nem kell adóbevallást benyújtania azonban annak a magánszemélynek, akinek az adóját a munkáltatója állapítja meg, illetve annak sem, aki 2010-ben nem szerzett adóköteles bevételt.
Bár a razzia lassan mindennapos rutin a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV), többnyire csak a Józsefvárosi piacon vagy eldugott raktárépületekben végzett ellenőrzésekről szólnak a hírek. A bevásárlóközpontokban nemigen hallani próbavásárlást végző revizorokról, se színlelt munkaviszony miatt bírságoló munkaügyi ellenőrökől. Melyek a lehetséges okok, és miért ellentmondásosak a magyarázatok?
Milyen esetekben nem szabhat ki a hatóság mulasztási bírságot? Milyen változások léptek életben március 13-án a 250 ezer forint feletti kifizetések esetében? A napi standolást rögzítő jogszabály hogyan változott?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték