Egyéni vállalkozónak 180 napon túli késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van. Kft.-t szeretne alapítani, és az egyéni vállalkozásban végzett kereskedelmi tevékenységét szeretné a társaságban végezni. Lehetséges-e a cégalapítás, figyelik-e, hogy magánszemélyként 180 napon túli tartozása van? A sokakat érdeklő kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszol.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásom az áfabevallás mellé nem adott be A60-as nyomtatványt a közösségi beszerzésről. Az áfabevallásban sem szerepelt a közösségi beszerzés. Ez ellenőrzés alkalmával derült ki, ahol már beállt az önellenőrzési tilalom. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor milyen összegre bírságolhatják a cégemet? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. §-a értelmében az eltérő mértékű cafetéria kifizetésének feltétele egy szabályzat megléte. Amennyiben egy vállalkozás 2010-2015. között szabályzat nélkül, teljesítményalapúan (ami szintén szabálytalan) állapította meg a béren kívüli juttatás mértékét, milyen büntetésre számíthat egy ellenőrzés során? Kizárólag mulasztási bírsággal sújtható? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Könyvelő vagyok, és mindig lelkiismeretesen tájékoztatom az ügyfeleket a pénztári pénzkészlet egyenlegének "optimalizálásához" a kormányrendeletről, ami kimondja, hogy a vállalkozás a pénzeszközeit bankszámlán köteles tartani, kivéve azt az összeget, ami a készpénzes kifizetéseihez szükséges. Van egy ügyfelem, akinek a készpénzes kifizetése szinte nulla, mivel nagyon alacsony a szolgáltatásához kapcsolódó költségigénye. Tehát a pénzeszközeit bankszámlán tartja. A minap jelezte felém az ügyfél, hogy neheztel rám, mert a saját magánszemélyes hitelét nem tudta kiváltani a cég pénzével, mivel én jeleztem ennek a kormányrendeletnek a meglétét. Egy másik könyvelőtől azt az információt kapta, hogy ezt a pénzt ki lehetett volna venni a vállalkozás bankszámlájáról "behelyezni" a pénztárba, majd használni ezt a pénz saját célra, mondván, hogy a pénztáregyenleg mindent elbír, csak az a fontos, hogy ha esetleg bárki meg szeretné tekinteni, hogy valójában megvan-e a pénztáregyenleg, akkor meglegyen. Nyilván ilyenkor kölcsönkérnek valakitől. Én pedig úgy értelmezem, hogy a kormányrendelet azt mondja, hogy ami a vállalkozás életéhez szükséges, az legyen a pénztárban. Ha nulla a készpénzmozgás vagy minimális, akkor nem lehet megmagyarázni, hogy többmillió forint van a pénztában! Ez a kérdés most még aktuálisabbá fog válni, hiszen 2016. márciusban fel kell tölteni az 500 ezer forinttal alakult vállalkozások törzstőkéjét. Bírságolhat a NAV a magas pénzkészletért, ha az láthatóan nem jogos? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. A 2011. adóévek átfogó ellenőrzése kapcsán az adóhatóság társasági adóhiányt állapított meg, és még késedelmi pótlékot mulasztási bírságot szabott ki 2014-ben. A késedelmi pótlék és mulasztási bírság taoalap növelő tétel. De a társaságiadó-hiány taoalap módosító tétel? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Elmulasztottam a kft.-m székhelyén a cégtábla kihelyezését. A NAV-tól kaptam egy határozatot, hogy emiatt felfüggesztették az adószámot. A levél kézhezvétele után maradéktalanul pótoltam a hiányt. Ezen felül kifogásolták, hogy nem nyitott senki ajtót. A székhelyen nem lakik senki, hetente egyszer megyek a postaládát üríteni. Ez akadálya lehet a működésnek? Amennyiben kérelmezem, hogy szüntessék meg az adószám felfüggesztését (fotóval igazolom, hogy kihelyeztem a táblát is), abban az esetben helyt adnak a kérelemnek, vagy bírságra számíthat a társaság? A cégtáblára felkerült a telefonszámom, a következő szöveggel: "Amennyiben a társasággal kapcsolatosan kérdése van, kérem, hogy a fenti telefonszámon érdeklődjön." Ez így megfelelő lesz a NAV munkatársainak? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben: a vállalkozás társaságiadó-feltöltésre kötelezett. A cég fel is töltötte az adónemet határidőre. A beszámoló és tao-bevallás beküldését követően, május 31-e után kiderült, hogy az eredmény helytelenül lett megállapítva, és ezért önellenőrizni kell a társasági adóbevallást, mellyel viszont a cég már nem felel meg a feltöltésnél megállapított adóösszegének. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben, tehát, ha önellenőrzés miatt lépi túl a cég a feltöltésnél megadott adóösszeget, akkor is kiszabja-e a NAV a feltöltési kötelezettség elmulasztása miatti bírságot? Válaszukat előre is köszönöm.
Átalányadózó egyéni vállalkozó elmulasztotta a nyugtaadást, amiért mulasztási bírság kiszabásával büntették 2014 évben. A határozatban nem szerepel, hogy az átalányadózói körből törlik, és az adóhivatali törzsadat-nyilvántartásban továbbra is átalányadózói bevallás típuskóddal szerepel. Kérdésem a Tisztelt Szakértőhöz, hogy jelen esetben az egyéni vállalkozónak az átalányadózás szabályai vagy a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint kell elkészíteni az szja-bevallását? Köszönettel: Eberhardt Károly
Tisztelt Szakértők! Arra keresek választ, hogy a közösség területéről történő készpénzes beszerzésre vonatkozik-e a 1,5 millió forintos korlát? Magyar kft. szerez be készpénzért árut. Az ő oldalán megvalósul az Art. 38. § (3a)-(3.b) pontja, tehát pénzforgalmi számla nyitására kötelezett. Vonatkozhat-e ilyen esetben a magyar félre a mulasztási bírság? Köszönettel: Kerékjártóné Irén
Vállalkozónál adóhiányt, bírságot és mulasztási birságot állapítottak meg. A levelet a könyvelő iroda kapta, meghatalmazottként az ügyben ő járt el. A levélben a fizetésre kötelezett a vállalkozó. Kérdésem: a könyvelő iroda saját számlájáról rendezheti-e a bírságot és a mulasztási bírságot?
Hatósági zár, tetemes mulasztási bírság, lefoglalás lehet a következménye, ha az adózó nem tesz eleget a 2015-ös adóváltozások közt szereplő EKAER-nek, amelyet kormányzati berkekben máris az áfacsalás elleni harc csodafegyvereként emlegetnek.
Az egyik helyi céget a készpénzfizetési korlát megszegése miatt (az adót és a kapót is) 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtották. A cég a hibát elkövette, de a jogszabály nem a konkrét esetre lett kitalálva, amit a revizorok is készséggel elismernek (egy iroda a leánynak és anyának, földbérleti díj kifizetése mindkét cégnél, de csak az anya hozta ki a pénzt, a leány számlatörlesztésként készpénzben kapta, amit még aznap bérleti díjra ki is fizetett) . Kérdés: van-e esély a határozat ellen mérséklés tárgyában fellebbezni? Észrevételre a válasz, hogy a fix összeg nem csökkenthető . Esetleges jogesetek?
Tisztelt Szakértő! Véleményük szerint abban az esetben, ha mikrogazdálkodói beszámolót készítettünk, de a számlatükrünk nem felel meg teljes egészében a rendeletben leírtaknak, akkor mulasztási bírsággal leszünk sújthatók, vagy például az elhatárolások hiánya miatt, adóhiánnyal és az ezzel járó egyéb szankciókkal?
Gyakori, hogy a cégek megfeledkeznek az ügyvezetővel, a személyesen közreműködővel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeikről, illetve késve teljesítik azt. Az adóhatóság mostanában kezdte számon kérni és bírságolni a késedelmet.
Elfelejtette kifényesíteni a kristálygömbjét a jósnő, és nem látta az adóellenőr-veszélyt, és egy álbuli 13 zenésze is belefutott a revizorok csapdájába.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték