Az elmúlt héten több, adótörvényeket is érintő javaslatcsomagot fogadott el a parlament, ezzel teljessé vált a kép, hogy milyen szabályokkal kalkulálhatnak az adózók 2022-ben. Cikkünkben főbb adónemenkénti bontásban mutatjuk be a legfontosabb változásokat.
A jövő évi kiugróan magas, 19,5 százalékos minimálbér emelés hatására jelentősen nőhet a minimálbéren foglalkoztatottak száma a GKI Zrt.-nek az emelés munkaerőpiaci hatásait vizsgáló elemzése szerint.
Már hivatalos, hogy január 1-jétől 200 ezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. A Magyar Közlöny 229. számában megjelent 703/2021. számú kormányrendelet más részletszabályokat is rögzít.
Jövőre havi bruttó 100 ezer forintra emelkedik a közmunkások bére a jelenlegi bruttó 85 ezer forintról – közölte Facebook-posztban Orbán Viktor miniszterelnök.
Az országgyűlés a mai napon több törvényjavaslatot is megszavazott, többek között döntött a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló törvényjavaslatról, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló, illetve az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló javalat ügyében is.
A minimálbér emelkedése befolyással lehet az egészségbiztosítási ellátásokra is, egyebek mellett a gyed vagy a táppénz maximumára. Cikkünkben azt elemezzük, hogy milyen hatással van a minimálbér emelkedése a csecsemőgondozási díjra azon kismama esetében, aki mostanában szül, számít-e, hogy még decemberben indítja a csedet vagy januárban, ha erre a szabályok szerint lehetősége van.
Mennyi személyi jövedelemadót és járulékot fizet egy átalányadózó egyéni vállalkozó havonta? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A munka törvénykönyve (Mt.) felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Az Mt. eltérést nem engedő szabálya szerint a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. A minimálbér, garantált bérminimum forintban történő megfizetése kötelező, minden ettől eltérő megoldás jogszabálysértő.
Átalányadózó egyéni vállalkozó, ha vegyes tevékenységet végez, akkor a bevételi értékhatárt a végzett tevékenységek arányában kell figyelembe venni, vagy az általános szabályok szerinti, minimálbér 24-szerese a meghatározó az ő esetében is? Milyen költséghányad alkalmazható ebben az esetben? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A kisadózó vállalkozások nyugdíjjogszerzésére vonatkozó szabályokat is módosítja a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló, az Országgyűlés előtt álló törvényjavaslat. A minimálbér 200 ezer forintra emelése azt eredményezi, hogy jövőre a magasabb adót fizető katások járulékalapja is kisebb lesz, mint a minimálbér, így minden katás szolgálati idejét arányosítani kell.
Amennyiben elfogadja az országgyűlés a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T.17668. számú törvényjavaslatot, akkor a vonatkozó jogszabályokban átvezetésre kerülnek azok az adókönnyítések, melyekre a januártól tervezett minimálbér-emelés (167 400 forintról 200 000 forintra) miatt jelentkező költségnövekedés ellentételezésére kaptak ígéretet a foglalkoztatók, illetve vállalkozások.
Támogatta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodást keddi budapesti plenáris ülésén.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték