Legalább a minimális alapok szerint kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket egyebek között az egyéni és a társas vállalkozói jogviszonyban és a munkaviszony esetén. Cikkünkben a munkaviszonyban fizetendő minimális alapokról adunk részletes tájékoztatást, figyelembe véve az erre vonatkozóan rendre felmerülő kérdéseket.
Több esetben felmerülő kérdés, hogy a társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátások folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor milyen összeget kell figyelembe venni a munka törvénykönyvéről szóló törvényben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét.
A Tbj. fő szabálya szerint a havi járulékalapnak legalább a minimálbér 30 százalékát el kell érnie, amit a munkaviszonyban állóknál is figyelni kell. Fontos tudni, hogy a jogviszonyokat külön-külön kell vizsgálni.
Jár-e bármiféle hátránnyal rám nézve (pl. táppénz, nyugdíj), ha egy heti 40 órás főállású munkaviszony helyett négy munkáltatónál létesítek munkaviszonyt, és a négy munkahely együttesen teszi ki a heti 40 órás bejelentést (25+5+5+5 óra)? A négy munkaviszony bruttó munkabére megegyezne a mostani, egy munkahely bruttó bérével. Egyéni vállalkozóként a járulékmentességhez szükséges heti 36 órát elérő munkaviszony egyszerre több jogviszonyból is összeadódhat? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdéseket dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolta meg.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2025. január 1-jei változása kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információs anyagot tett közzé honlapján.
A minimálbér számos egyéb díjazás, illetve munkaviszonyhoz kapcsolódó kifizetés alapja is. Összefoglaltuk, hogy mindezek következtében hogyan változik például az egyszerűsített foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás díjazása.
A társadalombiztosítást alapvető szabálymódosítás nem változtatja meg 2025-ben, a kötelezettségek és az ellátások mértékét ezúttal tulajdonképpen csak a minimálbér, illetve a garantált bérminimum növelése befolyásolja.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak nagy részénél maximalizálva van az ellátás összege, amely a mindenkori minimálbérhez igazodik. Az alábbi cikkben összefoglaljuk a táppénz, a gyermekgondozási-, és örökbefogadói díj jövő évi maximális összegének alakulását 2024. évhez viszonyítva, és kitérünk arra, hogy milyen változások várhatók az 1997. évi LXXXIII. törvény egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban.
Három új kormányrendelet – közöttük a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 394/2024. kormányrendelet, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet módosításáról szóló 393/2024. kormányrendelet –, továbbá tizenkilenc határozat és egy közlemény jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 127. számában.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték