Év végi bértervezés? A minimálbér-emelés mindent borít

Megosztás Tetszik

Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi sajtóközleményében a Niveus.

Több, mint bérváltozás – stratégiai hatások minden szervezeti szinten

A kormány jellemzően ősszel dönt a következő évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum összegéről. 2025-ben a minimálbér 9 százalékkal 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal 348 800 forintra nőtt. A korábbi többéves megállapodás alapján a következő években további emelések várhatók, így a munkáltatóknak már most érdemes előre tervezni.

„A minimálbér-emelés a legtöbb vállalat számára nemcsak kötelező bérkorrekciót jelent, hanem olyan komplex változást, ami a teljes ügyviteli rendszert érinti. Aki ezt időben felismeri, az nemcsak a jogszabályi megfelelést biztosítja, hanem átláthatóbb, hatékonyabb működést is elérhet” – hangsúlyozta Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője.

1. HR és munkajog: minden szerződést érinthet

A minimálbér vagy garantált bérminimum emelése miatt a munkaszerződéseket és bértáblákat is felül kell vizsgálni.

• Ha az alapbér nem éri el a jogszabályban meghatározott új mértéket, a munkáltatónak kötelező az összeget egyoldalúan módosítania, amelyről tájékoztatnia kell a munkavállalót.
• Magasabb bérek esetén szükséges  az írásos szerződésmódosítás.

A HR-csapatoknak ilyenkor érdemes áttekinteniük a munkaköri leírásokat, a garantált bérminimumra való jogosultságot, valamint a bérsávokat és juttatási szinteket is, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a magasabb bérkategóriákra is nyomást gyakorol, felfelé tolja azokat.

2. Adózás és járulékok: a láthatatlan költségnövekedés

A minimálbér számos adónem és kedvezmény alapja, így változása azonnal érezteti hatását a vállalati költségvetésben.

A módosulás érinti többek között:

• a rehabilitációs hozzájárulás mértékét,
• az egyszerűsített foglalkoztatás közterheit,
• a táppénzre való jogosultság felső határát, így a munkáltatói táppénz hozzájárulás összegét,
• a járulékfizetés minimumát,
• valamint a szocho-kedvezmények alapját.

A Niveus szakértői szerint a bérköltség-tervezés során érdemes forgatókönyv-alapú szimulációkat készíteni, hiszen az adó- és járulékvonzatok akár több százalékponttal is módosíthatják a tényleges költségeket.

3. Nettó jövedelmek és juttatások: újragondolt cafeteria

A mindenkori minimálbérhez számos adómentes juttatás és kedvezmény kapcsolódik, így a belső szabályzatok és a cafeteria-rendszerek frissítése isfelmerülhet.

Például:

• az adómentesen adható munkabérelőleg és a személyi adókedvezmény felső határa,
• a távmunkához kapcsolódó költségtérítés,
• valamint a sport- és kulturális belépők adómentes értékhatára is a minimálbérhez kötődik.

„A minimálbér-változás hatására sok cég kénytelen újragondolni a juttatási csomagját is. A jól megtervezett cafeteria-struktúra nemcsak költséghatékony, hanem a munkavállalói lojalitást is erősíti” – tette hozzá a Niveus szakértője.

A minimálbér-emelés tehát jóval több, mint kötelező jogszabályi lépés: a tudatos vállalatok számára ez stratégiai lehetőség a bérpolitika, a juttatási rendszer és az ügyviteli folyamatok optimalizálására.

Az, hogy egy vállalat miként reagál a változásokra, versenyelőnyt vagy lemaradást is jelenthet a következő évben – olvasható a Niveus sajtóközleményében.