Tisztelt Szakártő! Szeretném segítségét kérni abban a kérdésben, hogy a házastársak illetékmentessége akkor is alkalmazható-e, ha az ajándékozás különvagyonból történik? Vagyis a felek házassági szerződést kötnek és a házassági szerződés által érintett különvagyon ajándékozása esetén kell-e illetéket fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Több idei módosítás – például az egy hete benyújtott törvényjavaslat is (amelyről várhatóan ma szavaz az Országgyűlés – rendelkezik a szociális hozzájárulási adó 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő módosításairól. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.
Összeszedtük, hogy mikor válik kötelezően áfaalannyá az adózó, mikor dönthet erről szabadon, s milyen következményekkel járhat ez a választása.
Teljesül - a civil szervezet (csz.) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint? a.) Alapcéljai megvalósítása érdekében önálló jogi személyiségű intézményt tart fenn és ennek érdekében részére az adott ingatlant (ingatlanhányadot) tartósan annak használatába adja. b.) Saját tagszervezetei részére biztosított szolgáltatásai keretében bocsátja azt az ő rendelkezésükre vagy egészben, időszakosan, vagy tartósan, akár úgy is, hogy az ingatlanba a tagszervezet székhelyet, vagy telephelyet is létesít. c.) Nem saját tagja, de az alapszabálya szerinti cél szerinti juttatásban részesíthető szervezetek részére, cél szerinti juttatásként adja át az ingatlan használati jogát.
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó bérbeadja a tulajdonában lévő személygépkocsit alkalomszerűen, akkor mentesül-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól, ha nem számolunk el sem értékcsökkenést, sem üzemanyagot, sem semmilyen költséget az autó után? Ebben az esetben bevallási kötelezettsége sincs nullásan?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném annak eldöntésében, hogy alanyi mentes adózó, amennyiben rendelkezik közösségi adószámmal, élhet-e a 10 ezer eurós mentességgel, Amennyiben igen, a forintra történő átszámítás az esedékes árfolyammal történik, és abból az összegből kerül levonásra a fix 252,19 árfolyammal számított érték? Köszönettel Kné
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., melyben az ügyvezető főállású anya és ezen jogon nem járulékozik, ha személyesen részt szeretne venni a vállalkozás tevékenységében akkor mennyit dolgozhat, hogy a mentesség fennálljon továbbra is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Építőipari kereskedő cég vagyunk, vásárolunk külföldön-belföldön egyaránt. 1. Van egy nem útdíjköteles teherautónk, amelynek összsúlya rakottan 3500 kg. (1690 önsúly+1810 áru=3500 kg) Eddig nem kellett ekáer, mert mi nem kockázatos termékeket értékesítünk és 2,5 tonna alatt eddig mentességet kaptunk. Ha most rápakolok 500 kg első adóköteles terméket, amit importként hoztam be kell ekáert kérnem 500 kg-ra? (A mentességek megmaradtak?) 2. Van egy 6 tonnás útdíjköteles autó, amelyre szeretnék felpakolni 200 kg vasat valahol, majd a saját telephelyemen + 1300 kg első adóköteles terméket, + 4 tonna nem ekáerköteles árut, így menne vevőhöz. Eddig itt szintén mentesség volt, mert ez összesen 1500 kg első adóköteles termék. Kell-e kérni ekáert az 1500 kg-ra? Illetve, ha megállítják az autót, kell-e bizonyítanom, hogy az ekáerköteles áru csak 1500 kg az 5,5 tonnából? Hogyan bizonyítom ezt? Köszönöm
Bizony előfordulhat, hogy megszorulunk, s nem tudunk fizetni. Jó, ha tudjuk, a fizetésünk hány százalékát tilthatják le, és milyen mentességek vannak? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszol.
Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Az egészségügyisek és az egészségkárosodottak új csoportja mentesül 2017-től a gépjárműadó megfizetése alól, viszont már júliustól módosulnak a külföldi járművekre vonatkozó szabályok.
2016. 08. 01-től a 3,5 tonna össztömeget (fuvarral együtt) meghaladó gépjárművel történő fuvarozás a nem kockázatos termékekre ekáerköteles lesz. De a nem kockázatos termékekre vonatkozó mentességet figyelembe lehet venni? Például, hogy 5 millió forintig mentes, nem kell bejelenteni?
Az iparűzési adótól a telekadón át az építményadóig módosul a helyi adókról szóló törvény, javarészt 2017-től, de némelyik passzus már az idén.
Tisztelt Szakértő! 100 százalékban magánszemély tulajdonában álló ingatlant szeretne 100 százalékban saját alapítású egyszemélyes kft.-jének eladni. A kft. kereskedelmi szálláshely szolgáltatással fog foglalkozni. Ebben az esetben alkalmazható az illetéktörvény 26.§ (t) bekezdése, és mentes az illeték alól az adásvétel? Vagy ez csak kife jezetten a hosszabb távú bérbeadás esetén alkalmazható? Válaszát előre is köszönöm! Válaszát előre is köszönöm!
Az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló 1998. évi LXVI. törvény tételesen meghatározza az eho alapjául szolgáló jövedelmek körét, külön nevesítve azokat a juttatásokat is, amelyek nem szolgálnak az említett közteher alapjául. Ugyanakkor tartalmaz a jogszabály néhány előírást is, amelyek általánosságban határoznak meg eho alóli mentességeket; írásunkban ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték