Tisztelt Szakértő! A reklámadóban a 100 millió forint árbevételig mentesség áll fent, olyan formában hogy de minimis támogatásnak minősül. Erről külön nyilatkozatot kell beadni az adóhatás részére. A kérdésem a 2017. évi nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő lenne. Valamint jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a 1794 bevallási kötelezettség nem terheli az adózót? Válaszát várva tisztelettel
Az alanyi áfamentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Módosító indítványt nyújtott be az illetékekről szóló törvényhez Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárását illetékmentessé tevő törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek Kósa Lajos (Fidesz).
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy társas vállalkozó esetén a heti 20 órás munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tisztséggel járó biztosítási jogviszony mentesít-e a vállalkozói járulékalap utáni járulékfizetés alól? Szíves válaszukat megköszönöm: Kovács-Horváth Adrienn
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezettek anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé, hogy kifizessék az előírt összeget. A szociálisan rászorulóknak nem érdemes azonban a NAV felszólítására várniuk, másképpen is mentesülhetnek e kötelezettség alól, emlékeztet az adóhatóság.
Friss információs füzetet jelentetett meg a NAV a számlázásra vonatkozó előírásokról.
Tisztelt Szakártő! Szeretném segítségét kérni abban a kérdésben, hogy a házastársak illetékmentessége akkor is alkalmazható-e, ha az ajándékozás különvagyonból történik? Vagyis a felek házassági szerződést kötnek és a házassági szerződés által érintett különvagyon ajándékozása esetén kell-e illetéket fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Több idei módosítás – például az egy hete benyújtott törvényjavaslat is (amelyről várhatóan ma szavaz az Országgyűlés – rendelkezik a szociális hozzájárulási adó 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő módosításairól. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.
Összeszedtük, hogy mikor válik kötelezően áfaalannyá az adózó, mikor dönthet erről szabadon, s milyen következményekkel járhat ez a választása.
Teljesül - a civil szervezet (csz.) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint? a.) Alapcéljai megvalósítása érdekében önálló jogi személyiségű intézményt tart fenn és ennek érdekében részére az adott ingatlant (ingatlanhányadot) tartósan annak használatába adja. b.) Saját tagszervezetei részére biztosított szolgáltatásai keretében bocsátja azt az ő rendelkezésükre vagy egészben, időszakosan, vagy tartósan, akár úgy is, hogy az ingatlanba a tagszervezet székhelyet, vagy telephelyet is létesít. c.) Nem saját tagja, de az alapszabálya szerinti cél szerinti juttatásban részesíthető szervezetek részére, cél szerinti juttatásként adja át az ingatlan használati jogát.
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó bérbeadja a tulajdonában lévő személygépkocsit alkalomszerűen, akkor mentesül-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól, ha nem számolunk el sem értékcsökkenést, sem üzemanyagot, sem semmilyen költséget az autó után? Ebben az esetben bevallási kötelezettsége sincs nullásan?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném annak eldöntésében, hogy alanyi mentes adózó, amennyiben rendelkezik közösségi adószámmal, élhet-e a 10 ezer eurós mentességgel, Amennyiben igen, a forintra történő átszámítás az esedékes árfolyammal történik, és abból az összegből kerül levonásra a fix 252,19 árfolyammal számított érték? Köszönettel Kné
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., melyben az ügyvezető főállású anya és ezen jogon nem járulékozik, ha személyesen részt szeretne venni a vállalkozás tevékenységében akkor mennyit dolgozhat, hogy a mentesség fennálljon továbbra is? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték