Tisztelt Szakértő! Ügyfelem katás egyéni vállalkozó . Vállalkozását 2020.01.01-én indította. Tevékenysége nem üzlethez kötött egyéb vendéglátás. 30 év alatti vállalkozóvá válási pályázatot nyert. Tervei szerint büfékocsival rendezvényeken különféle sülteket árul. A kialakult helyzet miatt a lekötött rendezvényeket lemondták. Kérdésem az lenne , hogy rá is vonatkozik hogy nem kell fizetni a katát? Bevétele még nem volt Válaszukat köszönöm
T. Szerkesztőség! Katás egyéni vállalkozónak több tevékenysége van. A főtevékenység nem tartozik a kedvezményezett körbe. Kérdésem a legalább 30%-os szabály vonatkozik-e a katás vállalkozóra? 2019. évben 80% volt a bevétel manikür, műköröm tevékenységből. A főtevékenység TEÁOR nem lett módosítva. Ha a szabályt alkalmazhatom, hogyan kell nyilatkoznom, hogy ne legyen előírva az 50 000 Ft. A tevékenységet szépségszalonban bérelt helyen végzem. Az üzlet március elején bezárt. Köszönettel: Varga Éva
Tisztelt Szakértő! A kormány 61/2020. (III. 23.) rendelete szerint egy katás egyéni vállalkozó kőműves 4399-ES TEÁORRAL, erre nem mentesül a kata alól, de egyéb tevékenységként fel van tüntetve a burkolás TEÁOR 4333-mal, amire viszont vonatkozik a mentesség. A kérdésem az lenne, hogy így vonatkozik rá a kedvezmény, vagy sem? Köszönöm. SZÉCSÉNYI TAMÁS
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a katatörvény 8. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni. Ha adott paragrafus a) pontja alapján (például 30 napon túli táppénz miatt) mentesül a katafizetés alól, a vállalkozásnak lehet-e bevétele azzal, hogy egyszerűsített foglalkoztatással más végzi a tevékenységet, nem a katás vállalkozó végez munkát személyesen (mert folyamatos szerződést telejesítenie kell)?
Az öt évnél régebben szerzett bármely ingatlan eladása nem jár adókötelezettséggel, ám van, amikor családi okból, vagy éppen üzleti megfontolásokból az átruházás a szerzést követő öt éven belül történik. Cikkünkben két példán keresztül mutatjuk be, hogyan kell az adókötelezettséget megállapítani.
2019-től a települési önkormányzat rendeletében mentességet, illetve kedvezményt állapíthat meg az iparűzési adóra a vállalkozás adóévben üzembe helyezett beruházása után.
Tisztelt Szakértő! 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a kkv törvény 3. § (4) bekezdése szerint nem minősül kkv-nak. Az innovációs törvény 15. § (2) bekezdése azonban a mentességek felsorolásakor csak a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti mikro- és kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságot sorolja fel. Ennek alapján szerintünk nem kell innovációs járulékot bevallanunk és megfizetnünk. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Tisztelt Szakértő! Egyházi jogi személy, amely hitéleti és vállalkozási tevékenységet folytat, jogosult lehet-e illetékmentességre személygépjármű-beszerzés esetén, ha a beszerzést megelőző évben a vállalkozási tevékenysége után fizetett taót, de a járművet kizárólag az egyházi, hitéleti tevékenységében használja? Milyen nyilatkozatot kell kiállítania?
Hogyan mentesülhet a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék alól, kinél engedhető el méltányosságból a kötelezettség. A NAV közleményben foglalkozott a témával.
A NAV tájékoztatót adott ki a de minimis támogatásnak minősülő reklámadó-mentességhez kapcsolódó nyilatkozat megjelenéséről.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdést szeretném feltenni: Cégünk általában használt ingatlant venne magánszemélyektől, melyeket felújítanánk és általában magánszemélynek adnánk el. Kaphatunk-e erre illetékmentességet vagy kedvezményt? Vehetjük és adhatjuk áfa nélkül, mivel többnyire magánszemélyekkel üzletelnénk. Mi a helyzet, ha céggel üzletelnénk? A nyereséget ugyanúgy könyvelnénk el, mint bármilyen más nyereséget? Milyen tevékenységeket kell betenni a cég tevékenységi körébe? Valamint főtevékenységnek kéne betenni? Válaszát előre is köszönöm, U.Andrea
A NAV adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos illetékekről szóló információs füzetének befejező része a tárgyi illetékmentességben részesülő eljárásokkal, a teljes és a részleges költségmentességgel, továbbá az illeték visszatérítésével foglalkozik.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő termőföldet vásárolt (az adásvételi szerződés kelte 2017.11.02., az ellenérték kifizetése 2017.12.10-én történt, ez egyben, a birtokba kerülés napja), amelyet 2017.12.14-én bérbe ad a saját gazdasági társaságának mezőgazdasági hasznosításra. Az őstermelő a gazdasági társaságában többségi, 50 százalékot meghaladó tulajdonos, a cég főtevékenysége növénytermesztés. Az illeték kiszabásáról még nincs határozat. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti ügyletre alkalmazható-e az 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontja szerinti mentesség – más egyéb feltételek teljesítése esetén –, illetve van-e esetleg más mentességi lehetőség?
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018. 09. 01-jével új vállalatirányítási rendszert vezet be, amely a legrosszabb esetben is 2019. 01. 01-jével indulna. A régi vállalatirányítási rendszerünk, melyből a számlákat is kiállítjuk, régi, és fejlesztői támogatás hiányában nem tudnánk megfelelni a 2018. 07. 01-jétől induló online adatszolgáltatásnak. Van-e arra mód, hogy cégünk mentességet kérjen a 2018. 07. 01-jén induló online adatszolgáltatás alól? Ha igen, akkor milyen formában és hova kell kell megküldenünk a mentesítési kérelmet (elektronikusan vagy papír alapon)? Ha nem lehet ilyen mentességet kérni vagy nem ítéli meg a NAV, akkor milyen alternatív adatszolgáltatási lehetőséggel tudnánk esetleg megfelelni az adatszolgáltatásnak átmenetileg? Például jelenthetnénk-e úgy, mint a kézi számlákat? Válaszát előre is köszönöm!
Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték