117 találat a(z) mentesség cimkére
Katafizetés alóli mentesség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a katatörvény 8. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni. Ha adott paragrafus a) pontja alapján (például 30 napon túli táppénz miatt) mentesül a katafizetés alól, a vállalkozásnak lehet-e bevétele azzal, hogy egyszerűsített foglalkoztatással más végzi a tevékenységet, nem a katás vállalkozó végez munkát személyesen (mert folyamatos szerződést telejesítenie kell)?
Házastársak ingatlaneladás utáni adózása – példákkal
Cikk
Az öt évnél régebben szerzett bármely ingatlan eladása nem jár adókötelezettséggel, ám van, amikor családi okból, vagy éppen üzleti megfontolásokból az átruházás a szerzést követő öt éven belül történik. Cikkünkben két példán keresztül mutatjuk be, hogyan kell az adókötelezettséget megállapítani.
Iparűzési adó: beruházás után mentességet, kedvezményt adhat az önkormányzat
Cikk
2019-től a települési önkormányzat rendeletében mentességet, illetve kedvezményt állapíthat meg az iparűzési adóra a vállalkozás adóévben üzembe helyezett beruházása után.
Innovációs járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a kkv törvény 3. § (4) bekezdése szerint nem minősül kkv-nak. Az innovációs törvény 15. § (2) bekezdése azonban a mentességek felsorolásakor csak a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti mikro- és kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságot sorolja fel. Ennek alapján szerintünk nem kell innovációs járulékot bevallanunk és megfizetnünk. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Személygépjármű illetékmentessége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyházi jogi személy, amely hitéleti és vállalkozási tevékenységet folytat, jogosult lehet-e illetékmentességre személygépjármű-beszerzés esetén, ha a beszerzést megelőző évben a vállalkozási tevékenysége után fizetett taót, de a járművet kizárólag az egyházi, hitéleti tevékenységében használja? Milyen nyilatkozatot kell kiállítania?
Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Cikk
Hogyan mentesülhet a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék alól, kinél engedhető el méltányosságból a kötelezettség. A NAV közleményben foglalkozott a témával.
Ezt fontos tudni a reklámadó-mentességről
Cikk
A NAV tájékoztatót adott ki a de minimis támogatásnak minősülő reklámadó-mentességhez kapcsolódó nyilatkozat megjelenéséről.
Ingatlan vétel-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdést szeretném feltenni: Cégünk általában használt ingatlant venne magánszemélyektől, melyeket felújítanánk és általában magánszemélynek adnánk el. Kaphatunk-e erre illetékmentességet vagy kedvezményt? Vehetjük és adhatjuk áfa nélkül, mivel többnyire magánszemélyekkel üzletelnénk. Mi a helyzet, ha céggel üzletelnénk? A nyereséget ugyanúgy könyvelnénk el, mint bármilyen más nyereséget? Milyen tevékenységeket kell betenni a cég tevékenységi körébe? Valamint főtevékenységnek kéne betenni? Válaszát előre is köszönöm, U.Andrea
Illeték- és költségmentesség az adóigazgatási eljárásokban
Cikk
A NAV adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos illetékekről szóló információs füzetének befejező része a tárgyi illetékmentességben részesülő eljárásokkal, a teljes és a részleges költségmentességgel, továbbá az illeték visszatérítésével foglalkozik.
Temőföldilleték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Őstermelő termőföldet vásárolt (az adásvételi szerződés kelte 2017.11.02., az ellenérték kifizetése 2017.12.10-én történt, ez egyben, a birtokba kerülés napja), amelyet 2017.12.14-én bérbe ad a saját gazdasági társaságának mezőgazdasági hasznosításra. Az őstermelő a gazdasági társaságában többségi, 50 százalékot meghaladó tulajdonos, a cég főtevékenysége növénytermesztés. Az illeték kiszabásáról még nincs határozat. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti ügyletre alkalmazható-e az 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontja szerinti mentesség – más egyéb feltételek teljesítése esetén –, illetve van-e esetleg más mentességi lehetőség?
Online adatszolgáltatás – mentesítési kérelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018. 09. 01-jével új vállalatirányítási rendszert vezet be, amely a legrosszabb esetben is 2019. 01. 01-jével indulna. A régi vállalatirányítási rendszerünk, melyből a számlákat is kiállítjuk, régi, és fejlesztői támogatás hiányában nem tudnánk megfelelni a 2018. 07. 01-jétől induló online adatszolgáltatásnak. Van-e arra mód, hogy cégünk mentességet kérjen a 2018. 07. 01-jén induló online adatszolgáltatás alól? Ha igen, akkor milyen formában és hova kell kell megküldenünk a mentesítési kérelmet (elektronikusan vagy papír alapon)? Ha nem lehet ilyen mentességet kérni vagy nem ítéli meg a NAV, akkor milyen alternatív adatszolgáltatási lehetőséggel tudnánk esetleg megfelelni az adatszolgáltatásnak átmenetileg? Például jelenthetnénk-e úgy, mint a kézi számlákat? Válaszát előre is köszönöm!
Időszakok, amelyekre a katásnak nem kell megfizetnie a tételes adót
Cikk
Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben.
Reklámadó-mentesség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A reklámadóban a 100 millió forint árbevételig mentesség áll fent, olyan formában hogy de minimis támogatásnak minősül. Erről külön nyilatkozatot kell beadni az adóhatás részére. A kérdésem a 2017. évi nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő lenne. Valamint jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a 1794 bevallási kötelezettség nem terheli az adózót? Válaszát várva tisztelettel
Fontos magyar áfaügyet véleményezett az uniós főtanácsnok
Cikk
Az alanyi áfamentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
