A NAV adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos illetékekről szóló információs füzetének befejező része a tárgyi illetékmentességben részesülő eljárásokkal, a teljes és a részleges költségmentességgel, továbbá az illeték visszatérítésével foglalkozik.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő termőföldet vásárolt (az adásvételi szerződés kelte 2017.11.02., az ellenérték kifizetése 2017.12.10-én történt, ez egyben, a birtokba kerülés napja), amelyet 2017.12.14-én bérbe ad a saját gazdasági társaságának mezőgazdasági hasznosításra. Az őstermelő a gazdasági társaságában többségi, 50 százalékot meghaladó tulajdonos, a cég főtevékenysége növénytermesztés. Az illeték kiszabásáról még nincs határozat. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti ügyletre alkalmazható-e az 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontja szerinti mentesség – más egyéb feltételek teljesítése esetén –, illetve van-e esetleg más mentességi lehetőség?
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018. 09. 01-jével új vállalatirányítási rendszert vezet be, amely a legrosszabb esetben is 2019. 01. 01-jével indulna. A régi vállalatirányítási rendszerünk, melyből a számlákat is kiállítjuk, régi, és fejlesztői támogatás hiányában nem tudnánk megfelelni a 2018. 07. 01-jétől induló online adatszolgáltatásnak. Van-e arra mód, hogy cégünk mentességet kérjen a 2018. 07. 01-jén induló online adatszolgáltatás alól? Ha igen, akkor milyen formában és hova kell kell megküldenünk a mentesítési kérelmet (elektronikusan vagy papír alapon)? Ha nem lehet ilyen mentességet kérni vagy nem ítéli meg a NAV, akkor milyen alternatív adatszolgáltatási lehetőséggel tudnánk esetleg megfelelni az adatszolgáltatásnak átmenetileg? Például jelenthetnénk-e úgy, mint a kézi számlákat? Válaszát előre is köszönöm!
Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben.
Tisztelt Szakértő! A reklámadóban a 100 millió forint árbevételig mentesség áll fent, olyan formában hogy de minimis támogatásnak minősül. Erről külön nyilatkozatot kell beadni az adóhatás részére. A kérdésem a 2017. évi nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő lenne. Valamint jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a 1794 bevallási kötelezettség nem terheli az adózót? Válaszát várva tisztelettel
Az alanyi áfamentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Módosító indítványt nyújtott be az illetékekről szóló törvényhez Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárását illetékmentessé tevő törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek Kósa Lajos (Fidesz).
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy társas vállalkozó esetén a heti 20 órás munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tisztséggel járó biztosítási jogviszony mentesít-e a vállalkozói járulékalap utáni járulékfizetés alól? Szíves válaszukat megköszönöm: Kovács-Horváth Adrienn
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezettek anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé, hogy kifizessék az előírt összeget. A szociálisan rászorulóknak nem érdemes azonban a NAV felszólítására várniuk, másképpen is mentesülhetnek e kötelezettség alól, emlékeztet az adóhatóság.
Friss információs füzetet jelentetett meg a NAV a számlázásra vonatkozó előírásokról.
Tisztelt Szakártő! Szeretném segítségét kérni abban a kérdésben, hogy a házastársak illetékmentessége akkor is alkalmazható-e, ha az ajándékozás különvagyonból történik? Vagyis a felek házassági szerződést kötnek és a házassági szerződés által érintett különvagyon ajándékozása esetén kell-e illetéket fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Több idei módosítás – például az egy hete benyújtott törvényjavaslat is (amelyről várhatóan ma szavaz az Országgyűlés – rendelkezik a szociális hozzájárulási adó 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő módosításairól. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.
Összeszedtük, hogy mikor válik kötelezően áfaalannyá az adózó, mikor dönthet erről szabadon, s milyen következményekkel járhat ez a választása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték