244 találat a(z) mérleg cimkére
Devizában adott kölcsön évvégi értékelése
Kérdés
A társaság ingatlant vásárolt, melyhez a külföldi illetékességű tag adott hosszú lejáratra kölcsönt euróban. Kérdésünk, hogy ezt a kölcsönt, az év végi euró árfolyamon át kell-e értékelni? A társaságnak 2014-ben bevétele nem volt, ez az összeg jelentős veszteséget okozna, ha el kell számolni. Kérem segítségüket, hogy válaszukat szíveskedjenek még a mérleg bevallás előtt elküldeni.
Adatváltozás
Kérdés
A mérleg forduló napja és a mérlegkészítés napja kozött székhelyváltozás, adószámban területi illetékességi változás következett be. Kérdés: a fordulónapi adatokkal, vagy a megváltozott adatokkal kell közzétenni a beszámolót?
Osztalékelőleg: fél évig érvényes a mérleg
Cikk
A számviteli törvény tavaly novemberi módosítása alapján az új Ptk. alatt működő társaságok is hat hónapig használhatják elkészített mérlegeiket osztalékelőleg fizetésére – mutat rá a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A Ptk.-ból hiányolt, de az Szt.-ben megtalálható passzussal időt és pénzt is nyernek a hazai vállalkozások: akár már idén is kevesebb közbenső mérleget kell készíteniük és auditáltatniuk. Az előnyére változó osztalékszabályozás az idei számviteli változásokkal nemzetközileg is kompatibilis lesz – állítja a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Ingatlannal rendelkező társaság
Kérdés
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § o) pontja szerint az a cég, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék. Egy kft. 2014. évi mérlegében az alábbi adatok szerepelnek millió forintban: A változat B változat Ingatlanok 170 170 Egyéb berendezések 53 53 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 7 Pénzeszközök 7 0 Eszközök összesen 230 230 Ingatlanok aránya A változat B változat Ingatlanok 170 170 Eszközök összesen 230 230 -LE: Pénzeszközök 7 0 Korrigált eszköz érték 223 230 Ingatlanok/korrigált eszközérték 76,23% 73,91% Jól értelmezem-e, hogy az eszközökben az ingatlanok arányának számítása során csak a pénzeszközöket és pénzköveteléseket kell levonni az összes eszköz értékéből és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nem kell levonni? Helyes az a megállapítás, hogy az „A” változat adatai szerint a 2014. évi mérleg alapján a kft. ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, míg a B változat mérlegadatai alapján az ingatlanok aránya a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal nem csökkentett eszközök értékének 73,91 szuázaléka, így a B változat szerint a társaság nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak?
Ezt ne felejtse el, mert jöhet a kényszertörlés!
Cikk
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak május 31-éig le kell adniuk mérlegeiket, a mulasztók ellen kényszertörlési eljárást indíthat az adóhatóság, amely tavaly már közel 30 ezer ilyen eljárást kezdeményezett – hívta fel a figyelmet a Bisnode online marketing, kockázatkezelési és üzleti információs megoldások kínáló nemzetközi cégcsoport magyar leányvállalata.
Behajtási költségátalány számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakérő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatban már nagyon sok információm van, és tudom a jogszabályi hátterét is, mind a Ptk. mind az adójogi, mind pedig a számviteli oldalról, DE egy technikai lépéssel kapcsolatban szeretném a véleményét kikérni. Jogosult oldal: abban az esetben, ha a jogosult fél nem kéri a partnerétől ezt a költségátalányt, akkor már gondolom, a nullás számlaosztályban nem is kell szerepeltetni 2014-ben, jól gondolom? Illetve ennek a kezelésének kétféle módját látom: 1. Vagy minden késedelmesen fizetett partner részére küldünk egy teljes folyószámla-kimutatást, egy záradékszöveggel, mely szerint a Ptk.-tól eltérően a beérkezett összeget a főtartozásra számoltuk el, vagy 2. lemondó nyilatkozatot küldünk Nekik idén MÉRLEGKÉSZÍTÉS ELŐTT. A másodikkal csak az a problémám, hogy ha idén küldjük ezt ki, akkor a partnernél a lemondást csak idén tudják könyvelni. Jól gondolom? Vagy mivel még a tavalyi évhez kapcsolódik, a 2014-es évben tudják a kivezetést könyvelni? Ön szerint melyik a jó megoldás a kettő közül? Illetve ezzel összefüggésben: a kötelezett oldaláról a késedelembe esés napjával el kell ugyan számolni az egyéb ráfordítások közé a behajtási költségátalányt, de ha a partner lemond erről az idén, még MÉRLEGKÉSZÍTÉS ELŐTT, akkor a 2014-es évben ezt a kötelezettséget mi még kivezethetjük rendkívüli bevételként, vagy csak 2015-ben?
Szétváló társaság mérlege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből kivált egy másik kft. A fennmaradó cég ugye a teljes üzleti évről készíti a beszámolóját. Mivel a kiváló társaság nyitó mérlege kikerül a fennmaradó társaság mérlegéből, ezért nem egyeznek az adatok a beszámolóban az előző évvel. Az lenne a kérdésem, hogy a különbséget, ami megegyezik a kiváló társaság nyitó mérlegével, akkor írjam be a középső, módosítások oszlopba? Válaszát előre is köszönöm!
Áruminta könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég bort vásárol árumintaként, mert a jövőben szeretne borértékesítéssel foglalkozni. A megvásárolt árumintát kiküldi a külföldi vevőnek, nem tagországba, a törvényi előírásoknak megfelelően. A kérdésem, hogy ha a megvásárolt árumintát nem az összes üveggel adtam tovább igazoltan a leendő vevőmnek, akkor az év végén leltárba kell vennem, és áruként szerepeltetni a mérlegben? Köszönöm válaszát.
Utánvét – idegen pénzeszköz nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: egy futárszolgálat a csomag feladója (=a szállítási költség fizetője) megbízásából átveszi a leszállított csomagokért az utánvétek összegét a (feladó) vevőitől. A futárok befizetik ezeket a házipénztárba (aztán a pénztáros ezeket időközönként befizeti a bankba). Hónap végén a futárcég elszámol a feladóval. A könyvelésnek nem kell külön nyilvántartani, hogy ki az utánvétösszeg kifizetője, mert arról a futárcég maga vezet nyilvántartást. A beszedett utánvétek összegéből (kompenzációs megállapodás alapján) levonják a szállítási díjért nekik járó, feladónak kiszámlázott összeget és a különbözetet utalják tovább a csomag feladójának. Az utánvétes befizetésekre külön pénztárat és külön bankszámlát vezetnek január közepétől, de előtte egy pénztárat és egy bankszámlát vezettek. A kérdéseink: 1.) Hova kell könyvelni a futárok által összeszedett utánvét-befizetéseket? (T38 elkül.pt K46?) 2.) A feladónak történő utánvétösszeg átutalását (a fenti fordítva, csak bankkal szemben)? 3.) A fuvardíjutánvét-kompenzálásokat a vevő, illetve az előző rövid kötelezettség összevezetésével rendezhetnénk a vegyes naplóban? 4.) Év végén hol kell kimutatni a mérlegben ezt a pénztárat/bankot – hiszen tulajdonképpen ez nem az ő pénzeszközük? 5.) A fenti elvek szerint szétválaszthatjuk annak az időszaknak az elszámolásait, amikor még nem volt külön bank/pénztár? Vagy esetleg más rendszer szerint kellene eljárnunk? Segítségét köszönöm. Bozsik István
Fantomköltségek a cégben: könyvelni vagy nem könyvelni?
Cikk
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Egyszeres könyvelés – kamattartalom
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést vezető lakásszövetkezet hosszabb lejáratú állampapírt vásárolt, amelynek vételára a felhalmozott kamatot is tartalmazza. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a beszerzést és a kamatot, illetve mindezt hogyan kell a mérlegben kimutatni? Helyes-e, ha a vételár kamattartalmát fizetett kamatként számoljuk el?
Alakuló kft. bevallásai
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem szíves tájékoztatásukat alakuló cég bevallásával kapcsoltban. A kft.-ben az alapító okiratot 2014. 10. 22-én írták alá. A bejegyzés, jogerős végzés dátuma 2014. 10. 29-e, adóköteles tevékenység kezdete a NAV törzsadatbázisban 2014. 10. 29-e. A kft. tulajdonosai máshol biztosított munkaviszonyosok, járulékfizetés itt nem történik. Előtársasági időszakban tevékenység nem történt, igazság szerint azóta sem történt benne még semmi. A jegyzett tőkét a tulajdonosok rendelkezésre bocsátották, és 2015. februárban kezdik meg a már forgalommal járó tevékenységüket. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 1429EUD-t nem kell kitöltenem, hanem elég a 1429-es bevallásban jelölni, hogy előtársasági időszakot is tartalmaz az időszak? A mérleget, eredménykimutatást is elég 2014. 10. 29-étől leadni? Kérem segítsenek, hogyan kell eljárni. Köszönettel: Szabó Anita
Eváról a társasági adóra váltana? Ilyen papírmunkával kell számolnia
Cikk
Közeleg az a határidő, amikor az evások idén is dönthetnek, hogy megváltoztatják-e adózási formájukat. Kérdezőnk ügyfele már tavaly ilyenkor túlesett a váltáson, olvasónk most arra kíváncsi, milyen könyvelési és más teendői vannak. Szolnoki Béla könyvvizsgáló adószakértőnk válaszolt.
Cégtörlés iránti kérelem
Kérdés
A céget végelszámolással megszüntettük, március 28-án küldte meg a cégbíróságnak a NAV a záradékot, ezért a cégbíróság újra kér mérleget, mivel március 15-e után lett lezárva és a Ptk. szerint változott a végelszámolás lezárásának menete. Új mérleget kell készíteni, mely 0-ás adatokat tartalmaz?
Evás bt. végelszámolási záró,nyitó mérleg
Kérdés
Egy eva hatálya alá tartozó bt. 2014.október 1-jével elhatározta végelszámolását. A 72/2006./IV.3./ Korm.rend. 3. §-a értelmében a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet záró beszámolót kell késziteni és közzétenni.Tekintettel arra,hogy az evás bt. bevételi nyilvántartást vezetett, és nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá, jól gondolom-e, hogy rá a tevékenységet záró beszámoló elkészítési kötelezettsége nem vonatkozik? Mivel azonban október 1-jével a végelszámolás miatt eva-alanyisága megszünik, és visszakerül az Szvt.hatálya alá, a Szvt. 2./A. § /4/ bekezdése értelmében október 1-jével nyitó mérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetnie. Kérdésem, hogy ezt a nyitó mérleget letétbe kell-e helyeztetnie és közzé kell-e tennie, és ha igen, ezt milyen határidővel kell megtennie, mert erre vonatkozóan a számviteli törvényben nem találtam előirást. Üdvözlettel várom szives válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
