Tisztelt Szakértő! A cég bort vásárol árumintaként, mert a jövőben szeretne borértékesítéssel foglalkozni. A megvásárolt árumintát kiküldi a külföldi vevőnek, nem tagországba, a törvényi előírásoknak megfelelően. A kérdésem, hogy ha a megvásárolt árumintát nem az összes üveggel adtam tovább igazoltan a leendő vevőmnek, akkor az év végén leltárba kell vennem, és áruként szerepeltetni a mérlegben? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: egy futárszolgálat a csomag feladója (=a szállítási költség fizetője) megbízásából átveszi a leszállított csomagokért az utánvétek összegét a (feladó) vevőitől. A futárok befizetik ezeket a házipénztárba (aztán a pénztáros ezeket időközönként befizeti a bankba). Hónap végén a futárcég elszámol a feladóval. A könyvelésnek nem kell külön nyilvántartani, hogy ki az utánvétösszeg kifizetője, mert arról a futárcég maga vezet nyilvántartást. A beszedett utánvétek összegéből (kompenzációs megállapodás alapján) levonják a szállítási díjért nekik járó, feladónak kiszámlázott összeget és a különbözetet utalják tovább a csomag feladójának. Az utánvétes befizetésekre külön pénztárat és külön bankszámlát vezetnek január közepétől, de előtte egy pénztárat és egy bankszámlát vezettek. A kérdéseink: 1.) Hova kell könyvelni a futárok által összeszedett utánvét-befizetéseket? (T38 elkül.pt K46?) 2.) A feladónak történő utánvétösszeg átutalását (a fenti fordítva, csak bankkal szemben)? 3.) A fuvardíjutánvét-kompenzálásokat a vevő, illetve az előző rövid kötelezettség összevezetésével rendezhetnénk a vegyes naplóban? 4.) Év végén hol kell kimutatni a mérlegben ezt a pénztárat/bankot – hiszen tulajdonképpen ez nem az ő pénzeszközük? 5.) A fenti elvek szerint szétválaszthatjuk annak az időszaknak az elszámolásait, amikor még nem volt külön bank/pénztár? Vagy esetleg más rendszer szerint kellene eljárnunk? Segítségét köszönöm. Bozsik István
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést vezető lakásszövetkezet hosszabb lejáratú állampapírt vásárolt, amelynek vételára a felhalmozott kamatot is tartalmazza. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a beszerzést és a kamatot, illetve mindezt hogyan kell a mérlegben kimutatni? Helyes-e, ha a vételár kamattartalmát fizetett kamatként számoljuk el?
Tisztelt Szakértők! Kérem szíves tájékoztatásukat alakuló cég bevallásával kapcsoltban. A kft.-ben az alapító okiratot 2014. 10. 22-én írták alá. A bejegyzés, jogerős végzés dátuma 2014. 10. 29-e, adóköteles tevékenység kezdete a NAV törzsadatbázisban 2014. 10. 29-e. A kft. tulajdonosai máshol biztosított munkaviszonyosok, járulékfizetés itt nem történik. Előtársasági időszakban tevékenység nem történt, igazság szerint azóta sem történt benne még semmi. A jegyzett tőkét a tulajdonosok rendelkezésre bocsátották, és 2015. februárban kezdik meg a már forgalommal járó tevékenységüket. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 1429EUD-t nem kell kitöltenem, hanem elég a 1429-es bevallásban jelölni, hogy előtársasági időszakot is tartalmaz az időszak? A mérleget, eredménykimutatást is elég 2014. 10. 29-étől leadni? Kérem segítsenek, hogyan kell eljárni. Köszönettel: Szabó Anita
Közeleg az a határidő, amikor az evások idén is dönthetnek, hogy megváltoztatják-e adózási formájukat. Kérdezőnk ügyfele már tavaly ilyenkor túlesett a váltáson, olvasónk most arra kíváncsi, milyen könyvelési és más teendői vannak. Szolnoki Béla könyvvizsgáló adószakértőnk válaszolt.
A céget végelszámolással megszüntettük, március 28-án küldte meg a cégbíróságnak a NAV a záradékot, ezért a cégbíróság újra kér mérleget, mivel március 15-e után lett lezárva és a Ptk. szerint változott a végelszámolás lezárásának menete. Új mérleget kell készíteni, mely 0-ás adatokat tartalmaz?
Egy eva hatálya alá tartozó bt. 2014.október 1-jével elhatározta végelszámolását. A 72/2006./IV.3./ Korm.rend. 3. §-a értelmében a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet záró beszámolót kell késziteni és közzétenni.Tekintettel arra,hogy az evás bt. bevételi nyilvántartást vezetett, és nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá, jól gondolom-e, hogy rá a tevékenységet záró beszámoló elkészítési kötelezettsége nem vonatkozik? Mivel azonban október 1-jével a végelszámolás miatt eva-alanyisága megszünik, és visszakerül az Szvt.hatálya alá, a Szvt. 2./A. § /4/ bekezdése értelmében október 1-jével nyitó mérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetnie. Kérdésem, hogy ezt a nyitó mérleget letétbe kell-e helyeztetnie és közzé kell-e tennie, és ha igen, ezt milyen határidővel kell megtennie, mert erre vonatkozóan a számviteli törvényben nem találtam előirást. Üdvözlettel várom szives válaszukat.
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó evás bt. végelszámolással meg kívánja szüntetni a tevékenységét. Kell-e neki a végelszámolás kezdő napjával nyitómérleget készitenie és visszatérnie a számviteli tv.hatálya alá? Kell-e a nyitómérlegét könyvvizsgálóval hitelesittetni? Milyen egyéb adózási teendői vannak? Üdvözlettel várom válaszát.
Milyen számviteli teendői vannak egy bt.-nek, ha kft.-vé szeretne alakulni? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. elhatározta, hogy befejezi a működését, és 2014. április 1-jétől végelszámol. Időközben a tagok mégis úgy döntöttek, hogy nem szűnnek meg, folytatják a tevékenységüket. Így a végelszámolás 04. 01-től 05. 31-ig tartott. 06. 01-től visszamentek működő társasággá. 01. 01-től 03. 31-ig beadtuk a végelszámolás előtti időszakra a bevallásokat. Kérdésem: a végelszámolás időszaka alatt (04. 01-05. 31.) milyen bevallásokat kell beadni? Év végén a 2013. évi mérleg, társasági adó kezdő időszaka milyen dátum lesz? Köszönettel: Fidler Gáborné
A 2013-as mérlegek beadása előtt érdemes áttekinteni a főkönyvet, hogy megfelelő helyre kerültek-e az egyéb ráfordítás és egyéb bevétel kategóriába tartozó tételek, így különösen a továbbszámlázott büntetések, bírságok, az áthárított építmény- és telekadók, illetve az előző évi hibák – mutat rá a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint egyúttal azt is érdemes ellenőrizni, hogy ezeket adózási szempontból is a szabályoknak megfelelően kezeltük-e.
Gyakorlati kérdéseim vannak: A záró számviteli beszámolót a végelszámolás utolsó napjával adjuk le, de hogy szerepel benne a visszaigénylendő áfa? Ezután elkészítjük a vagyonfelosztási javaslatot. A végelszámolás zárómérlegét milyen dátummal kell leadni, hiszen közte van a vagyonfelosztás, és vissza kell érnie a visszaigényelt áfának is, valamint a bankszámlát sem lehet megszüntetni, ott is vannak költségek.
Cikksorozatom befejező részében – az éves beszámoló készítésének ürügyén - a mérleg forrás oldalát érintő könyvelési hibákra hívom fel a figyelmet.
Erdőbirtokossági társulat valamennyi választott képviseletre jogosult tagja elhalálozott 2011-2012-ben. A társulati elnök évközi megbetegedése miatt gazdasági tevékenység nem volt. A 1229 sz. bevallás leadásra került, azonban az évzáró mérleg nem, mert a bankszámla felett az elhalálozott elnökön kívül más nem rendelkezett, így a közzétételi költség megfizetésére nem volt lehetőség, a mérleg jóváhagyására szolgáló közgyűlés összehívására illetékes személy nem volt. Mit lehet ilyen esetben tenni? (A társulat tagjai közül a mai napig sem választott elnököt, illetve képviseletére jogosult személyt.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték