395 találat a(z) lakás cimkére

Cikk

2018 második negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme az előző időszaki 17,8 százalékról 20,2 százalékra gyorsult a fővárosban az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vizsgált időszakban a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb és az országos átlaghoz közeli 16,3 százalékos éves nominális drágulás volt mérhető. A községekben az országos átlagtól érdemben elmaradó, mindössze 11,8 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a második negyedévben nominális értelemben, amivel tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken tapasztalt lakásár-szint közti különbség. 2018 második negyedévében az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,5 százalékkal nőttek a lakásárak, míg éves nominális növekedési ütem 16,2 százalékot ért el, szemben az előző időszakban tapasztalt 16,8 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme 12,7 százalékot tett ki a vizsgált időszakban – közölte az MNB.

Cikk

Átlagosan akár másfél-két hónappal rövidebb idő alatt lehet eladni az ingatlanokat most Magyarországon, mint 2013-ban, így egy panellakást átlagosan 2, míg egy társasházi téglalakást akár 3 hónap alatt is lehet értékesíteni – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.

Cikk

Az első hat hónapban mintegy 53 ezer lakáshitelt engedélyeztek 404 milliárd forint értékben, 2017 első fél évéhez képest az engedélyezett hitelek száma 18 százalékkal, összegük 39 százalékkal nőtt – derül ki a KSH Statisztikai tükör című kiadványából.

Cikk

A Lakás-takarékpénztárak Egyesülete tudomásul veszi, hogy a kormány a lakástámogatási rendszer átalakításán dolgozik, és azt kéri, a további lépéseket a lakás-takarékpénztári piac szereplőivel együtt tegyék meg, amihez minden szakértelmüket, tapasztalatukat rendelkezésre bocsájtják – reagált a szervezet arra a törvénymódosításra, amelynek értelmében október 17-étől nem jár állami támogatás az újonnan kötött lakás-takarékpénztári szerződésekre.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi áfás kft. 2017-ben vásárolt lakást ingatlan-bérbeadási céllal. A kft. az ingatlan vásárlásakor (vállalkozási szerződés alapján új építésű ingatlan volt, részletekben készült) az áfát levonásba helyezte. Az ingatlan bérbeadása áfásan került kiszámlázásra. 2018-ban pénzügyi okok miatt a lakás értékesítésre került a teljes berendezéssel együtt. Kérdésem, hogy az értékesítés 5 százalékos áfával történt, mivel még a használatba vételétől nem telt el 2 év, ez helyes-e abban az esetben, ha nem különítettük el a berendezéseket, amelyeknek az áfája 27 százalék lenne. A levonásba helyezett beszerzéskori áfát ilyenkor arányosítani kell az eladás napjáig? A berendezések levonásba helyezett áfája módosulni fog? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás lakás megnevezésű ingatlant bérelt, melyen jelentős felújítási munkálatokat végeztetett el. A beruházáshoz kapcsolódó számlák áfatartalmát nem vonta le. A beruházási értéket el szeretné adni, a számlában kell-e áfát felszámítania, vagy adómentesen értékesítheti, tekintettel arra, hogy korábban a felújítás áfáját nem vonta le. Köszönettel: Szalainé

Cikk

Elindulása óta több mint 90 ezer család részesült összesen 250 milliárd forint otthonteremtési támogatásban (csok) – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szombaton budapesti sajtótájékoztatón.

Kérdés

Adott egy már meglévő ingatlan, melyből átalakítással lakásokat, üzletet és irodát alakítanak ki. A tulajdoni lapon először lesz lakásként bejegyezve. Az építés nem engedélyköteles. Az egyik lakást a hozzá tartozó helyiségekkel kft. vásárolja meg, aki belföldön nyilvántartott áfaalany és tőle az adó fizetése követelhető. Foglalót és előleget kíván utalni. Az ügylet 5 százalékos áfás. Az értékesítő a számlát kiállíthatja fordított áfával? Köszönöm Tisztelt Szakértő válaszát.

Kérdés

Alapítanék egy kft.-t, ingatlan bérbeadására és ingatlan közvetítésére. Vennék egy használt lakást bérbeadásra. Kérdésem, hogy a lakás 27 százalékos áfatartalma miként igényelhető vissza? Köszönöm

Kérdés

Egyéni vállalkozó a saját házát használja a vállalkozás érdekében. Ilyenkor kell-e szívességi lakáshasználati szerződést írni? Tulajdonképpen mint magánszemély adja használatra az ingatlant a saját vállalkozásának. Ebben az esetben a lakás felújításakor milyen költségeket lehet elszámolni?

Kérdés

Egy kft. eredménytartaléka terhére új építésű lakást vásárol, melynek átadása 2018-ban megtörténik. A cég az ingatlant irodának fogja használni. A vételárban szereplő 5 százalék áfát visszaigényelheti-e? Szükséges-e az irodává történő átminősítés, ha az üzemeltetési költséget el szeretné számolni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném állásfoglalását: Egy társaság rendelkezik telekkel (építési telek ), amelyre generálkivitelezési szerződés alapján megbízott egy építőiparral foglalkozó céget, hogy építsen egy kulcsrakész lakóingatlant. Helyesen gondoljuk-e a folyamat számvitelét és áfa szempontból való megítélését ? 1. Az építőipari cég a készletek között befejezetlen termelésként tartja nyilván az építkezés során felmerült kiadásait, majd a szerződés szerinti részteljesítéskor fordított áfával számláz ki, a befejezetlen termelés egyidejű kivezetésével. 2/a. Ha a megrendelő cég bérbeadási céllal épített: A megrendelő cég a beruházások között tartja nyilván a befogadott kivitelezésről szóló számlákat, majd használatba vételkor aktiválja az ingatlanok között. Kell-e ebben az esetben saját rezsis beruházás miatt fizetendő áfát elszámolni, és mivel bérbeadás céljából építteti a lakóingatlant, amely bérbeadásra kéri az adómentesség helyett az áfa felszámítását, a levonható áfa között is elszámolni? A telek és a felépítmény külön lesz aktiválva (telek 0%, felépítmény 6% amortizációs kulccsal). 2/b. Ha a megrendelő cég eladási céllal épített: Amennyiben továbbértékesítés céljából építteti a a lakóingatlant, úgy a befogadott számlákat a befejezetlen termelés között tartja nyilván, majd innen átvezeti az áruk közé. A lakóingatlant egyenes áfa felszámításával fogja értékesíteni 2019. dec. 31-éig megkötött szerződés alapján magánszemély felé (ha cég a vevő, akkor is egyenes áfa), és mivel megfelel az 5%-os áfakritériumnak, így 5%-os áfamértékkel. A számlán lakóingatlant kell feltüntetni, vagy a telek + felépítmény bontásban kell szerepeltetni a szerződés szerinti értéket? Mi úgy gondoljuk, hogy mivel a telek nem önállóan lesz értékesítve, így a telek áfája fel veszi a felépítmény áfakulcsát (5%). Amennyiben a vevő nem fogja tudni teljes mértékben kifizetni a számlán szereplő teljes vételárat, hogyan alakul az áfa mértéke, illetve milyen számlahelyesbítést kell végrehajtani az eladónak, keletkezik-e önrevízió? Kérjük, hogy amely esemény megítélését nem jól gondoljuk, ott jelezzék a helyes eljárást! Válaszukat előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sávos hipából kilépés

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Megbízási jogviszony elszámolása II.

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kötvény átértékelése év végén

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink