Bérbe adhatja-e egy adószámos magánszemély az általa ingyenesen bérelt lakást, ha igen, milyen bejelentési, illetve közteherfizetési kötelezettség mellett? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A tanév kezdetével lassan megtelnek a kiadó albérletek, így nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás szabályait – emlékeztet a NAV.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném állásfoglalását: Egy társaság rendelkezik telekkel (építési telek ), amelyre generálkivitelezési szerződés alapján megbízott egy építőiparral foglalkozó céget, hogy építsen egy kulcsrakész lakóingatlant. Helyesen gondoljuk-e a folyamat számvitelét és áfa szempontból való megítélését ? 1. Az építőipari cég a készletek között befejezetlen termelésként tartja nyilván az építkezés során felmerült kiadásait, majd a szerződés szerinti részteljesítéskor fordított áfával számláz ki, a befejezetlen termelés egyidejű kivezetésével. 2/a. Ha a megrendelő cég bérbeadási céllal épített: A megrendelő cég a beruházások között tartja nyilván a befogadott kivitelezésről szóló számlákat, majd használatba vételkor aktiválja az ingatlanok között. Kell-e ebben az esetben saját rezsis beruházás miatt fizetendő áfát elszámolni, és mivel bérbeadás céljából építteti a lakóingatlant, amely bérbeadásra kéri az adómentesség helyett az áfa felszámítását, a levonható áfa között is elszámolni? A telek és a felépítmény külön lesz aktiválva (telek 0%, felépítmény 6% amortizációs kulccsal). 2/b. Ha a megrendelő cég eladási céllal épített: Amennyiben továbbértékesítés céljából építteti a a lakóingatlant, úgy a befogadott számlákat a befejezetlen termelés között tartja nyilván, majd innen átvezeti az áruk közé. A lakóingatlant egyenes áfa felszámításával fogja értékesíteni 2019. dec. 31-éig megkötött szerződés alapján magánszemély felé (ha cég a vevő, akkor is egyenes áfa), és mivel megfelel az 5%-os áfakritériumnak, így 5%-os áfamértékkel. A számlán lakóingatlant kell feltüntetni, vagy a telek + felépítmény bontásban kell szerepeltetni a szerződés szerinti értéket? Mi úgy gondoljuk, hogy mivel a telek nem önállóan lesz értékesítve, így a telek áfája fel veszi a felépítmény áfakulcsát (5%). Amennyiben a vevő nem fogja tudni teljes mértékben kifizetni a számlán szereplő teljes vételárat, hogyan alakul az áfa mértéke, illetve milyen számlahelyesbítést kell végrehajtani az eladónak, keletkezik-e önrevízió? Kérjük, hogy amely esemény megítélését nem jól gondoljuk, ott jelezzék a helyes eljárást! Válaszukat előre is köszönöm.
A lakásvásárlásra, építésre vonatkozó lakossági kilátások 2008 elején voltak utoljára olyan derűlátóak, mint most, ugyanis azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót 25 százalékpontos, a valószínű szándékúak körében pedig 43 százalékpontos növekedés következett be az előző negyedévhez képest – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérésében.
A tavalyi év végéhez képest 2018 első negyedévében országos átlagban nominális alapon 5,4 százalékkal nőttek a lakásárak az MNB lakásárindex legfrissebb értéke szerint. Ez számottevő erősödést jelent 2017 utolsó negyedévének dinamikájához képest – közölte az MNB.
T. Szakértő! Magánszemély szívességből befogadná barátját egyik szobájába, lakhatási lehetőséggel. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e ingyen befogadni, lehet-e ezt adózási (NAV, önkormányzat) költségek nélkül?Segítségét köszönöm Ildi
Az elmúlt napokban fokozódó hullámokat vetett, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az 5%-os, kedvezményes lakásáfa 2019. december 31-én lejáró időszakát. Míg a kedvezmény megvonása értelemszerűen nagyban befolyásolja a jövőbeni lakásépítések rentabilitását, addig annak nagyon komoly hatásai lehetnek a már folyamatban lévő projektekre is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint bár kézenfekvőnek tűnik emiatt előre hozni a teljes vételár megfizetését, az előrefizetésnek gyakorlati és jogi korlátai is lehetnek.
Tisztel Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. Adott egy társasház, amely rendelkezik egy db saját tulajdonú lakással és raktárhelyiséggekkel. Ez utóbbiakat díj ellenében bérbe adja. A társasház éves árbevétele nem él el éves szinten az 50 millió forintot. A társasháznak egy, heti 40 órás munkaidőben dolgozó alkalmazottja van, a gondnok, akinek ingyenesen bérbeadja a lakást. Minek minősül ez a juttatás? Kinek és milyen mértékű járulékot, adót kell az ingyenes juttatás után fizetnie? A gondnok egyébiránt rendelkezik ugyanazon a településen saját tulajdonú lakás ingatlannal. Köszönöm válaszukat.
A teljes lakáspiacon a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolja a Jobbik – mondta Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Nem tervez a kormány hosszabbítást, 2019. december 31-éig hatályos az áfakedvezmény az új lakások értékesítésére – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában.
Tisztelt Cím! A következő kérdéssel fordulok önökhöz: új építésű lakás esetén 30 millió felett a teljes árra kell illetéket fizetni. 30 millió feletti új építésű családi házakra is vonatkozik ez a jogszabály? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanok esetén kötelezettség van arra, hogy az ingatlant megbontsuk telekre és felépítményre. Mi a helyzet a társasházi lakásokkal? Jól gondolom, hogy itt is osztani kell telekre és lakásra, attól függetlenül, hogy az adásvételi szerződésen nincsenek elkülönítve?
Tisztelt Szakértő! Budapesten építeni fogunk egy 300 m2 alatti, egylakásos lakóházat. A szerződésben a megrendelő magánszemély. A beruházó, kivitelező a cégünk lesz. A telken állt egy lakóház mely tavaly elbontásra került. Az épülő háznak van egy • pinceszintje, ahol mosókonyha, hobbyszoba, wc, gépészeti helyiség és garázs kerül kialakításra, • földszintje, ahol lakóhelyiségek (szobák, konyha, előtér, fürdőszoba, dolgozószoba, lépcsőház, étkező) és nyitott teraszok lesznek, melyek egy vagy két oldala a ház falához csatlakozik és az épület alaprajzi kontúrjából nem lép ki, • emeleti szintje, melyen szobák, fürdők, közlekedők és nyitott kilógó (alatta nem fűtött tér) teraszok lesznek, • az emelet felett fordított rétegrendű lapostető (zöldtető), melyen a lépcsőház folytatásaként még egy kis alapterületű, szintén zöldtetős rész. Épül még az építkezés során egy új kerítés és közlekedőút a gépkocsiknak az utcától a pincelejáróig, illetve a kiskaputól gyalogút a ház bejáratáig. Kérdéseim: Mely részeket kell 27%-os áfával számolni? Lehet-e egy vállalási szerződésben a két áfatartalmú vállalás? Azt gondolom, külön-külön kell részszámlákban kezelni. Így van? Ha pl. a garázs a pincében 27%-os, hogyan kell megosztani? (A garázs az épület alapjain belül a pincében van, tehát véleményem szerint a külső főfalak a lakóegység kialakítása miatt is szükségesek, de lehet, hogy a szakértő másképp látja). A teraszokon nem laknak. El kell-e azok költségeit különíteni? A zöldtető-kialakítás luxus-e, elfogadható-e?
A kérdés az, hogy ha az építtető az 5 százalékos áfát választja egy lakásépítésnél, akkor nem baj-e, ha a generálkivitelezője mellett van egy fővállalkozó is, például egy gépész, tehát olyasvalaki, akit az építtető bíz meg. Mert ugye az nem feltétel, hogy a generál kulcsrakészre csinálja a házat. Elvileg szerkezetkész házat is el lehet adni 5 százalékos áfával. A kérdés az, hogy mi van akkor, ha a generál megcsinálja egy darabig, majd jön egy fővállalkozó, mondjuk egy gépész cég, akivel a megrendelő szerződik, beszereli a hőszivattyút. Majd a generál folytatja, burkolat, festés, miegymás. Az építési naplóból látszik, hogy van fővállalkozó is. Ez baj? (Lehet, hogy nem, mert a generál akkor is új lakóingatlant ad el, ami 5 százalék áfás, és az értékében nincs benne a fővállalkozó által végzett szakági munka.)
Lakást vásároltam testvéremmel 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal 2016-ban 12,5 millió forintért, eladtuk 2017-ben 13,8 millióért, nem vásároltam újabb ingatlant. A reám eső 6,9 millióból levontam 6,25 milliót, a különbözetet, azaz 650 000 forintot csökkentettem a vásárláskor kivetett 125 000 forint illetékkel (első lakáshoz jutó), az ügyvédi dij felével, 31 250 forinttal, a 493 750 forint után szja fizetési kötelezettségem 74 063 forint. Helyesen állapitottam meg az adóterhet? Az illeték összegének levonása mint szerzésre forditott kiadás bizonytalanított el. Köszönöm válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték