59 találat a(z) lakásszövetkezet cimkére

Garázs vagy tároló bérbeadása Kérdés

Megítélt kamat Kérdés

Lakásszövetkezet beszámolója Kérdés

Lakásszövetkezet bevételei Kérdés

Lakásszövetkezet számlázása Kérdés

Pénztárbizonylat kontra valóság Kérdés

Tárgyi áfamentes szolgáltatások továbszámlázása – közérdekű tevékenységek Kérdés

Lakásszövetkezet – áfa könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet áfaalany, 2-es adószáma van. "Normális" lakásszövetkezet, közös költséget szed, karbantart és felújít, néhány helyiségét bérbe adja. A bérbeadásra sem választott áfát. Összességében tehát nem számít fel és nem is von le áfát. (Igazából már rég ki kellett volna lépnie az áfakörből.) Kérdésem, hogy a költségek elszámolásánál a számla nettó értékét költségre, az áfát pedig a 8. számlaosztályba kell könyvelni? Vagy a teljes számlaérték (áfával) az 5. számlaosztály megfelelő számlájára könyvelhető? A számviteli törvény melyik paragrafusa szól erről? Köszönettel: Izsó Krisztina

Lakásszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéb szervezetek, ezen belül lakásszövetkezetek beszámolójának közzétételével kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A pillanatnyi helyzetben közgyűlés összehívására nincs lehetőség. A Lakásszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy éves gazdasági beszámoló és költségvetés ügyében nem lehet írásban szavazni. 1. A vis maior helyzetre tekintettel lehet ezen rendelkezés ellenére írásban szavazni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást? 2. A beszámolót elfogadó közgyűlés nélkül be lehet-e nyújtani az adóhatóságnak a társasági adó, az iparűzési adó bevallását, közzé lehet-e tenni a beszámolót? Adhat-e a bevallások benyújtására, a beszámoló közzétételére utasítást a könyvelőnek a lakásszövetkezet vezetősége? Az Adózóna rendelkezik-e a kérdéskörrel kapcsolatban valamilyen információval, hogy a Kormány milyen módon rendezné a helyzetet? Segítségüket előre is köszönöm! Bné Piros

Lakásszövetkezet közös költség III. Kérdés

A közös költség elszámolásában szeretnék segítséget kérni kettős könyvvezetésű lakásszövetkezet esetén. A korábbi válaszok nagyon hasznosak, de még szeretnék pontosítást kérni. A fizetendő közös költség két részből tevődik össze:üzemelési rész,illetve felújítási rész. Az előírás, befizetés, elhatárolás folyamatában,elszámolásában szeretnék segítséget kérni kontírozáson keresztül mindkét rész esetén. A felújítás nem külön befizetés, hanem a közös költség egyik része, ebben az esetben véglegesen átadott pénzeszköz? Előre is köszönöm.

Lakásszövetkezet közös költség II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet kettős könyvvitelt alkalmaz. A közös költség részeként és nem külön van fizetve a felújítási hozzájárulás. A kettő együtt kerül előírásra mint közös költség (de ezen belül megbontva) az analitikában, és így kimutatható a lakónak mind az üzemelési mind a felújítási előírása és a befizetése is. A könyvelés egy másik programmal történik. Év végén ki kell mutatni a lakók esetleges hátralékát a követelések között. Ezt hogy tudom könyvelni, ha a felújítási részt csak pénzügyi teljesítéskor könyvelem 96-ba mint véglegesen átvett pénzeszközt? A kérdésem: hogyan mutatom ki a könyvelésben a lakók esetleges tartozását a felújítási rész esetén, ha ezt csak pénzmozgáskor könyvelem? Hogy jelenik, jelenhet-e meg a felújítási tartozás követelésként? Hogy tudok egyezni az analitikával? Köszönöm előre is.

Lakásszövetkezet közös költség Kérdés

Kettős könyvvitelű lakásszövetkezetnél a közös költség üzemelési részét elő kell írni a lakóknak, míg a felújítási rész esetén csak a befizetést könyvelem és vezetem el passzív időbeli elhatárolásba? Nem kell ezt is előìrni? A taggyűlés évente megállapítja a fizetendő közös költség összegét. A hátralékot ki kell mutatni, de ha esetleg nem kell előírni a közös költség felújítási részét, hogy mutatom ki a lakó hátralékát? A felújítási rész eredménysemleges?

Lakásszövetkezet – felújítási alap Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 479/2016. (XII. 28) kormányrendelet 33. § (3) szerint a lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni. Szövetkezetünknél nem külön felújítási alapot létesítettünk, hanem azt mondtuk, az addigi közös költségből ennyi meg ennyi megy a felújítási alapba. Tehát a "felújítási alapba" fizetett összeget nem úgy kezeltük, mint külön hozzájárulást, henem mint egyfajta részt a közös költségen belül. A kérdésem a következő, ha ezt eddig rosszul értelmeztük és kötelezettségként kellett volna nyilvántartani, hogy lehet ezt egyszeres könyvvezetésben "lekezelni"? Mert a befolyt összeg megejelenik a bevételek között az eredménykimutatásban, de annak érdekében hogy eredménysemleges legyen, meg kellene hogy jelenjen a kiadási oldalon is. Ellenkező esetben a mérlegben megjelenik az adott tárgyévi eredményben is, illetve a kötelezettségek között is. Szintén kérdés, hogy mivel van LTP-nk, azt is egyfajta felújítási alapnak kell tekinteni? A kapott állami támogatást hogyan kell könyvelni, nyilvántartani ez esetben? Válaszát előre is köszönöm.

Számlaadat-szolgáltatás – Lakásszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2020. július 01-től minden adóalany kötelezett a számlaadat-szolgáltatásra, azok az adóalanyok is, akik áfa szempontjából alanyi mentesek (adószámuk 1-es)? Köszönöm.

Panelszigetelés – terven felüli értékcsökkenés elszámolása Kérdés

2008-ban egy 1600 lakásos lakásszövetkezet panelszigetelési programban vett részt. A 480 millió forint finanszírozás 1/3 rész állami támogatásból, 1/3 rész önkormányzati támogatásból, és 1/3 rész tulajdonosi befizetésekből valósult meg. A panelszigetelés értéke tárgyi eszközként az épületek között került kimutatásra, évi 2% értékcsökkenés-leírással. (Azok az épületek, amelyekre a panelszigetelés került, a lakásszövetkezet könyveiben nem szerepelnek). A bevételként kapott összegek a passzív időbeli elhatárolások közé kerültek és az értékcsökkenés mértékének megfelelően történt az átvezetésük az egyéb bevételek közé. Közel 10 év elteltével, 2017-ben még mindig csaknem 400 millió Ft-ot képviselt a panelszigetelés a befektetett eszközök között. Ez az érték jelentősen torzította a lakásszövetkezet mérlegét, mivel önálló forgalmi értéket nem képviselt, és értéknövelő hatása csak a tagok/ tulajdonosok lakásaira vonatkozott. A 10 év alatt a szigetelések műszaki előírásai változtak, a mai normáknak a 2008-as szigetelés már nem felelt meg, a tárgyi eszközként való kimutatásával sérül a valódiság elve, ezért rendkívüli értékcsökkenésként számolták el és kivezették a könyvekből. Mivel a passzív időbeli elhatárolásként nyilvántartott támogatás is elszámolásra került egyéb bevételként, a panelszigetelés kivezetése nem gyakorolt hatást a lakásszövetkezet éves eredményére. Kérem állásfoglalásukat, hogy helyes volt-e az eljárás. Köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldi beszerzés

Bunna Erika

adótanácsadó

Levonható áfa önrevíziója

Bunna Erika

adótanácsadó

Fuvarozás láncügylet esetén

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close