86 találat a(z) lakásszövetkezet cimkére

Lakásszövetkezet bevételei Kérdés

Lakásszövetkezet számlázása Kérdés

Pénztárbizonylat kontra valóság Kérdés

Tárgyi áfamentes szolgáltatások továbszámlázása – közérdekű tevékenységek Kérdés

Lakásszövetkezet – áfa könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet áfaalany, 2-es adószáma van. "Normális" lakásszövetkezet, közös költséget szed, karbantart és felújít, néhány helyiségét bérbe adja. A bérbeadásra sem választott áfát. Összességében tehát nem számít fel és nem is von le áfát. (Igazából már rég ki kellett volna lépnie az áfakörből.) Kérdésem, hogy a költségek elszámolásánál a számla nettó értékét költségre, az áfát pedig a 8. számlaosztályba kell könyvelni? Vagy a teljes számlaérték (áfával) az 5. számlaosztály megfelelő számlájára könyvelhető? A számviteli törvény melyik paragrafusa szól erről? Köszönettel: Izsó Krisztina

Lakásszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéb szervezetek, ezen belül lakásszövetkezetek beszámolójának közzétételével kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A pillanatnyi helyzetben közgyűlés összehívására nincs lehetőség. A Lakásszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy éves gazdasági beszámoló és költségvetés ügyében nem lehet írásban szavazni. 1. A vis maior helyzetre tekintettel lehet ezen rendelkezés ellenére írásban szavazni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást? 2. A beszámolót elfogadó közgyűlés nélkül be lehet-e nyújtani az adóhatóságnak a társasági adó, az iparűzési adó bevallását, közzé lehet-e tenni a beszámolót? Adhat-e a bevallások benyújtására, a beszámoló közzétételére utasítást a könyvelőnek a lakásszövetkezet vezetősége? Az Adózóna rendelkezik-e a kérdéskörrel kapcsolatban valamilyen információval, hogy a Kormány milyen módon rendezné a helyzetet? Segítségüket előre is köszönöm! Bné Piros

Lakásszövetkezet közös költség III. Kérdés

A közös költség elszámolásában szeretnék segítséget kérni kettős könyvvezetésű lakásszövetkezet esetén. A korábbi válaszok nagyon hasznosak, de még szeretnék pontosítást kérni. A fizetendő közös költség két részből tevődik össze:üzemelési rész,illetve felújítási rész. Az előírás, befizetés, elhatárolás folyamatában,elszámolásában szeretnék segítséget kérni kontírozáson keresztül mindkét rész esetén. A felújítás nem külön befizetés, hanem a közös költség egyik része, ebben az esetben véglegesen átadott pénzeszköz? Előre is köszönöm.

Lakásszövetkezet közös költség II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet kettős könyvvitelt alkalmaz. A közös költség részeként és nem külön van fizetve a felújítási hozzájárulás. A kettő együtt kerül előírásra mint közös költség (de ezen belül megbontva) az analitikában, és így kimutatható a lakónak mind az üzemelési mind a felújítási előírása és a befizetése is. A könyvelés egy másik programmal történik. Év végén ki kell mutatni a lakók esetleges hátralékát a követelések között. Ezt hogy tudom könyvelni, ha a felújítási részt csak pénzügyi teljesítéskor könyvelem 96-ba mint véglegesen átvett pénzeszközt? A kérdésem: hogyan mutatom ki a könyvelésben a lakók esetleges tartozását a felújítási rész esetén, ha ezt csak pénzmozgáskor könyvelem? Hogy jelenik, jelenhet-e meg a felújítási tartozás követelésként? Hogy tudok egyezni az analitikával? Köszönöm előre is.

Lakásszövetkezet közös költség Kérdés

Kettős könyvvitelű lakásszövetkezetnél a közös költség üzemelési részét elő kell írni a lakóknak, míg a felújítási rész esetén csak a befizetést könyvelem és vezetem el passzív időbeli elhatárolásba? Nem kell ezt is előìrni? A taggyűlés évente megállapítja a fizetendő közös költség összegét. A hátralékot ki kell mutatni, de ha esetleg nem kell előírni a közös költség felújítási részét, hogy mutatom ki a lakó hátralékát? A felújítási rész eredménysemleges?

Lakásszövetkezet – felújítási alap Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 479/2016. (XII. 28) kormányrendelet 33. § (3) szerint a lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni. Szövetkezetünknél nem külön felújítási alapot létesítettünk, hanem azt mondtuk, az addigi közös költségből ennyi meg ennyi megy a felújítási alapba. Tehát a "felújítási alapba" fizetett összeget nem úgy kezeltük, mint külön hozzájárulást, henem mint egyfajta részt a közös költségen belül. A kérdésem a következő, ha ezt eddig rosszul értelmeztük és kötelezettségként kellett volna nyilvántartani, hogy lehet ezt egyszeres könyvvezetésben "lekezelni"? Mert a befolyt összeg megejelenik a bevételek között az eredménykimutatásban, de annak érdekében hogy eredménysemleges legyen, meg kellene hogy jelenjen a kiadási oldalon is. Ellenkező esetben a mérlegben megjelenik az adott tárgyévi eredményben is, illetve a kötelezettségek között is. Szintén kérdés, hogy mivel van LTP-nk, azt is egyfajta felújítási alapnak kell tekinteni? A kapott állami támogatást hogyan kell könyvelni, nyilvántartani ez esetben? Válaszát előre is köszönöm.

Számlaadat-szolgáltatás – Lakásszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2020. július 01-től minden adóalany kötelezett a számlaadat-szolgáltatásra, azok az adóalanyok is, akik áfa szempontjából alanyi mentesek (adószámuk 1-es)? Köszönöm.

Panelszigetelés – terven felüli értékcsökkenés elszámolása Kérdés

2008-ban egy 1600 lakásos lakásszövetkezet panelszigetelési programban vett részt. A 480 millió forint finanszírozás 1/3 rész állami támogatásból, 1/3 rész önkormányzati támogatásból, és 1/3 rész tulajdonosi befizetésekből valósult meg. A panelszigetelés értéke tárgyi eszközként az épületek között került kimutatásra, évi 2% értékcsökkenés-leírással. (Azok az épületek, amelyekre a panelszigetelés került, a lakásszövetkezet könyveiben nem szerepelnek). A bevételként kapott összegek a passzív időbeli elhatárolások közé kerültek és az értékcsökkenés mértékének megfelelően történt az átvezetésük az egyéb bevételek közé. Közel 10 év elteltével, 2017-ben még mindig csaknem 400 millió Ft-ot képviselt a panelszigetelés a befektetett eszközök között. Ez az érték jelentősen torzította a lakásszövetkezet mérlegét, mivel önálló forgalmi értéket nem képviselt, és értéknövelő hatása csak a tagok/ tulajdonosok lakásaira vonatkozott. A 10 év alatt a szigetelések műszaki előírásai változtak, a mai normáknak a 2008-as szigetelés már nem felelt meg, a tárgyi eszközként való kimutatásával sérül a valódiság elve, ezért rendkívüli értékcsökkenésként számolták el és kivezették a könyvekből. Mivel a passzív időbeli elhatárolásként nyilvántartott támogatás is elszámolásra került egyéb bevételként, a panelszigetelés kivezetése nem gyakorolt hatást a lakásszövetkezet éves eredményére. Kérem állásfoglalásukat, hogy helyes volt-e az eljárás. Köszönöm!

Rehabilitációs hozzájárulás: mi a helyzet a szövetkezeti tagokkal? Cikk

Nem kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Lakásszövetkezetnél a véglegesen átvett pénzeszköz elszámolása II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdés pontosítása érdekében a következő kiegészítést teszem: Az elvégzett felújítás forrása a tagok befizetése (amelyet több éven át fizettek), valamint a megpályázott állami támogatás. A felújítás tényleges bekerülési értéke alatta maradt a tervezett összegnek. A pályázott állami támogatás és a tagi befizetés összege a tervezett értékre számítva került meghatározásra. A tagi befizetések több év alatt folytak be, ezen időszak áthidalására a lakásszövetkezet hitelt vett fel, melyet a tagi befizetésekből törlesztett később vissza. A megkapott állami támogatás összege – igazodva a bekerülési érték alacsonyabb értékéhez – kisebb volt a pályázott értéknél. A tagi befizetések összege az eredeti összegben került meghatározásra. Gyakorlatilag ebből adódott az a helyzet, hogy a halasztott bevételként elszámolt érték meghaladja a megvalósított munka bekerülési értékét, és az évente felszabadított összeg magasabb az értékcsökkenés éves összegénél. A tagok felé visszafizetés nem történt.

Lakásszövetkezetnél a véglegesen átvett pénzeszköz elszámolása Kérdés

Kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet felújítást végzett, melynek megvalósításához a lakásszövetkezeti tagok célirányos (a végrehajtott felújítási munkához kapcsolódó) befizetést teljesítettek. A tagok befizetései nem a rendszeres havi díjak (közös költség) részeként, hanem külön a konkrét felújítási célt megjelölve történtek. A felújítási munkához a lakásszövetkezet állami támogatást is kapott. A felújítás bekerülési értéke kisebb lett, mint a tagok befizetése és a kapott állami támogatás együttes összege. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint a felújításért fizetendő külön hozzájárulást végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, a még fel nem használt összegeket passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell elszámolni. A számviteli törvény 45. § (2) bekezdése szerint a kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. Mivel a felújításhoz véglegesen kapott pénzeszköz és az állami támogatás együttes összege meghaladja a bekerülési értéket, így a értékcsökkenés éves összege kisebb a kapott támogatás és a véglegesen átevett pénzeszközök egy évre eső összegénél. Kérdésünk: helyes-e az elszámolás, ha a halasztott bevételek megszüntetésének évenkénti összege meghaladja az értékcsökkenés évenkénti összegét?