Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak és lakásszövetkezetek tulajdonosi közössége is igénybe veheti a lakástakarékkal járó 30 százalékos állami támogatást a jogszabályban meghatározott felújítási munkák finanszírozásához.
2017-től új kormányrendelet szabályozza az egyéb szervezetek – köztük a lakásszövetkezetek és társasházak – beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét. Ismertetjük a legfontosabb jellemzőket és változásokat.
Tisztelt Szakértő! A Szak-Ma c. lap 6. számában 39/2017/06. sz. időszerű kérdésben azt olvastam, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet egyszerűsített beszámolóját meg kell küldeni elektronikus úton a Céginformációs Szolgálat részére. Az OBR rendszere a számviteli törvényre alapoz, annak 154. § (1) bekezdése szerint csak kettős könyvvitel esetén kötelező a közzététel. Nem választható opció az egyszeres könyvvitel, ki lehet élesben próbálni. Ha kiválasztjuk az "egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján" , a menüben csak a kettős könyvvitelt ajánlja fel, nincs választási lehetőség. A víziközműtársulat is egyszeres könyvvezetést folytat a 479/2016. kormányrendelet alapján, a beszámolóját nem lehet OBR-n közzétenni. Egy évvel ezelőtt nem volt gond, de azóta a CEGINFO_15_EB_05 tipusú beszámolót archívumba helyezték, többé nem alkalmazható. Civil szervezeteknél van ma is egyszeresre a PK-241P, de lakásszövetkezetre, vízközműtársulatra ez nem alkalmazható. Mi a megoldás? A választ előre is köszönjük.
Lakásfenntartó szövetkezet (egyéb szervezet) a több évtizede a tulajdonában lévő lakást értékesíteni szeretné. Nem tartozik az áfakörbe. Kell-e az értékesítés után áfát fizetnie 2017-ben? Az ebből származó bevételt a ház felújítására használná fel. Vállalkozási tevékenységnek minősül ez az értékesítés? A tao-törvény szerint kell utána fizetni társasági adót?
Rezsicsökkentés helyett vissza nem térítendő, energetikai célú korszerűsítési támogatásokat sürget a Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), továbbá elutasítja számos közszolgáltatás jelenlegi rendszerét. A szövetség törvénymódosítást kezdeményez a rezsicsökkentés közzétételi szabályai miatt, és megváltoztatnák egyebek között a társasházak törvényességi felügyeletét és az ingatlankezelők képzését is.
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet 2016. évi eredménye 280 eFt, ebből a vállalkozási tevékenység (bérbeadás) eredménye 208 eFt. A 1629-es bevallás 1629-NY-01 lapján az 1. pontban a gazdálkodási formánál bejelöltem a „b” kettős könyvvitelű lakásszövetkezetet. Itt az eredmény összegének kitöltésénél a vállalkozási eredmény (208 eFt) írandó be? Ezt az összeget fogja a program automatikusan továbbvinni a 1629-01-01 lapra is a tao-bevalláshoz. Ha a 1629-NY-01 2. pontban beírandó eredménynél a vállalkozási eredményt írom (208 eFT), a tájékoztató adatokhoz 1629-A02-01 Eszközök bekerülési értéke, nettó értéke, értékcsökkenés csak a vállalkozási tevékenységre vonatkozóan tüntetendő fel, vagy a lakásszövetkezet egészére vonatkozóan, még abban az esetben is, ha a vállalkozási tevékenységhez nem tartozik tárgyi eszköz? Ki kell-e tölteni a 07-01 és 07-02 lapokat? Válaszát előre is köszönöm! A tao-törvény 9. § (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, ... 20. § (1) bekezdés szerint nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - ... - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Válaszát nagyon szépen köszönöm, de sajnos a probléma pontosan az itt leírtak végrehajtása után keletkezik. Az Ön által leírtak szerint kitöltve a fedőlapot, ki tudom választani a lakásszövetkezetet, mint szervezetet, de a könnyvezetés módnál nincs egyszeres könyvviteli lehetőség, és az ennek megfelelő “Egyszerűsített bevallás” nyomtatványai sem választhatók. A beszámoló portál telefonos elérhetőségén azt a választ kaptam, hogy az új OBR rendszer csak a kettős könyvvezetésű vállalkozásokat kezeli. Kérdésem továbbra is az, hogy mi a teendője az egyszeres könyvvitelt vezető cégbíróságon bejegyzett lakásszövetkezetnek? Milyen nyomtatványon, és hova kell beadnia a beszámolóját. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy a 2016. adóévről egyszeres könyvvitelt vezető cégbíróságon bejegyzett lakásszövetkezet részére milyen bevallási nyomtatványt kell beadni és hova. Előző években a 15EB-05 nyomtatványon adtuk be a beszámolót. Idei évtől a beszámolókat már csak az OBR rendszeren keresztül lehet benyújtani. A problémát az okozza, hogy ez a rendszer csak a kettős könyvvezetésre kötelezett cégeket kezeli, az egyszeres könyvvitelt vezetőket nem. Segítő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy lakásszövetkezet "Panel Plusz Hitelprogram" igénybevételével elvégezte a ház szigetelését, amihez a lakók is hozzájárultak anyagilag. A beruházás összesen 20 millió forint volt. A kérdésem az lenne, hogy az eszközök között ki kell-e mutatni ezt a beruházást? Amennyiben igen, értékcsökkenést kell-e elszámolni évenként? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakkal kapcsolatosan kérném segítségét: Lakásszövetkezet elnökségének és felügyelő bizottságának tagjai megbízási jogviszony keretében tiszteletdíjat kapnak havi rendszerességgel. Milyen levonások terhelik a tiszteletdíjaikat és mik a munkáltató (lakásszövetkezet) által fizetendő adók, járulékok az alábbi esetekben. 1. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett látja el, díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. 2. Ugyanaz a felállás, de a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát. 3. Nyugdíj mellett végzi a tevékenységet, meghaladja a 30 százalékát a minimálbérnek. 4. Szolgálati járadék mellett, szintén meghaladja a 30 százalékot a tiszteletdíj. Mivel ennyire széles/változatos a paletta, nem szeretnénk hibát véteni a járulékokkal kapcsolatosan. Válaszát előre is köszönöm: V. Beáta
Tisztelt Adószakértő! Egy lakásszövetkezet 4 éves megtakarítást kötött, ami 2015-ben lejárt, és amit 2015-ben fel is használt a beruházásaira, felújításaira. Sajnos a négy év alatt a lakók által erre a célra befizetett összegek és az állami támogatás sem lettek halasztott bevételként (passzív időbeli elhatárolásként) elszámolva, hanem mint adott évi bevétel voltak a könyvelésben kimutatva. Ebben az esetben a korábbi éveket módosítani kell-e? A másik kérdésem, hogy az állami támogatást is abban az évben kell bevételként nyilvántartani, amikor megvalósulnak a beruházások, vagy a megvalósított beruházásokra elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell majd a passzív időbeli elhatárolásról kivezetni? Nagyon fontos most, hogy ezt tudjam, a 2016-os év zárása miatt, illetve, hogy kell-e önellenőriznem a korábbi éveket. Nagyon köszönöm előre is a gyors válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem iránymutatását. Lakásszövetkezet a kapott kártérítést, kapott kötbért egyéb bevételként mutatja ki könyveiben? Jár-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséggel? A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem folytat. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni: 2016 januárjában életbe lépett az új Áfa tv 58. §-a, mely az időszakos elszámolású ügyletek adófizetési kötelezettségének napját szabályozza. Amennyiben lakásszövetkezetünk az előző évekhez hasonlóan a küldöttértekezlet után, 2017. május végén állítja ki a 2016. évről a számlát, a számlázási időszak végétől (2016. 12. 31.) számított 60. nap lesz a teljesítési időpont [Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pont], ami önrevíziót eredményez és késedelmi pótlékot. A NAV állásfoglalása a lakásszövetkezetek áfabeli megítéléséről (2003/23. Adózási kérdés) az alábbi volt: Az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontként nem vehető figyelembe olyan időpont, amikor a szolgáltatás ellenértéke még nem ismert. A szolgáltatás ellenértéke csak akkor válik ismertté, amikor azt a közgyűlés elfogadja. Ebből az következik, hogy a lakásszövetkezetnek lehetősége nyílik arra, hogy évente egyszer állítson ki számlát az általa teljesített értékesítésről a tagok, nem tagok felé. Ekkor a számlán a teljesítési idő a kötelezettség esedékességi időpontja, ennek hiányában a tárgyévet lezáró közgyűlés napja. A tárgyévi zárás (a költségek felosztása), majd az épületeknek megtartott tagértekezletek után kerül csak sor a küldöttértekezletre, mely elfogadja az elszámolást, a mérleget. Mivel ez az időpont május hónap előtt nem lehetséges, ezért okoz gondot az ez idő előtti számla kibocsátása. Hogyan járunk el helyesen? Köszönöm: Kövesdi Anita
Üdvözlöm, az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Lakásszövetkezetetben (nem társasház) lévő lakóingatlant a magánszemély tulajdonos bérbead adóalanynak (kft.). A tulajdonos azzal fordult a lakásszövetkezethez, hogy a közösköltséget "számlázza" a bérbevevő nevére. Véleményünk szerint csak a tulajdonos nevére szólhatna a számla, bár az is kérdés, hogy számlázható-e közös költség, ha igen mikor? Válaszukat előre is köszönöm. W.Ildikó
Tisztelt Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, amire válaszoltak is, nagyon köszönöm. Lenne még egy kérdésem ezzel kapcsolatosan. Mégpedig, hogy a Fundamentának a lakásszövetkezet által átutalt összeget a 17-es számlaosztályba vagy pedig a 38. számlaosztályba kellene könyvelnem. Én a 17. számlaosztályba könyveltem, mivel kamatot is kap rá a lakásszövetkezet, és a lejáratig a lakásszövetkezet nem is rendelkezhet vele. Közben egy másik kérdés is felmerült, hogy a Fundamenta számlára könyvelést megtehetem közvetlenül a bankból vagy pedig átvezetési számlán keresztül könyvelhetem le? Köszönöm előre is a válaszát.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték