A nap kérdése: fiktív számlákat talált a felügyelőbizottság, mi lesz a könyveléssel?

Megosztás Tetszik

Lakásszövetkezet felügyelőbizottság és igazgatósága vezetőségváltás utáni ellenőrzés során papír alapú készpénzfizetési számlákat talált, amelyeket korábban nem jelentette a NAV-nak. Megkeresték a bizonylaton feltüntetett számlakiállító vállalkozást, amelynek illetékese azt nyilatkozta, nem tőlük származnak a számlák. Mivel kiderült, nem valós gazdasági esemény történt, mi a teendő? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Lakásszövetkezetnél leváltották az előző elnököt és a vezetőséget. Az új igazgatóság és a felügyelőbizottság egyeztetést folytatott, ami során több gyanús számlát talált. Egy vállalkozás papír alapú készpénzfizetési számlákat állított ki. A számlák NAV-hoz történő lejelentését vizsgálva megállapították, hogy ezeket nem jelentették be. Megkeresték a vállalkozást is, akik lenyilatkozták, hogy ezeket a számlákat nem ők állították ki, már csak gépi számlázást használnak. Nekik nincs birtokukban olyan számlatömb. Az ügyben feljelentés is történt. Jelenleg még a pénztárban és a könyvelésben is szerepelnek az összegek. De mivel nem valós gazdasági esemény történt, mi a teendő? A lakásszövetkezet nem áfás, így áfabevallást nem érint a kérdés. És mivel pénztárból lett kifizetve, így, ha kivesszük az érintett összegeket, jelentős pénztárhiány keletkezik. Azt pedig a jelenlegi pénztáros nem tudja kezelni, illetve a pénztárzárások sem lesznek valósak. Ebben az esetben mi a teendő? Hogyan járunk el szabályosan? Illetve ilyen esetben mi a teendő?

Szakértőnk válasza:

Ha a fiktív számlát kiállító személye nem ismert, és a gazdasági esemény nem valósult meg, akkor a nyilvántartás önellenőrzéssel állítható helyre. A fiktív számlák alapján történő kifizetés önellenőrzése következtében előálló pénztárhiányt egyéb ráfordításként kell könyvelni.

Ha nincs bűncselekményre utaló jel, akkor a társasháznak kell dönteni a veszteség kezeléséről.  Például kártérítésre kötelezhető a felelős (ha van) vagy a tagok vagy a közös képviselő, aki(k) megtéríti(k) a kárt, amelyet a egyéb bevételek között kell elszámolni.  (Szt. 77. § (2) bekezdés b) pont).