Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőben segíteni nekem. Az lenne a kérdésem, hogy lakásszövetkezetek, egyesületek és társasházak számára is kötelező a cégkapu regisztráció? A válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel, Anga Nikoletta
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe nem tartozó lakásszövetkezet területhasználati (folyosó) szerződést köt azokkal a tag és nem tag tulajdonosokkal, akik szeretnék ráccsal lekeríteni a bejárati ajtajuk előtti területet. A használat díja 500 Ft/hó/tulajdonos, ez nem a közös költség része. Kell-e számlát adnia a szövetkezetnek erről a szolgáltatásról? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 54 lakásos társasházban lakom, amely lakásfenntartó szövetkezetként működik, működött. Egy hete jutott a tudomásunkra, hogy a lakásszövetkezet adószámát kényszertörlési eljárásban törölte a NAV, még 2016.06.25-én, mivel a közös képviselő és a felügyelő bizottsági tag mandátuma 5 éve lejárt! Visszakaphatjuk az adószámunkat? Pár lakóval már kezdeményeztük a közgyűlés összehívását, hogy a tisztségeket megújítsuk, de nem tudjuk, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv elég lesz-e ahhoz, hogy újra törvényesen működhessen a szövetkezet. Az évzáró mérlegek is csak 2012-ig vannak beküldve! A kényszertörlési eljárás előtti mérlegeket gondolom, pótlólag be kell küldeni, a kényszertörlés kezdeti napjától pedig másfajta mérlegeket és bevallásokat kell beküldeni. Várom válaszukat! Tisztelettel: Falusi Jánosné
Tisztelt Szakértő! Közös képviselő (katás egyéni vállalkozó) 10 társasházat üzemeltet, illetve egy lakásszövetkezetet. Egy társasházban van kamerás megfigyelőrendszer, és egy másik társasházban alkalmazott. – Kell-e GDPR szerinti adatvédelmi szabályozást készíteni a közös képviselőnek (mint adatkezelőnek), vagy a társasházaknak/lakásszövetkezetnek, mint adatkezelőknek, különös tekintettel a kamerás megfigyelőrendszerre, illetve a munkavállalóra? – Kell-e az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat a lakóktól egyenként/tulajdonosonként/haszonélvezeti joggal rendelkezőként vagy a társasház/lakásszövetkezet jogi kötelezettség teljesítésére hivatkozva (például számviteli, adózás rendjéről szóló, társasházi, lakásszövetkezeti stb. törvény szerinti megfeleléséhez szükséges az adatkezelés) kezelheti a lakók/tagok adatait? – Kell-e adatvédelmi tisztviselőt megbízniuk a társasházaknak/lakásszövetkezetnek, mivel az adatkezelés szisztematikus, rendszeres és/vagy nagymértékű (ez utóbbi különösen kérdés), vagy a közös képviselőnek saját magára tekintettel? – Kell-e bármiféle szakképzettség/végzettség a szabályozás elkészítéséhez, rendelkezik-e erről a GDPR, vagy a hazai jogrend (mivel egyes jogértelmezések szerint a GDPR-szabályozás elkészítése jogi tanácsadásnak minősül, amit csak ügyvéd végezhet, ellenkező esetben felmerül a Btk.-ba ütköző zugírászat, de ezt cáfolni látszik a neten elérhető sok száz letölthető és testre szabható minta)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A GDPR kapcsán a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek van-e tennivalója, ha igen, milyen feladatokat jelent? A bejelentési kötelezettség a NAIH felé vonatkozik-e a társasházakra/lakásszövetkezetekre is 2018.05.25-éig (a 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 65. §-a alapján)? A lakástulajdonosoktól be kell szerezni a "Hozzájárulási Nyilatkozat"-ot a személyes adataik kezeléséhez? Ha a GDPR hatálya alá tartozik a társasház és lakásszövetkezet is, ki kell-e nevezni/képezni "Adatvédelmi Tisztségviselő"-t? Válaszát előre is köszönöm!
Lakásszövetkezet társasági adó megállapításával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni a jogszabályok helyes értelmezésére. A tao-törvény 6 sz, melléklete szerint jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a lakásszövetkezeti tevékenység; cégbíróságon bejegyzett fő tevékenysége:6820,08 Mint egyéb szervezetnek minősülő nonprofit szervezet vonatkozik-e rá a tao-törvény 9. §-ában felsorolt kitételek? A törvény 9. § (1) bekezdése még nevesíti a lakásszövetkezetet, de a továbbiakban nem utal rá. Adómentesség 20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem végez. Közös helyiséget üzlet céljára adja ki, nem tulajdonosoknak. Éves bevétele az alábbiak szerint alakul: Közös költség bevétel : 9163 e Ft Bérleti dij bevétel : 2067 e Ft A bérbe adott ingatlannal kapcsolatban költsége nem merült fel. Különösen aggaszt az a tény is, hogy a lakásszövetkezet alapszabályában a bérleti díj a bevételt vállalkozási bevételnek minősítette.
Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezetnek nincs cégautója, 1 fő alkalmazottja van. A lakásszövetkezet taomentes, ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele maximum 10 millió forint, és nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének a 10 százalékát. A ’01-es bevallást annak az adózónak kell benyújtania, aki/amely a bevalláson szereplő bármely adónemnek (rehabilitációs hozzájárulás, cégautóadó stb.) alanya az adott időszakban. Amennyiben az adózó a bevalláson szereplő bármely adónemnek alanya, akkor az adott adónemre vonatkozó bevallási gyakoriság szerint kell kitöltenie a bevallást A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó elektronikus űrlapon (NY) nyilatkozik arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. A fentebb említettekre tekintettel, amennyiben az adózó bármely adónemnek alanya az adott időszakban, akkor köteles a bevallás, illetőleg a nulla értékadatot tartalmazó bevallást helyettesítő nyilatkozat valamelyikének benyújtására. A lakásszövetkezet eddig minden évben benyújtotta az NY nyilatkozatot éves gyakoriságú ’01-es bevallásra. Kell-e benyújtani NY nyilatkozatot a 1801-es bevallásra? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen adót, járulékokat vonjon a havi jövedelmek után egy lakásszövetkezet az alábbi esetekben: – megbízási szerződéssel rendelkező két fő lakásszövetkezeti igazgatósági tag után, mindketten havi bruttó 30 ezer forint megbízási díjat kapnak a szövetkezettől, és mindketten folyósítást kapnak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, egyikük szolgálati járandóságot kap, másikuk pedig korhatár előtti ellátást; – munkaszerződéssel rendelkező (4 órás alkalmazotti munkaviszonyban) igazgatósági tag rokkantsági ellátásban (és saját jogú korrekcióban) részesül, 2012-ben kapott rehabilitációs kártyát a NAV-tól, 2016. 09. hóban pedig saját jogú nyugdíjas lett. Milyen adó és járulék vonandó a nyugdíjazás előtt és után? Válaszukat köszönöm!
A lakásszövetkezet önkéntes társuláson alapuló, önálló gazdálkodó szervezet, melynek fenntartására és szabályos működésére, valamint a tagok érdekeinek érvényesítésére a 2004. évi CXV törvény előírásait kell alkalmazni. A tulajdonosok a közös költséget fizetnek, ami tartalmazza az üzemeltetési, fenntartási költségeket, valamint a felújítási alapba helyezendő összeget. Az üzemeltetésre és fenntartásra fizetendő összeg a ténylegesen felmerült kiadások alapján kerül meghatározásra, bázis szemléletű költségvetés keretében. A tulajdonosok (tag tulajdonosok, nem tag tulajdonosok) részére kell-e számlát kiállítani a közös költségről? Előfordul, hogy a karbantartásra előirányzott (és befizetett) keretet a lakásszövetkezet nem használja fel (nem a tárgyévben valósul meg), ebben az esetben is ki kell számlázni? Ha kell számlázni, milyen dokumentációval kell ezt alátámasztani? A lakásszövetkezetnek a tagok és nem tagok felé nyújtott belső szolgáltatását hogyan kell kezelni az áfatörvény rendszerében? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet egy megrendelt nagyobb mértékű beruházás szerződésekor kikötötte késedelmes teljesítés esetére a kötbér megfizetését. A kivitelezést végző vállalkozó jelentős késedelemmel teljesítette a munkát. Megegyezés alapján a nettó kivitelezési összeg 10 százaléka illeti meg a lakásszövetkezetet kötbérként. A kivitelező úgy szándékozik kiállítani a végszámlát, hogy abban a kötbérrel csökkentett összeg szerepeljen. A kérdés az, hogy ha a kivitelezés a példa kedvéért nettó 1 000 000 forint plusz 27% áfa (270 000 forint), azaz bruttó 1 270 000 forint volna, a kötbér pedig a nettó összeg 10%-a, vagyis 100 000 forint, hogyan kell kiállítani a számlát? 1. variáció: 1 000 000+270 000 = 1 270 000-100 000 = 1 170 000 2. variáció: 1 000 000-100 000 = 900 000 +243 000 (áfa)= 1 143 000 A kérdés tehát az volna, hogy a teljes nettó összeg után fizet-e áfát a kivitelező, vagy a kötbérrel csökkentett összeg után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy egy lakásszövetkezet egy magánszeméllyel szerződést kíván kötni mint liftkezelő. A szerződés lehet megbízási vagy milyen jogviszonyt ajánlana ennek a feladatnak az elvégzéséhez? Segítségét előre is köszönöm!
Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak és lakásszövetkezetek tulajdonosi közössége is igénybe veheti a lakástakarékkal járó 30 százalékos állami támogatást a jogszabályban meghatározott felújítási munkák finanszírozásához.
2017-től új kormányrendelet szabályozza az egyéb szervezetek – köztük a lakásszövetkezetek és társasházak – beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét. Ismertetjük a legfontosabb jellemzőket és változásokat.
Tisztelt Szakértő! A Szak-Ma c. lap 6. számában 39/2017/06. sz. időszerű kérdésben azt olvastam, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet egyszerűsített beszámolóját meg kell küldeni elektronikus úton a Céginformációs Szolgálat részére. Az OBR rendszere a számviteli törvényre alapoz, annak 154. § (1) bekezdése szerint csak kettős könyvvitel esetén kötelező a közzététel. Nem választható opció az egyszeres könyvvitel, ki lehet élesben próbálni. Ha kiválasztjuk az "egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján" , a menüben csak a kettős könyvvitelt ajánlja fel, nincs választási lehetőség. A víziközműtársulat is egyszeres könyvvezetést folytat a 479/2016. kormányrendelet alapján, a beszámolóját nem lehet OBR-n közzétenni. Egy évvel ezelőtt nem volt gond, de azóta a CEGINFO_15_EB_05 tipusú beszámolót archívumba helyezték, többé nem alkalmazható. Civil szervezeteknél van ma is egyszeresre a PK-241P, de lakásszövetkezetre, vízközműtársulatra ez nem alkalmazható. Mi a megoldás? A választ előre is köszönjük.
Lakásfenntartó szövetkezet (egyéb szervezet) a több évtizede a tulajdonában lévő lakást értékesíteni szeretné. Nem tartozik az áfakörbe. Kell-e az értékesítés után áfát fizetnie 2017-ben? Az ebből származó bevételt a ház felújítására használná fel. Vállalkozási tevékenységnek minősül ez az értékesítés? A tao-törvény szerint kell utána fizetni társasági adót?
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték