95 találat a(z) lakásszövetkezet cimkére

Lakásszövetkezet közös költség III. Kérdés

A közös költség elszámolásában szeretnék segítséget kérni kettős könyvvezetésű lakásszövetkezet esetén. A korábbi válaszok nagyon hasznosak, de még szeretnék pontosítást kérni. A fizetendő közös költség két részből tevődik össze:üzemelési rész,illetve felújítási rész. Az előírás, befizetés, elhatárolás folyamatában,elszámolásában szeretnék segítséget kérni kontírozáson keresztül mindkét rész esetén. A felújítás nem külön befizetés, hanem a közös költség egyik része, ebben az esetben véglegesen átadott pénzeszköz? Előre is köszönöm.

Lakásszövetkezet közös költség II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet kettős könyvvitelt alkalmaz. A közös költség részeként és nem külön van fizetve a felújítási hozzájárulás. A kettő együtt kerül előírásra mint közös költség (de ezen belül megbontva) az analitikában, és így kimutatható a lakónak mind az üzemelési mind a felújítási előírása és a befizetése is. A könyvelés egy másik programmal történik. Év végén ki kell mutatni a lakók esetleges hátralékát a követelések között. Ezt hogy tudom könyvelni, ha a felújítási részt csak pénzügyi teljesítéskor könyvelem 96-ba mint véglegesen átvett pénzeszközt? A kérdésem: hogyan mutatom ki a könyvelésben a lakók esetleges tartozását a felújítási rész esetén, ha ezt csak pénzmozgáskor könyvelem? Hogy jelenik, jelenhet-e meg a felújítási tartozás követelésként? Hogy tudok egyezni az analitikával? Köszönöm előre is.

Lakásszövetkezet közös költség Kérdés

Kettős könyvvitelű lakásszövetkezetnél a közös költség üzemelési részét elő kell írni a lakóknak, míg a felújítási rész esetén csak a befizetést könyvelem és vezetem el passzív időbeli elhatárolásba? Nem kell ezt is előìrni? A taggyűlés évente megállapítja a fizetendő közös költség összegét. A hátralékot ki kell mutatni, de ha esetleg nem kell előírni a közös költség felújítási részét, hogy mutatom ki a lakó hátralékát? A felújítási rész eredménysemleges?

Lakásszövetkezet – felújítási alap Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 479/2016. (XII. 28) kormányrendelet 33. § (3) szerint a lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni. Szövetkezetünknél nem külön felújítási alapot létesítettünk, hanem azt mondtuk, az addigi közös költségből ennyi meg ennyi megy a felújítási alapba. Tehát a "felújítási alapba" fizetett összeget nem úgy kezeltük, mint külön hozzájárulást, henem mint egyfajta részt a közös költségen belül. A kérdésem a következő, ha ezt eddig rosszul értelmeztük és kötelezettségként kellett volna nyilvántartani, hogy lehet ezt egyszeres könyvvezetésben "lekezelni"? Mert a befolyt összeg megejelenik a bevételek között az eredménykimutatásban, de annak érdekében hogy eredménysemleges legyen, meg kellene hogy jelenjen a kiadási oldalon is. Ellenkező esetben a mérlegben megjelenik az adott tárgyévi eredményben is, illetve a kötelezettségek között is. Szintén kérdés, hogy mivel van LTP-nk, azt is egyfajta felújítási alapnak kell tekinteni? A kapott állami támogatást hogyan kell könyvelni, nyilvántartani ez esetben? Válaszát előre is köszönöm.

Számlaadat-szolgáltatás – Lakásszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2020. július 01-től minden adóalany kötelezett a számlaadat-szolgáltatásra, azok az adóalanyok is, akik áfa szempontjából alanyi mentesek (adószámuk 1-es)? Köszönöm.

Panelszigetelés – terven felüli értékcsökkenés elszámolása Kérdés

2008-ban egy 1600 lakásos lakásszövetkezet panelszigetelési programban vett részt. A 480 millió forint finanszírozás 1/3 rész állami támogatásból, 1/3 rész önkormányzati támogatásból, és 1/3 rész tulajdonosi befizetésekből valósult meg. A panelszigetelés értéke tárgyi eszközként az épületek között került kimutatásra, évi 2% értékcsökkenés-leírással. (Azok az épületek, amelyekre a panelszigetelés került, a lakásszövetkezet könyveiben nem szerepelnek). A bevételként kapott összegek a passzív időbeli elhatárolások közé kerültek és az értékcsökkenés mértékének megfelelően történt az átvezetésük az egyéb bevételek közé. Közel 10 év elteltével, 2017-ben még mindig csaknem 400 millió Ft-ot képviselt a panelszigetelés a befektetett eszközök között. Ez az érték jelentősen torzította a lakásszövetkezet mérlegét, mivel önálló forgalmi értéket nem képviselt, és értéknövelő hatása csak a tagok/ tulajdonosok lakásaira vonatkozott. A 10 év alatt a szigetelések műszaki előírásai változtak, a mai normáknak a 2008-as szigetelés már nem felelt meg, a tárgyi eszközként való kimutatásával sérül a valódiság elve, ezért rendkívüli értékcsökkenésként számolták el és kivezették a könyvekből. Mivel a passzív időbeli elhatárolásként nyilvántartott támogatás is elszámolásra került egyéb bevételként, a panelszigetelés kivezetése nem gyakorolt hatást a lakásszövetkezet éves eredményére. Kérem állásfoglalásukat, hogy helyes volt-e az eljárás. Köszönöm!

Rehabilitációs hozzájárulás: mi a helyzet a szövetkezeti tagokkal? Cikk

Nem kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Lakásszövetkezetnél a véglegesen átvett pénzeszköz elszámolása II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdés pontosítása érdekében a következő kiegészítést teszem: Az elvégzett felújítás forrása a tagok befizetése (amelyet több éven át fizettek), valamint a megpályázott állami támogatás. A felújítás tényleges bekerülési értéke alatta maradt a tervezett összegnek. A pályázott állami támogatás és a tagi befizetés összege a tervezett értékre számítva került meghatározásra. A tagi befizetések több év alatt folytak be, ezen időszak áthidalására a lakásszövetkezet hitelt vett fel, melyet a tagi befizetésekből törlesztett később vissza. A megkapott állami támogatás összege – igazodva a bekerülési érték alacsonyabb értékéhez – kisebb volt a pályázott értéknél. A tagi befizetések összege az eredeti összegben került meghatározásra. Gyakorlatilag ebből adódott az a helyzet, hogy a halasztott bevételként elszámolt érték meghaladja a megvalósított munka bekerülési értékét, és az évente felszabadított összeg magasabb az értékcsökkenés éves összegénél. A tagok felé visszafizetés nem történt.

Lakásszövetkezetnél a véglegesen átvett pénzeszköz elszámolása Kérdés

Kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet felújítást végzett, melynek megvalósításához a lakásszövetkezeti tagok célirányos (a végrehajtott felújítási munkához kapcsolódó) befizetést teljesítettek. A tagok befizetései nem a rendszeres havi díjak (közös költség) részeként, hanem külön a konkrét felújítási célt megjelölve történtek. A felújítási munkához a lakásszövetkezet állami támogatást is kapott. A felújítás bekerülési értéke kisebb lett, mint a tagok befizetése és a kapott állami támogatás együttes összege. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint a felújításért fizetendő külön hozzájárulást végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, a még fel nem használt összegeket passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell elszámolni. A számviteli törvény 45. § (2) bekezdése szerint a kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. Mivel a felújításhoz véglegesen kapott pénzeszköz és az állami támogatás együttes összege meghaladja a bekerülési értéket, így a értékcsökkenés éves összege kisebb a kapott támogatás és a véglegesen átevett pénzeszközök egy évre eső összegénél. Kérdésünk: helyes-e az elszámolás, ha a halasztott bevételek megszüntetésének évenkénti összege meghaladja az értékcsökkenés évenkénti összegét?

Kényszertörlési eljárás alatt számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel egy lakásszövetkezettől. A lakásszövetkezet jelenleg is kényszertörlési eljárás alatt áll. Az adószáma hatályos, alanyi mentes adózó. A cégbíróság a céget 2017.12.13-tól megszűntnek nyilvánította. Befogadható a bérleti díj számlája a lakásszövetkezettől? Válaszát előre is megköszönve.

Társasház, lakásszövetkezet közös költség túlfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közösköltség-túlfizetéseket a naplófőkönyvben és beszámolóban hogyan kell kimutatni (év végi záráskor)? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó

Gépkocsi-nyereménybetétkönyvet vásárolhat-e lakásszövetkezet? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezetünk vásárolhat-e gépkocsi-nyereménybetétkönyvet megtakarítási célból, amit mindenkor visszaválthat, illetve nyeremény esetén a gépkocsit pénzre válthatja? Köszönjük szíves válaszát. Üdvözlettel. Török Károlyné

Készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Naplófőkönyvet vezető lakásszövetkezet 2017. évben öt lépcsőházban ablakokat szeretett volna cseréltetni. Két lépcsőházban a vállalkozó kicserélte az ablakokat. A másik hármat nem vállalja, ezért a többi ablakot a szövetkezet helyiségében tárolják. A számlát 2017. évben a munkadíjjal és az ablakokkal együtt adta ki. Nem lehet szétbontani az ablakok értékére. A könyvelésben mint fejújítás az egész költségként lett elszámolva. Ezt az egyszeres könyvelés megengedi. Kérdésem: a megmaradt három lépcsőház ablakai helyesen lettek-e elszámolva felújítási költségként, vagy azokat készletre kellett volna venni (mérleg – készletrovat)? Ha az utóbbi lett volna a helyes, akkor hogyan javítsam? Válaszát nagyon szépen köszönöm! Reményik Anikó

Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria Cikk

Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria.

Cégkapu Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőben segíteni nekem. Az lenne a kérdésem, hogy lakásszövetkezetek, egyesületek és társasházak számára is kötelező a cégkapu regisztráció? A válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel, Anga Nikoletta

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi pótlék, családi adókedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink