Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét 2016. 08. 15-ig. Augusztus hónapra így a teljes tételes adó összegét meg kellett fizetnie. A biztosítási kötelezettsége augusztus 1-jétől vagy csak augusztus 16-ától áll fenn a kisadózói jogviszonyára tekintettel? Meddig kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Fodrász kisadózó egyéni vállalkozó ügyfelem nyugtát állít ki. Helyesen teszi-e, ha a nyugtára a nevét, az adószámát, a telephelyét és a kisadózó megnevezést tünteti fel? A székhely címét nem írja rá. Köszönettel.
2016. június 16-ai hatállyal változott a törvény, de 2014. január 1-jétől kedvezőbb elbírálás alá esik a bevétel, hívja fel közleményében a figyelmet a NAV.
Tisztelt Szakértő! A szakmai véleményét szeretném kérni a következő ügyben. Van két kisadózó, akik rendszeresen jutalékot számláznak a cégünknek. Van-e annak valamilyen adó- vagy egyéb kockázata, hogy ők csak nekünk számláznak, és viszonylag nagy összegben? Az egyik kisadózó rendelkezik rendes munkaviszonnyal, a másik nem. Ha van ilyen kockázat, milyen lépésekkel lehet azt csökkenteni? Köszönettel.
Gazdasági műszaki ellátó szervezet vagyunk, az intézményeinknek a rezsiköltséget számlázzuk tovább (közvetített szolgáltatás). Az egyik partnerünk idén januártól kisadózó lett, az általa végzett munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat számlázzuk tovább. A partner számlája áfamentes lett, mi áfakörbe tartozunk. A kérdésem az lenne, hogy ezt áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább?
Tisztelt Szakértő! Egy 8 hónapos gyermekével gyeden lévő, a szülés előtt kisadózó egyéni vállalkozó elvállalna egy munkát, amely egy-két hónapot venne igénybe. Hogyan, milyen nyomtatványon kell bejelentenie a NAV felé, hogy a gyed mellett mely hónapra kívánja fizetni a tételes adót (50 ezer forintot), mivel munkát végez? Jelenleg havonta a T101E nyomtatvány B02 lapján minden hónapra vonatkozóan bejelenti a tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülést gyed miatt.
Több ponton módosulnak a parlament elé terjesztett adócsomag szerint a társadalombiztosítási szabályok is. A változtatások zöme a korábban hiányos szabályozás joghézagait tömködi ki, így egyértelműsíti a többféle gyermekgondozási ellátásban részesülő vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére, a kisadózók adatszolgáltatására, a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. Szigorodnak ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére köthető megállapodás szabályai, és nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki Németország és Magyarország között "ingázva" él, körülbelül kéthavonta szünetelteti egy hónapot meghaladóan, majd újraindítja a tevékenységét. Körülbelül kéthónapos működés után pedig ismét szüneteltet. Az a kérdésem, hogy katás főállású egyéni vállalkozóként van-e lehetőség a tevékenység többszöri szüneteltetésére és újraindítására egy adóévben? Azok a bevételek, amelyekről számlát állít ki a működés alatt, nem rendeződnek pénzügyileg addig, amíg a szüneteltetést ismét bejelenti. Ilyenkor adózási szempontból mi a teendő ezekkel a bevételekkel? Katás bevételnek számítanak? Ha nem, miként kell ezeket figyelembe venni. Szélsőséges esetben az is előfordul, hogy a korábban kiállított számla egy szüneteltetést követő, már ismét "élő " időszakban kerül átutalásra. Azt miként kell kezelni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás adózónak a nyugtára is rá kell vezetni, hogy KISADÓZÓ vagy csak a számlákra? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Első körben szeretném a véleményét kérni, mit jelent az, hogy "legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony". Ez a katás vállalkozók tételes adójánál mindenképp jelentőséggel bírhat. Adott egy hölgy, akinek van egy heti 40 órás munkaviszonya. A munkaviszonyában dolgozik, mellette nem főállású katás egyéni vállalkozó, így havonta 25 ezer forint tételes adót fizet. Azonban a hölgy most babát vár, és a munkaviszonyát a terhessége miatt nem tudja ellátni, ezért onnan táppénzen van. A táppénz mellett azonban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Miután megszületik a baba, a főállásból csedben részesül, kisadózóként munkát nem végez. Amikor a főállásból gyedet kap, a gyed mellett ismét szeretne a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végezni. Kérdésem, hogy abban az esetben, amikor a főállásában táppénzben, illetve gyedben részesül, és a táppénz, illetve a gyed mellett kisadózó egyéni vállalkozóként munkát végez, havonta mekkora összegű tételes adó fizetésére köteles: 25 ezer vagy 50 ezer forint? Megtisztelő válaszát ezúton is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jól tudom, hogy, ha egy kisadózó táppénzen van, akkor az éves 6 millió forintos tételes adóval kiváltott bevételszintjét is arányosan csökkenteni kell, mivel kieső ideje lesz a táppénz alatt? Ha a fenti státusz miatt csökkenteni kell, akkor erre az időre felvett alkalmazott el tudja látni a kisadózó bevételszerző tevékenységét, és az ő közreműködésével kiszámlázott tevékenység beletartozik a kisadózó 6 millió forintos kedvezményes keretébe? Köszönöm válaszukat!
Főállású katás vállalkozás a múlt év közepén kezdte a tevékenységét; hogyan kell kiszámítania és bevallania az iparűzési adóját – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy két taggal alakult kft., amelyben az egyik tag a társasági szerződés szerint megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, mellette 8 órás munkaviszonyban is dolgozik a kft.-ben. Mindemellett katás egyéni vállalkozó. Jól gondolom, hogy mivel a munkaviszonya alapján megfizeti a járulékokat, így az ügyvezetést 0 forintért is elvállahatja? Illetve a katás jogviszonyban már nem minősül főállású katásnak. A másik kérdésem az lenne, hogy a T1041-es nyomtatványon ilyenkor milyen kód alatt kell bejelentkeznie, illetve a 08-as nyomtatványon kell havonta bevallást adnia megbízásról? A másik tag megbízási jogviszony keretében az adminisztrációs feladatokat végzi, mellette egy másik cégnél van bejelentett 36 órát elérő munkaviszonya. Ő is vállalhatja a megbízást díjazás nélkül? Őt kell-e jelenteni a T1041-esen, ha igen, milyen kód alatt? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a kisadózó bevételének kell-e tekinteni egy továbbszámlázott, áthárított szolgáltatást? A kisadózó ügyvéd illetékbélyeget vásárol, de ezt tovább is számlázza? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték