Katás adózó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás adózónak a nyugtára is rá kell vezetni, hogy KISADÓZÓ vagy csak a számlákra? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás adózónak a nyugtára is rá kell vezetni, hogy KISADÓZÓ vagy csak a számlákra? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Első körben szeretném a véleményét kérni, mit jelent az, hogy "legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony". Ez a katás vállalkozók tételes adójánál mindenképp jelentőséggel bírhat. Adott egy hölgy, akinek van egy heti 40 órás munkaviszonya. A munkaviszonyában dolgozik, mellette nem főállású katás egyéni vállalkozó, így havonta 25 ezer forint tételes adót fizet. Azonban a hölgy most babát vár, és a munkaviszonyát a terhessége miatt nem tudja ellátni, ezért onnan táppénzen van. A táppénz mellett azonban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Miután megszületik a baba, a főállásból csedben részesül, kisadózóként munkát nem végez. Amikor a főállásból gyedet kap, a gyed mellett ismét szeretne a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végezni. Kérdésem, hogy abban az esetben, amikor a főállásában táppénzben, illetve gyedben részesül, és a táppénz, illetve a gyed mellett kisadózó egyéni vállalkozóként munkát végez, havonta mekkora összegű tételes adó fizetésére köteles: 25 ezer vagy 50 ezer forint? Megtisztelő válaszát ezúton is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jól tudom, hogy, ha egy kisadózó táppénzen van, akkor az éves 6 millió forintos tételes adóval kiváltott bevételszintjét is arányosan csökkenteni kell, mivel kieső ideje lesz a táppénz alatt? Ha a fenti státusz miatt csökkenteni kell, akkor erre az időre felvett alkalmazott el tudja látni a kisadózó bevételszerző tevékenységét, és az ő közreműködésével kiszámlázott tevékenység beletartozik a kisadózó 6 millió forintos kedvezményes keretébe? Köszönöm válaszukat!
Főállású katás vállalkozás a múlt év közepén kezdte a tevékenységét; hogyan kell kiszámítania és bevallania az iparűzési adóját – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy két taggal alakult kft., amelyben az egyik tag a társasági szerződés szerint megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, mellette 8 órás munkaviszonyban is dolgozik a kft.-ben. Mindemellett katás egyéni vállalkozó. Jól gondolom, hogy mivel a munkaviszonya alapján megfizeti a járulékokat, így az ügyvezetést 0 forintért is elvállahatja? Illetve a katás jogviszonyban már nem minősül főállású katásnak. A másik kérdésem az lenne, hogy a T1041-es nyomtatványon ilyenkor milyen kód alatt kell bejelentkeznie, illetve a 08-as nyomtatványon kell havonta bevallást adnia megbízásról? A másik tag megbízási jogviszony keretében az adminisztrációs feladatokat végzi, mellette egy másik cégnél van bejelentett 36 órát elérő munkaviszonya. Ő is vállalhatja a megbízást díjazás nélkül? Őt kell-e jelenteni a T1041-esen, ha igen, milyen kód alatt? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a kisadózó bevételének kell-e tekinteni egy továbbszámlázott, áthárított szolgáltatást? A kisadózó ügyvéd illetékbélyeget vásárol, de ezt tovább is számlázza? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Az iratmegőrzési kötelezettséggel kapcsolatosan lenne gyakorlati kérdésem. Az Art. szerint számítva (ha nem volt önellenőrzés), akkor a 2009-es adóév elévült, a számviteli törvény értelmében pedig 8 évig kell megőrizni a bizonylatokat. Ezt a nyolc évet is a beszámoló benyújtásától kell számítani (vagyis inkább 9 évet), vagy sem? Számviteli szempontból a 2007. évet megelőző iratanyagokat lehet már selejtezni? Bevételi nyilvántartást vezető és kisadózó vállalkozásokra, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, csak az Art. szerinti elévülési időt kell figyelembe venni? Köszönettel.
Főállású munkavállaló (közalkalmazott) vagyok egy felsőoktatási intézménynél. Mellékállásként katás egyéni vállalkozó szeretnék lenni. A tervem az, hogy katás bevételeim mindegyike egy cégtől származna (amely nem a főállású munkaadóm), és ez éves szinten meghaladná az 1 millió forintot. A főállásomból kapott bruttó fizetésem magasabb lesz, mint a katás vállalkozóként szerzett bevételem. (A nettó fizetésem viszont kevesebb, mit a katás bevételem.) A kérdésem az, hogy esetemben fennáll-e a következő körülmény: a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte?
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó katásként szeretne tevékenykedni egy bt.-ben is, a másik tag nem működne személyesen közre, nem lenne biztosított a bt.-ben. Elegendő-e, ha a bt.-ben mellékállású katásként 25 ezer forintot fizet a személyesen közreműködő tag, az egyéni vállalkozásban pedig 50 vagy 75 ezret? Az világos, hogy az egyéni vállalkozásában főállású katás maradna a biztosított, a bt.-ben pedig nem lenne biztosított. Ön szerint ez így megoldható? Köszönettel: Boldog Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Év közben (07. 01.) kezdő kisadózó egyéni vállalkozó bevétele 850 ezer forint, amit egy vállalkozás felé számlázott. Kell-e a bevételt arányosítani az 1 millió forintos jelentési kötelezettség miatt?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéni vállalkozás indított és egyidejűleg bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, mint főállású kisadózó. Ugyanez a magánszemély egy kft.-ben ügyvezető (társas vállalkozónak minősül és megbízási jogviszonyban ügyvezet), ahol személyesen nem működik közre, jövedelme nem származik. Lehetséges, hogy megmaradhat a főállású kisadózó státusz az egyéni vállalkozásban úgy, hogy a kft.-ben nem fizet egyáltalán járulékot az ügyvezetői státusza után? Vagy a kft.-ben kellene megfizetni legalább a minimálbér másfélszerese utáni a járulékokat annak ellenére, hogy nem működik közre és ekkor az egyéni vállalkozásban másodállásúnak minősülne (25 ezer forint kata/hó)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném tájékoztatásukat. Kisadózó egyéni vállalkozó (a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója egyben) személygépjárművét elajándékozza egyik szülőjének. A kisadózó alanyi adómentes áfa vonatkozásában, kérdésünk, hogy az ügyletnek milyen adójogi vonzata van?
Tisztelt Szakértő! Kisadózó vállalkozásként működő betéti társaság kényszertörlési eljárás hatálya alá került 2015 májusában. A kata törvény értelmében nyitó mérlegét elkészítette és könyvvizsgáltatta. A bt. törlésére 2016 januárjában került sor. A nyitó mérleget ugye nem kellett közzétenni? A kényszertörlés és a törlés közötti időszakról kötelezett-e beszámolót készíteni, letétbe helyezni és közzétenni vagy nem alanya a számviteli törvénynek? A kényszertörlés időszaka alatt nem végezhet gazdasági tevékenységet és a kényszertörlést követően törlésre kerül, mi értelme lenne a beszámolónak? A kisadózó nem csak akkor kerül vissza a számviteli törvény hatálya alá – mint jogelőd nélkül alapított vállalkozás –, ha tevékenységét tovább folytatja, mint társasági adóalany? A kényszertörlés alatt álló társaság nem alanya a társasági adónak. A kényszertörlési eljárás végén be kell-e nyújtania a 1671-es nyomtatványt? Korábbi válaszukban arról tájékoztattak, de ez a nyomtatvány nem TAO alanyokra vonatkozik csak? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, heti 2 órában látja el megbízási jogviszonyban a képviselői teendőket. A kültag itt lenne főállású kisadózó, mivel ő végzi a tevékenységet, az ő képzettségéhez is tartozik kizárólag a bt. tevékenysége. A kültagot be kell jelenteni kisadózónak, és 50 ezer forintot kell fizetni. Kérdésem, hogy a beltag után is kell 25 ezer forint adót fizetni? Őt is be kell jelenteni másodállású kisadózónak? Köszönettel: Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől