Tisztelt Szakértő! Áfaalany kisadózó egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárolna. A havi részletek áfáját levonásba kívánja helyezni, a gépkocsit kizárólag vállalkozási célra használná. Kell-e neki cégautóadót fizetni?
Tisztelt Adózóna! Egy bt. (folyamatos teljesítésű ügyviteli szolgáltatást végző) 2017. 01. 01-gyel a kata adózást választja, jelenleg a tao-törvény hatálya alá tartozik. Az átlépés kapcsán több kérdés is felmerült: 1.) A bt.-ben a korábbi évek során vásárolt 100 ezer forint alatti értékű tárgyi eszközöket továbbviheti-e a katás időszakára, bármilyen feltétel nélkül? 2.) Tárgyi eszközei között szerepel céges személygépkocsi, ez a 12. 31-ei leltározással átvihető-e a kisadózó időszakra, mivel az a tevékenységet szolgálja, vagy még az átlépés előtt ki kell vezetni (értékesítéssel) a vállalkozásából? 3.) Melléktevékenységében kozmetikai szolgáltatás is szerepel, mely az elmúlt időszakban nem funkcionált, s ezek tárgyi eszközei jelenleg a nagyértékű eszközei között vannak nyilvántartva (körülbelül 400 ezer forint összesen). Mi a teendő, ha a katás időszakban sem fog működni a kozmetikai tevékenység (törölve is lesz a társasági szerződésből a tevékenység)? 4.) Folyamatos teljesítés miatt – a tevékenysége révén – a bt. a 2016. 12. havi átutalásos ügyviteli számláit (kimenő számlák) 2017. 01. 12-én állítja ki, melyek összegét a társaságiadó-törvény szerint elhatárolja. Az árbevétel 2016. évet érinti (tao szerint leadózza), az áfa viszont már a 2017. évet (DE MINT kisadózót már), és a pénz is 2017. évben folyik be a bankszámlára. Ezt miképpen kell kezelni a 2016. és a 2017. évben könyveléstechnikailag? 5.) A havonta megfizetett 75 ezer forint kata kapcsán mekkora az az összeg, amit a két tag havonta a személyes munkavégzésére tekintettel átutalhat magának?
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-ben a férj a beltag, a feleség a kültag. A férjnek van 8 órás munkaviszonya máshol, a feleség pedig 4 órás munkaviszonyban dolgozik a bt.-ben. Katás bt. státuszban szeretnének működni januártól. Megtehetik-e, hogy csak a feleség lesz kisadozóként bejelentve? A férj, mint beltag személyes közreműködésre kötelezett, de az kizárólag csak a cégképviseletben testesül meg, azon kívül más munkát nem végez. Ezen személyes közreműködése biztosítási jogviszonyt nem hoz létre, de a kata szempontjából megtehetik-e, hogy csak a feleség, mint kültag lesz kiasadozóként bejelentve?
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó tartósan táppénzen van. Harminc napon túl, szeptember hónaptól mentesül a kisadó megfizetése alól. Van neki alkalmazottja. Aki dolgozik, bevétel származik ebből. A mentesülés miatt az elérhető éves árbevétele csökken. Kérdésem, hogy ilyenkor mit kell/lehet tenni, hiszen az alkalmazott dolgozik, ő termeli a bevételt? Meg kell mégis fizetni a kisadót, hogy bevétele lehessen? Amennyiben mégis meg kell fizetni a kisadót, úgy jogosulatlanul veszi fel a táppénzt? (A válasznál kérném, hogy a főállású és munkaviszony melletti kisadózókra is térjen ki!) Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbi kérdésre. Katás betéti társaság beltagja kisadózóként be van jelentve (25 ezer forinttal), a kültag nincs bejelentve mert nem működik közre a bt. tevékenységében. Tulajdoni arányok 50-50 %. Az elért katás bevétel 5 millió forint. Hogyan kell kiszámítani az szja-törvény 66. § af) pontja szerinti kisadózó tagként be nem jelentett tag részére a bt. NYERESÉGÉBŐL (?) való részesedésként kifizetett összeget? Az 5 milliós bevételből költségként levonom a havi 25 ezer forintot? Mennyit vonok le mint ehhez kapcsolódó, a bejelentett katás tag részére kifizetett tagi jövedelem összege jogcímen költségként? Rendben van, hogy a költségszámlákat gyűjtöm, de ezen felül mondhatom-e azt, hogy mondjuk a bejelentett katás tag havi tagi jövedelme 500 ezer forint? Ezt az 500 ezer forintot veheti fel a bejelentett tag 25 ezer forinttal, és akkor nem maradna felosztható NYERESÉG. Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
Nyugdíjas vállalkozók számára milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a kisadózásnak a kiegészítő tevékenység folytatásával szemben? Az összehasonlításkor a vállalkozási formát, a közteherfizetést, a keresőtevékenység korlátját és a nyugdíjemelést vettük alapul.
Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét 2016. 08. 15-ig. Augusztus hónapra így a teljes tételes adó összegét meg kellett fizetnie. A biztosítási kötelezettsége augusztus 1-jétől vagy csak augusztus 16-ától áll fenn a kisadózói jogviszonyára tekintettel? Meddig kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Fodrász kisadózó egyéni vállalkozó ügyfelem nyugtát állít ki. Helyesen teszi-e, ha a nyugtára a nevét, az adószámát, a telephelyét és a kisadózó megnevezést tünteti fel? A székhely címét nem írja rá. Köszönettel.
2016. június 16-ai hatállyal változott a törvény, de 2014. január 1-jétől kedvezőbb elbírálás alá esik a bevétel, hívja fel közleményében a figyelmet a NAV.
Tisztelt Szakértő! A szakmai véleményét szeretném kérni a következő ügyben. Van két kisadózó, akik rendszeresen jutalékot számláznak a cégünknek. Van-e annak valamilyen adó- vagy egyéb kockázata, hogy ők csak nekünk számláznak, és viszonylag nagy összegben? Az egyik kisadózó rendelkezik rendes munkaviszonnyal, a másik nem. Ha van ilyen kockázat, milyen lépésekkel lehet azt csökkenteni? Köszönettel.
Gazdasági műszaki ellátó szervezet vagyunk, az intézményeinknek a rezsiköltséget számlázzuk tovább (közvetített szolgáltatás). Az egyik partnerünk idén januártól kisadózó lett, az általa végzett munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat számlázzuk tovább. A partner számlája áfamentes lett, mi áfakörbe tartozunk. A kérdésem az lenne, hogy ezt áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább?
Tisztelt Szakértő! Egy 8 hónapos gyermekével gyeden lévő, a szülés előtt kisadózó egyéni vállalkozó elvállalna egy munkát, amely egy-két hónapot venne igénybe. Hogyan, milyen nyomtatványon kell bejelentenie a NAV felé, hogy a gyed mellett mely hónapra kívánja fizetni a tételes adót (50 ezer forintot), mivel munkát végez? Jelenleg havonta a T101E nyomtatvány B02 lapján minden hónapra vonatkozóan bejelenti a tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülést gyed miatt.
Több ponton módosulnak a parlament elé terjesztett adócsomag szerint a társadalombiztosítási szabályok is. A változtatások zöme a korábban hiányos szabályozás joghézagait tömködi ki, így egyértelműsíti a többféle gyermekgondozási ellátásban részesülő vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére, a kisadózók adatszolgáltatására, a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. Szigorodnak ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére köthető megállapodás szabályai, és nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki Németország és Magyarország között "ingázva" él, körülbelül kéthavonta szünetelteti egy hónapot meghaladóan, majd újraindítja a tevékenységét. Körülbelül kéthónapos működés után pedig ismét szüneteltet. Az a kérdésem, hogy katás főállású egyéni vállalkozóként van-e lehetőség a tevékenység többszöri szüneteltetésére és újraindítására egy adóévben? Azok a bevételek, amelyekről számlát állít ki a működés alatt, nem rendeződnek pénzügyileg addig, amíg a szüneteltetést ismét bejelenti. Ilyenkor adózási szempontból mi a teendő ezekkel a bevételekkel? Katás bevételnek számítanak? Ha nem, miként kell ezeket figyelembe venni. Szélsőséges esetben az is előfordul, hogy a korábban kiállított számla egy szüneteltetést követő, már ismét "élő " időszakban kerül átutalásra. Azt miként kell kezelni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás adózónak a nyugtára is rá kell vezetni, hogy KISADÓZÓ vagy csak a számlákra? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték