265 találat a(z) kisadózó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az iratmegőrzési kötelezettséggel kapcsolatosan lenne gyakorlati kérdésem. Az Art. szerint számítva (ha nem volt önellenőrzés), akkor a 2009-es adóév elévült, a számviteli törvény értelmében pedig 8 évig kell megőrizni a bizonylatokat. Ezt a nyolc évet is a beszámoló benyújtásától kell számítani (vagyis inkább 9 évet), vagy sem? Számviteli szempontból a 2007. évet megelőző iratanyagokat lehet már selejtezni? Bevételi nyilvántartást vezető és kisadózó vállalkozásokra, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, csak az Art. szerinti elévülési időt kell figyelembe venni? Köszönettel.

Kérdés

Főállású munkavállaló (közalkalmazott) vagyok egy felsőoktatási intézménynél. Mellékállásként katás egyéni vállalkozó szeretnék lenni. A tervem az, hogy katás bevételeim mindegyike egy cégtől származna (amely nem a főállású munkaadóm), és ez éves szinten meghaladná az 1 millió forintot. A főállásomból kapott bruttó fizetésem magasabb lesz, mint a katás vállalkozóként szerzett bevételem. (A nettó fizetésem viszont kevesebb, mit a katás bevételem.) A kérdésem az, hogy esetemben fennáll-e a következő körülmény: a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó katásként szeretne tevékenykedni egy bt.-ben is, a másik tag nem működne személyesen közre, nem lenne biztosított a bt.-ben. Elegendő-e, ha a bt.-ben mellékállású katásként 25 ezer forintot fizet a személyesen közreműködő tag, az egyéni vállalkozásban pedig 50 vagy 75 ezret? Az világos, hogy az egyéni vállalkozásában főállású katás maradna a biztosított, a bt.-ben pedig nem lenne biztosított. Ön szerint ez így megoldható? Köszönettel: Boldog Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Év közben (07. 01.) kezdő kisadózó egyéni vállalkozó bevétele 850 ezer forint, amit egy vállalkozás felé számlázott. Kell-e a bevételt arányosítani az 1 millió forintos jelentési kötelezettség miatt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéni vállalkozás indított és egyidejűleg bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, mint főállású kisadózó. Ugyanez a magánszemély egy kft.-ben ügyvezető (társas vállalkozónak minősül és megbízási jogviszonyban ügyvezet), ahol személyesen nem működik közre, jövedelme nem származik. Lehetséges, hogy megmaradhat a főállású kisadózó státusz az egyéni vállalkozásban úgy, hogy a kft.-ben nem fizet egyáltalán járulékot az ügyvezetői státusza után? Vagy a kft.-ben kellene megfizetni legalább a minimálbér másfélszerese utáni a járulékokat annak ellenére, hogy nem működik közre és ekkor az egyéni vállalkozásban másodállásúnak minősülne (25 ezer forint kata/hó)? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném tájékoztatásukat. Kisadózó egyéni vállalkozó (a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója egyben) személygépjárművét elajándékozza egyik szülőjének. A kisadózó alanyi adómentes áfa vonatkozásában, kérdésünk, hogy az ügyletnek milyen adójogi vonzata van?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kisadózó vállalkozásként működő betéti társaság kényszertörlési eljárás hatálya alá került 2015 májusában. A kata törvény értelmében nyitó mérlegét elkészítette és könyvvizsgáltatta. A bt. törlésére 2016 januárjában került sor. A nyitó mérleget ugye nem kellett közzétenni? A kényszertörlés és a törlés közötti időszakról kötelezett-e beszámolót készíteni, letétbe helyezni és közzétenni vagy nem alanya a számviteli törvénynek? A kényszertörlés időszaka alatt nem végezhet gazdasági tevékenységet és a kényszertörlést követően törlésre kerül, mi értelme lenne a beszámolónak? A kisadózó nem csak akkor kerül vissza a számviteli törvény hatálya alá – mint jogelőd nélkül alapított vállalkozás –, ha tevékenységét tovább folytatja, mint társasági adóalany? A kényszertörlés alatt álló társaság nem alanya a társasági adónak. A kényszertörlési eljárás végén be kell-e nyújtania a 1671-es nyomtatványt? Korábbi válaszukban arról tájékoztattak, de ez a nyomtatvány nem TAO alanyokra vonatkozik csak? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, heti 2 órában látja el megbízási jogviszonyban a képviselői teendőket. A kültag itt lenne főállású kisadózó, mivel ő végzi a tevékenységet, az ő képzettségéhez is tartozik kizárólag a bt. tevékenysége. A kültagot be kell jelenteni kisadózónak, és 50 ezer forintot kell fizetni. Kérdésem, hogy a beltag után is kell 25 ezer forint adót fizetni? Őt is be kell jelenteni másodállású kisadózónak? Köszönettel: Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás bt. beltagja főállású kisadózónak van bejelentve. Szeretne a nők 40 éves jogviszonya alapján nyugdíjba menni. Hogyan alakul a szolgálati ideje a nők 40 éves nyugdíj évek számításánál, ha havonta 50 ezer forintot fizet vagy, ha az emelt összeget vállalja? Köszönöm a választ! Km

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésemben kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni. A betéti társaság 2014. évtől kisadózóként folytatja tevékenységét, a jelenlegi beltag a kisadózó, a kültag nem folytat személyes közreműködést (máshol biztosított). 2016. február 01-jétől tagcsere történne. A társasági szerződés módosítása alapján a jelenlegi beltag és kültag kilépne 2016. január 31. napjával, illetve egy új beltag és két fő új kültag belépne a társaságban 2016. február 1. nappal. Itt is a beltag lenne majd a kisadózó 2016. február 1-jétől. A kettő fő kültag tagként nem folytat személyes közreműködést. Van-e arra lehetőség, hogy az egyik kültag lenne a társaság üzletvezetője munkaszerződés alapján? (A másik kültag csak a jegyzett tőkével szerepel a bt.-ben, nincs semmilyen közreműködési kötelezettsége). Szeretném megkérdezni, hogy a tagcsere miatt a betéti társaság továbbra is, folyamatosan adózhat kisadózóként? Nincs a kisadózásról szóló törtvényben az evatörvényhez hasonló korlátozás a tagok cseréje következtében, amely korlátozná a kisadózás választását? A szíves válaszadását előre is megköszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől egy kkt. szeretne átlépni a katába. A személyesen közreműködő kültag saját evás kft.-jében főállású társas vállalkozóként megfizeti a garantált bérminimum után a járulékot. Kérdéseim: 1. Jól gondolom-e, hogy a fenti jogállású kültag a kkt.-ben nem fog főállású kiadózónak minősülni? 2. A képviseletre jogosult nyugdíjas beltagot be kell-e jelenteni kisadózóként, ha igen, főállásban-e (ténylegesen a kkt.-ben nem végez tevékenységet, jövedelmet nem kap, de önálló aláírási és képviseleti jogosultsága van a cégben)? 3. A katatörvény 14. § (3) bekezdése alatt felsorolt körülményekből, ha minimum kettő teljesül a kkt. esetében, akkor a kkt., mint kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között, a NAV által vélelmezett munkaviszony meglétét a NAV megdőltnek tekinti, vagyis elfogadja, hogy nem áll fenn burkolt munkaviszony a két fél között? 4. Választhatja-e a katát a kkt., ha az éves összes árbevétele 8 cégtől származik, de ebből egytől van a bevételének a 86 százaléka? 5. Kizárja-e a kata választását, hogy a kkt. egyik főtevékenysége a 6820 (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása), de ebből már évek óta nincs bevétele, és nem is lesz, de nem szeretné töröltetni a cégbíróság által ezt a tevékenységét? 6. Ha a katát csak a kültag, mint egyéni vállalkozó választaná, és mivel az evás kft.-jében, mint főállású társas vállalkozás fizeti a járulékokat, akkor a katában, mint nem főállású kiadózóként kellene bejelentkeznie?

Cikk

Tapasztalatok szerint teljes a zűrzavar a kisadózó vállalkozások biztosítotti jogviszonyára, bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban. A Tbj.-törvény nemrégiben kihirdetett módosítása egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy kell-e a kisadózókról T1041-es adatlapot beküldeni. Cikkünkben összefoglaljuk továbbá a Tbj. egyéb, jövő évre vonatkozó módosításait is.

Kérdés

dr. Radics Zuzsanna: Nők 40 nyugdíj melletti kereset című cikkével kapcsolatban kérdezem: "a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte" Ezt a feltételt nem értem. Azt jelenti, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettől kell a bevételem legalább 50 százalékának származnia, hogy ne legyen kizáró ok? 100 százalék is származhat tőle? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodás tagja vagyok és nyugdíjas (nem én vagyok a fő gazdálkodó, nincs adószámom). Tételes adózással adózunk, 4 millió Ft/fő-ig 20 százalék költséghányad alkalmazásával. Szeretnék vállalkozást indítani kiegészítő tevékenységű kisadózó vállalkozóként. A vállalkozásom bevétele előreláthatólag ki fogja meríteni a havi 500 000 forintos keretet. A kérdésem az lenne, hogy a vállalkozásomból származó katás bevétel befolyásolja-e a családi gazdálkodásból származó bevételemet? Használhatom-e a családi gazdálkodásban a tételes adózást továbbra is? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Reprezentáció és a kiva

Lucz Zoltánné

adószakértő

Idegen pénztárgép használata

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Befektetési jegyek értékesítése/visszaváltása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink