Bt. bel- és kültagját kisadózó vállalkozóként bejelentettem 2013. 01. 01.-jével, azóta fizetik a 2x50 000 forint adót. A NAV-tól most érkezett felszólítás, hogy a T1041-en nem jelentettem ki őket annak idején. Kérdésem: ha továbbra is biztosítottnak minősülnek (mint kisadózók) és továbbra is társas vállalkozók, miért kell a kijelentés?
Tisztelt Szakértők! Kisadózó betéti társaság beltagja főállású kisadózó (havonta utalásra kerül az 50 000 forint), kültagja nem működik közre, "csendestárs". A társasági szerződésben 50-50 százalékos tulajdoni (szavazati) arány szerepel. A kérdésem az lenne, hogy a bt.-hez befolyt bevételből milyen arányban és milyen formában "kell" részesülnie a kültagnak? Kell-e egyáltalán? Kötelező kifizetni a kültag részét is és a '08-as bevallásban közölni az adóhatóság felé ezt az összeget 15 százalékos szja és 14 százalékos eho mellett? Ha csak a beltag vesz ki pénzt a bankból, akkor a kültag részével mi történik? A bevételi nyilvántartáson kívül milyen egyéb dokumentációt kell vezetnie a bt.-nek ahhoz, hogy kiderüljön, mennyivel tartozik a kültagnak. Ha eddig a kültag nem kapott semmit, akkor egy esetleges végelszámolás esetén hogyan tudja a kiszámolni, mi járt volna neki az elmúlt évek alatt? Van olyan megoldás, hogy a beltag által felvett pénzből kifizeti a kültagnak járó részt és minden rendben? Köszönöm előre is válaszukat! Nagy Szabolcs
Tisztelt Szakértő! A katás bt. beltagja a kisadózó. Köthet-e a bt. 0 forintos megbízási szerződést a beltag közeli hozzátartozójával? Amennyiben nem, milyen formában foglalkoztathatja a közeli hozzátartozóját? Válaszát köszönöm. Tisztelettel Tulogdi Mária
Csökkenjen 2018-ban a szocho és az eho mértéke, nőjön a főállású katások ellátási alapja: ezt indítványozza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a T/17776. számon beterjesztett törvényjavaslatában. A jövőre jócskán növekvő minimálbér és garantált bérminimum mellett hogyan alakulnak a vállalkozók terhei? Kiszámoltuk.
A következő ügyben kérem az állásfoglalásukat: Főállású katás egyéni vállalkozó megromlott egészségi állapota miatt rokkantsági ellátást szeretne igényelni. Mivel a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, így az igénylés napján egy napra szünetelteti az egyéni vállalkozását. Korábbi orvosi szakvélemények alapján feltételezhető, hogy egészségi állapota 50%-nál kisebb mértékű. Jól feltételezem-e, hogy ha megkapja a rokkantsági ellátást, és az egészségi állapota 50% alatt lesz, akkor már nem minősül főállású kisadózónak? Véleményem szerint a nem főállású kisadózóként szerzett bevétele nem számít bele a rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytató keresetkorlátjába. Valóban igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Adott egy bt egy kültaggal és egy beltaggal. A beltag adótartozás miatt nem lehet képviselő, de ő végzi a munkát mint kisadózó. Tehát utána fizetjük az 50 ezer forintos járulékot. A kültag, aki a képviselő, jelenleg nem rendelkezik bejelentett állással. De ő csak a képviselője lesz a cégnek, tényleges munkát nem végez a bt.-ben. Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni utána? Ő nem lesz kisadózó, munkát nem végez. Ha képviselő, és nincs máshol állása, itt terhelné a minimálbér járuléka? Vagy ha bejelentjük kisadózónak, akkor rá is fizetni kell a havi 50 ezer forintot? Vagy lehet megbízási jogviszonyban, és az ügyvezetésért kap mondjuk havi bruttó 10 ezer forint kisösszegű megbízási díjat? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Adózóna! Kisadózó vállalkozásként (egyéni vállalkozó) tételes adót fizetek, évi 50 ezer forintot (2,5 millió forint x 2%). Engem is megillet-e az útdíjak 7,5 százaléka levonhatóságának joga, vagy ez a lehetőség csak a "normál" iparűzési adót fizetők számára adott? Köszönöm.
2017. január 1-jétől 12 millió forintra emelkedett az a bevételi határ, amely mellett elég a kisadózónak a havi tételes adót megfizetnie. Ugyanakkor az alanyi áfamentesség éves összeghatára 8 millió forintra emelkedett. Az alanyi áfamentességet választó kataalanyoknak nem árt tisztában lenni azzal, miben is különbözik az alanyi áfamentesség 8 millió forintos összeghatárának és a kisadózói bevételek összegének meghatározása.
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó bérel egy ingatlant, amiben a saját tevékenységét végzi és emellett "X" egyesület, egyesületi pártoló tagja is egyben. A bérelt ingatlant a kisadózó egyéni vállalkozó heti egy alkalommal rendelkezésre bocsájtja ennek az egyesületnek, támogatásként, teljesen ingyen (tagdíjat nem fizet, pénzbeli ellenszolgáltatást nem kap). Kérdésünk, hogy a kisadózó státuszát veszélyezteti-e ez a típusú támogatás? Kell-e a kisadózónak valamilyen ellenszolgáltatást vagy bármilyen igazolást kapnia a támogatott egyesülettől? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozót – a vállalkozása mellett – egy cégnél megbízási szerződéssel foglalkoztatják oly módon, hogy a minimálbér után az általános szabályok szerint teljesíti az adófizetési kötelezettségét, a fennmaradó összegre pedig ekhót választ. Mivel megbízási szerződésről beszélünk és nem munkaszerződésről, ezért az lenne a kérdésünk, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozásában főállású kisadózó lesz-e, vagy nem főállású? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. beltagjának megszűnt a nappali hallgatói jogviszonya, egyéb munkaviszonya nincs. A kültag kisadózónak bejelentve, 50 ezer Ft/hó díjat megfizeti. Kérdésem, hogy milyen fizetendők vannak a beltag után? Köszönettel Ildikó
Származik-e, mennyi és mikori időponttal bevétele a kisadózónak abból, ha szabad pénzeszközeiből értékpapírt, például befektetési jegyet vásárol, majd később azt magasabb áron visszaváltja? Ha igen, akkor a visszaváltás során kapott ellenérték egésze lesz a bevétele, vagy csak a beszerzésére fordított összeggel csökkentett összeg?
Tisztelt Szakértő! Főállású kisadózó (alanyi mentes) fodrászszalont vesz bérbe. A bérleti díj egy részét továbbszámlázná a műkörmös részére. Katásként nem teheti meg, hogy bérleti díjról számlát ad. Megoldás lehetne az, hogy adószámos magánszemélyként bérli a szalont és számlázza tovább? Lehetséges, hogy csak magánszemélyként bérli és mint magánszemély bérleti szerződéssel adja tovább? (Ezt persze, majd az szja-bevallásában rendezi.) Legyen kedves nekem erre valami megoldás találni! Nagyon köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Főállású alanyi mentes katás egyéni vállalkozó Ausztriába nyújt szolgáltatást. Mindkét fél közösségi adószámmal rendelkezik, A magyar fél esetében az áfabevallást hogyan kell benyújtani? Be kell egyáltalán nyújtani? A 10 000 eurós értékhatár vonatkozik rá? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szipszer Tamás! Köszönettel vettem a hasonló című kérdésemre küldött elemzését. A sok kényszerű "köteles" között üde színfolt azon sora, melyben – stílusosan szólva – ideértve különösen kimondja a tartalom nélküli függetlenített ....titkári állás jogi nonszensz voltát. Első alkalommal találkozom írásban ezen megállapítás közzétételével. Témánknak lenne még egy vonulata, melyre válaszában nem tért ki, és lehetséges, ezért levezetem. A kisadózó vállalkozás bejelentése által lesz a társaság tagja kisadózó. A kisadózó vállalkozó azon kisadózók adatait jelenti be, akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében részt vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Ez az ami "BT1" esetében – egyidejű 40 órás munkaviszonyára tekintettel – annak idején nem történt meg. Ennek hozománya "a kisadózóként be nem jelentett tag kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a kisadózó vállalkozás tevékenységében" törvényhely érvényesülése, vonzata pedig "fekete" alkalmazás esélyes vélelmezése úgy, hogy "BT1" máshol 40 órás jogviszonya mellett nemigen tud még közre is működni. Ha mégis képes lenne erre, munkaszerződés kötendő vele visszamenőleg, a 2013. évi paraméterek alkalmazásával, az érintett hónapokat lefedő határozott időtartamra, az akkor még élő, cégesen jelentett társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony melletti jogviszonyára épülve. Így levezetve járhatónak tűnik a dolog. Üdv. a szerzőtől
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték