A 61/2020. (III. 23. ) kormányrendelet szerinti kisadózó vállalkozók munkaviszonyában foglalkoztatott munkavállalói esetében a járulékalapot képező jövedelmük után az eddigiek szerint kell a levonásokat végrehajtani?
Március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk az adózóknak azokról a katás vállalkozó partnereikről, akiknek 2019-ben 1 millió forintot meghaladó összeget fizettek ki.
Tisztelt Szakértő! Álláspontját kérjük, hogy kisadózó orvosok esetében a 2012. évi CXLVII. törvény 14. § (3) c és f pontját hogyan kell értelmezni? Ha az orvos nem saját rendelőjében, nem saját eszközein, de saját szakmai megítélése szerint jár el az adott beteg ellátásakor, az azt jelentheti-e, hogy az "adatszolgáltatásra köteles személy (a rendelőt működtető társaság) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan"? Továbbá, ha az orvos saját időbeosztással, de igazodva a rendelő foglaltságához határozza meg a rendelési idejét, az úgy értelmezendő-e, hogy "a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg"? Válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást nyújtott egy kisadózó egyéni vállalkozónak. A vállalkozó kifogásolta a szolgáltatást, ezért részére jóváíró számlát állítottunk ki, melynek összegét vissza is utaltuk a kisadózónak. Ez az összeg meghaladta az 1 millió forintot. Ezzel összefüggésben cégünknek kell beadni K102 adatszolgáltatást? Előre is köszönöm!
Az új évben hatályba lépett törvénymódosítások – különös tekintettel a társadalombiztosítás alapvető jogszabálya, a Tbj. „átírása” – lehetőséget adtak volna néhány, a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő jogszabályi anomália kiküszöbölésére. Ilyen például a kisadózó társas vállalkozás által a kisadózó táppénze után fizetendő táppénz-hozzájárulás kérdése, amely vonatkozásában ellentmondásos előírásokat tartalmaz az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény és a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény.
Ha a kisadózó vállalkozás tartozása december 31-én meghaladja a 100 000 forintot, az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket az alábbi kérdésre vonatkozóan. Katás bt. beltagja a bejelentett kisadózó. Ő személyesen közreműködő tag, ügyvezető. A bt. speciális körülményei miatt szükségessé vált, hogy ezen beltag megbízási dijat kapjon a bt.-től. Lehetséges-e, hogy a bejelentett kisadózó részére megbízási díj is számfejtésre kerül, tehát abban a cégben, amelyben a katát megfizetik utána, még – teljesen külön feladatra – megbízási díjat is számfejtenek, természetesen adó- és járulékterhekkel, ugyanúgy, mint egy "normál" megbízásnál? Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
A Pénzügyminisztérium a kisadózás jelentős megszigorítását és megdrágítását tervezi! – írja közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk alkalmaz egy munkavállalót heti 40 órás foglalkoztatásban, aki emellett katás egyéni vállalkozó. Mivel munkaviszonyára tekintettel biztosított, főállásúnak nem minősülő kisadózónak számít. Ha a munkahelye kérésére többhónapos fizetés nélküli szabadságot ad számára, akkor arra az időre nem lesz biztosított. Ez érinti-e a kisadózói státuszát? Főállású kisadózó lesz-e a fizetés nélküli szabadság idejére? Logikusnak tartanám, de nem tudtam ezt kiolvasni a jogszabályokból. Előre is köszönöm a válaszát!
Kivás cég egy jelenleg irodának használt ingatlanját szeretné térítés nélkül átadni az ügyvezetőjének, aki nem tulajdonosa a cégnek. Az ingatlan könyv szerinti értéke 10 millió forint. A lakóingatlannak, illetve a nem lakóingatlannak minősülő értékesítésre nem választotta az áfakötelezettséget. A térítésmentes átadás hogyan érinti a kiva alapját? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait. Logikus és egymásra épülő előírásokról van szó, amely viszonylag egyszerűvé teszi a jogalkalmazást. E téren hibával, illetve bizonytalansággal akkor találkozhatunk, ha valaki bizonytalan a jogviszony meghatározásában, vagy – és a következőkben most ezzel foglalkozunk – ha nem (vagy nem csak) a Tbj. törvényben foglaltakat kell az érintett biztosítási jogviszonyával összefüggésben alkalmazni.
Tisztelt szakértő! Megjelent egy írás nemrégiben, amiben "riogatják" a katás vállalkozókat. Ebben ez olvasható: kettős veszedelem fenyegeti a társadalombiztosítási nyugdíjuk tekintetében. Egyrészt a nyugdíjszámítás során a figyelembe vehető szolgálati idejük rövidebb lesz, és e rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához. Másrészt e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege. Jól gondolom hogy ez félrevezető? Kétféle szolgálati idő van: a jogosultsághoz szükséges szolgálati időnél 1 év az 1 év, még akkor is ha minimálbéres, részmunkaidős vagy katás az illető. Ennek a szolgálati/jogosultsági időnek akkor van jelentősége, ha valaki a nyugdíjkorhatár előtt (nők 40 évével) megy el, vagy ezt nézik, amikor megvan-e a minimum 15 vagy 20 év szolgálati idő. Ha a nyugdíjkorhatárral megy el, akkor nincs jelentősége. A nyugdíj összegének kiszámításához másképp számolják az éveket és ennél számít, hogy ha a mindenkori minimálbérnél kevesebb a nyugdíjjárulék-alap (például az 50 ezres katásoknál). Kérem, hogy tegyük tisztába ezt, mert az ügyfeleink teljesen kiborultak, hogy most akkor kinek van igaza. Köszönettel
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egyéni vállalkozó 2014. évben vállalkozói osztalékalap utáni adóját csökkentette a kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2015. évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz értékével. A csökkentés eredményeképpen a vállalkozói osztalékalap 0 forint lett. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. Egyéni vállalkozó 2018.05.01-től kisadózó lett. 2018. december hónapban a tárgyi eszközt értékesítette már kisadózóként. Kérdésem, hogy ezután akár személyi jövedelemadóban, akár kisadózóként keletkezik-e visszafizetendő adója, mivel a figyelési időn belül történt az értékesítés. Az értékesítés ellenérték fejében történt nem ellenszolgáltatás nélkül. Kérdésem még, hogyha ilyen esetben a vállalkozó nem értékesíti a tárgyi eszközt, azzal együtt szűnik meg, de már kisadózóként, akkor hogyan alakul az adózása? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték