253 találat a(z) kisadózó cimkére
Jóváíró számla kata bevétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást nyújtott egy kisadózó egyéni vállalkozónak. A vállalkozó kifogásolta a szolgáltatást, ezért részére jóváíró számlát állítottunk ki, melynek összegét vissza is utaltuk a kisadózónak. Ez az összeg meghaladta az 1 millió forintot. Ezzel összefüggésben cégünknek kell beadni K102 adatszolgáltatást? Előre is köszönöm!
Katás társaságok: táppénz-hozzájárulási kötelezettséggel is számolni kell
Cikk
Az új évben hatályba lépett törvénymódosítások – különös tekintettel a társadalombiztosítás alapvető jogszabálya, a Tbj. „átírása” – lehetőséget adtak volna néhány, a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő jogszabályi anomália kiküszöbölésére. Ilyen például a kisadózó társas vállalkozás által a kisadózó táppénze után fizetendő táppénz-hozzájárulás kérdése, amely vonatkozásában ellentmondásos előírásokat tartalmaz az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény és a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény.
NAV: erre figyeljen a kisadózó, ha tartozása van
Cikk
Ha a kisadózó vállalkozás tartozása december 31-én meghaladja a 100 000 forintot, az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Katás bt.-ben megbízási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket az alábbi kérdésre vonatkozóan. Katás bt. beltagja a bejelentett kisadózó. Ő személyesen közreműködő tag, ügyvezető. A bt. speciális körülményei miatt szükségessé vált, hogy ezen beltag megbízási dijat kapjon a bt.-től. Lehetséges-e, hogy a bejelentett kisadózó részére megbízási díj is számfejtésre kerül, tehát abban a cégben, amelyben a katát megfizetik utána, még – teljesen külön feladatra – megbízási díjat is számfejtenek, természetesen adó- és járulékterhekkel, ugyanúgy, mint egy "normál" megbízásnál? Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
MKOE: merénylet a katások ellen
Cikk
A Pénzügyminisztérium a kisadózás jelentős megszigorítását és megdrágítását tervezi! – írja közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
Kisadózó munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk alkalmaz egy munkavállalót heti 40 órás foglalkoztatásban, aki emellett katás egyéni vállalkozó. Mivel munkaviszonyára tekintettel biztosított, főállásúnak nem minősülő kisadózónak számít. Ha a munkahelye kérésére többhónapos fizetés nélküli szabadságot ad számára, akkor arra az időre nem lesz biztosított. Ez érinti-e a kisadózói státuszát? Főállású kisadózó lesz-e a fizetés nélküli szabadság idejére? Logikusnak tartanám, de nem tudtam ezt kiolvasni a jogszabályokból. Előre is köszönöm a válaszát!
Térítés nélküli ingatlanátadás: hogyan érinti a kiva alapját?
Cikk
Kivás cég egy jelenleg irodának használt ingatlanját szeretné térítés nélkül átadni az ügyvezetőjének, aki nem tulajdonosa a cégnek. Az ingatlan könyv szerinti értéke 10 millió forint. A lakóingatlannak, illetve a nem lakóingatlannak minősülő értékesítésre nem választotta az áfakötelezettséget. A térítésmentes átadás hogyan érinti a kiva alapját? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.
Katások, ekhósok: eltérő biztosítási szabályok
Cikk
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait. Logikus és egymásra épülő előírásokról van szó, amely viszonylag egyszerűvé teszi a jogalkalmazást. E téren hibával, illetve bizonytalansággal akkor találkozhatunk, ha valaki bizonytalan a jogviszony meghatározásában, vagy – és a következőkben most ezzel foglalkozunk – ha nem (vagy nem csak) a Tbj. törvényben foglaltakat kell az érintett biztosítási jogviszonyával összefüggésben alkalmazni.
Kisadózó szolgálati ideje
Kérdés
Tisztelt szakértő! Megjelent egy írás nemrégiben, amiben "riogatják" a katás vállalkozókat. Ebben ez olvasható: kettős veszedelem fenyegeti a társadalombiztosítási nyugdíjuk tekintetében. Egyrészt a nyugdíjszámítás során a figyelembe vehető szolgálati idejük rövidebb lesz, és e rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához. Másrészt e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege. Jól gondolom hogy ez félrevezető? Kétféle szolgálati idő van: a jogosultsághoz szükséges szolgálati időnél 1 év az 1 év, még akkor is ha minimálbéres, részmunkaidős vagy katás az illető. Ennek a szolgálati/jogosultsági időnek akkor van jelentősége, ha valaki a nyugdíjkorhatár előtt (nők 40 évével) megy el, vagy ezt nézik, amikor megvan-e a minimum 15 vagy 20 év szolgálati idő. Ha a nyugdíjkorhatárral megy el, akkor nincs jelentősége. A nyugdíj összegének kiszámításához másképp számolják az éveket és ennél számít, hogy ha a mindenkori minimálbérnél kevesebb a nyugdíjjárulék-alap (például az 50 ezres katásoknál). Kérem, hogy tegyük tisztába ezt, mert az ügyfeleink teljesen kiborultak, hogy most akkor kinek van igaza. Köszönettel
Rehabilitációs, rokkantsági ellátás: ezért sem mindegy, ki, mit kap
Cikk
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?
Adózás utáni jövedelmet növelő tétel – egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egyéni vállalkozó 2014. évben vállalkozói osztalékalap utáni adóját csökkentette a kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2015. évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz értékével. A csökkentés eredményeképpen a vállalkozói osztalékalap 0 forint lett. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. Egyéni vállalkozó 2018.05.01-től kisadózó lett. 2018. december hónapban a tárgyi eszközt értékesítette már kisadózóként. Kérdésem, hogy ezután akár személyi jövedelemadóban, akár kisadózóként keletkezik-e visszafizetendő adója, mivel a figyelési időn belül történt az értékesítés. Az értékesítés ellenérték fejében történt nem ellenszolgáltatás nélkül. Kérdésem még, hogyha ilyen esetben a vállalkozó nem értékesíti a tárgyi eszközt, azzal együtt szűnik meg, de már kisadózóként, akkor hogyan alakul az adózása? Köszönöm!
Pályázat beruházás áfa
Kérdés
1. Kisadózó, általános szabályok szerinti, negyedéves áfabevalló egyéni vállalkozó által elnyert Kisfaludy turisztikai fejlesztési vissza nem térítendő támogatásból (támogatás 30 M Ft + önerő 13 M Ft = 43 M Ft + áfa) ingatlanon (panziórész) nagy felújítást (tető, gerendák, kőműves munkák) végez. Nagyközségben régi, több részből álló, udvarral ellátott családi házban. Három tulajdonos van: a vállalkozó feleség és magánszemély férje = ingatlan 70%-a, annak 50-50% arányában + vállalkozó anyósa 30%-ban tulajdonos. A beruházás a panziót szolgálja, saját lakás és anyós ingatlan részét nem érinti. Visszaigényelhető-e a kb. 11,6 M Ft áfa? A panziórészt a vállalkozó és férje "ingyenesen" adták a vállalkozásnak használatba húsz évvel ezelőtt, a vállalkozás indításakor. Az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásban nem szerepel, a földhivatalnál magánszemélyként tulajdonosok 50-50%-ban. 2. Amennyiben részben a magánterületre is áttevődik a felújítás, milyen lehetőség van az áfavisszaigénylés arányosítására? 3. A kisadózó árbevételébe beszámít-e a 30 M Ft vissza nem térítendő támogatás ? A szíves válaszadását előre is köszönöm.
Kereseti korlát a kisadózóknál
Cikk
Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
Kisadózó felirat elmaradása
Kérdés
Egyik partnerünk 2018. márciustól kataalany, azonban a számláin nem tüntette fel a kisadózó feliratot. Ezt a hiányosságot egy 2019. februárban kiállított nyilatkozattal kívánta (kívánja) pótolni felénk. A vállalkozó felé kataalanyiságának időszakában vállalkozásunk 1 millió forintot meghaladó kifizetést teljesített, így jelentési kötelezettségünk lenne. Elfogadható-e ez a nyilatkozat vagy más módon kellene rendezni ezt a helyzetet? Illetve lehet-e utólag bármilyen módon javítani a kisadózó felirat elmaradását? Segítségüket előre is köszönöm.
A katalanyiság megszűnéséről döntött a Kúria
Cikk
Tájékoztatót tett közzé a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről a testület honlapja: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
