246 találat a(z) kisadózó cimkére
Katások, ekhósok: eltérő biztosítási szabályok
Cikk
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait. Logikus és egymásra épülő előírásokról van szó, amely viszonylag egyszerűvé teszi a jogalkalmazást. E téren hibával, illetve bizonytalansággal akkor találkozhatunk, ha valaki bizonytalan a jogviszony meghatározásában, vagy – és a következőkben most ezzel foglalkozunk – ha nem (vagy nem csak) a Tbj. törvényben foglaltakat kell az érintett biztosítási jogviszonyával összefüggésben alkalmazni.
Kisadózó szolgálati ideje
Kérdés
Tisztelt szakértő! Megjelent egy írás nemrégiben, amiben "riogatják" a katás vállalkozókat. Ebben ez olvasható: kettős veszedelem fenyegeti a társadalombiztosítási nyugdíjuk tekintetében. Egyrészt a nyugdíjszámítás során a figyelembe vehető szolgálati idejük rövidebb lesz, és e rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához. Másrészt e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege. Jól gondolom hogy ez félrevezető? Kétféle szolgálati idő van: a jogosultsághoz szükséges szolgálati időnél 1 év az 1 év, még akkor is ha minimálbéres, részmunkaidős vagy katás az illető. Ennek a szolgálati/jogosultsági időnek akkor van jelentősége, ha valaki a nyugdíjkorhatár előtt (nők 40 évével) megy el, vagy ezt nézik, amikor megvan-e a minimum 15 vagy 20 év szolgálati idő. Ha a nyugdíjkorhatárral megy el, akkor nincs jelentősége. A nyugdíj összegének kiszámításához másképp számolják az éveket és ennél számít, hogy ha a mindenkori minimálbérnél kevesebb a nyugdíjjárulék-alap (például az 50 ezres katásoknál). Kérem, hogy tegyük tisztába ezt, mert az ügyfeleink teljesen kiborultak, hogy most akkor kinek van igaza. Köszönettel
Rehabilitációs, rokkantsági ellátás: ezért sem mindegy, ki, mit kap
Cikk
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?
Adózás utáni jövedelmet növelő tétel – egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egyéni vállalkozó 2014. évben vállalkozói osztalékalap utáni adóját csökkentette a kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2015. évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz értékével. A csökkentés eredményeképpen a vállalkozói osztalékalap 0 forint lett. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. Egyéni vállalkozó 2018.05.01-től kisadózó lett. 2018. december hónapban a tárgyi eszközt értékesítette már kisadózóként. Kérdésem, hogy ezután akár személyi jövedelemadóban, akár kisadózóként keletkezik-e visszafizetendő adója, mivel a figyelési időn belül történt az értékesítés. Az értékesítés ellenérték fejében történt nem ellenszolgáltatás nélkül. Kérdésem még, hogyha ilyen esetben a vállalkozó nem értékesíti a tárgyi eszközt, azzal együtt szűnik meg, de már kisadózóként, akkor hogyan alakul az adózása? Köszönöm!
Pályázat beruházás áfa
Kérdés
1. Kisadózó, általános szabályok szerinti, negyedéves áfabevalló egyéni vállalkozó által elnyert Kisfaludy turisztikai fejlesztési vissza nem térítendő támogatásból (támogatás 30 M Ft + önerő 13 M Ft = 43 M Ft + áfa) ingatlanon (panziórész) nagy felújítást (tető, gerendák, kőműves munkák) végez. Nagyközségben régi, több részből álló, udvarral ellátott családi házban. Három tulajdonos van: a vállalkozó feleség és magánszemély férje = ingatlan 70%-a, annak 50-50% arányában + vállalkozó anyósa 30%-ban tulajdonos. A beruházás a panziót szolgálja, saját lakás és anyós ingatlan részét nem érinti. Visszaigényelhető-e a kb. 11,6 M Ft áfa? A panziórészt a vállalkozó és férje "ingyenesen" adták a vállalkozásnak használatba húsz évvel ezelőtt, a vállalkozás indításakor. Az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásban nem szerepel, a földhivatalnál magánszemélyként tulajdonosok 50-50%-ban. 2. Amennyiben részben a magánterületre is áttevődik a felújítás, milyen lehetőség van az áfavisszaigénylés arányosítására? 3. A kisadózó árbevételébe beszámít-e a 30 M Ft vissza nem térítendő támogatás ? A szíves válaszadását előre is köszönöm.
Kereseti korlát a kisadózóknál
Cikk
Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
Kisadózó felirat elmaradása
Kérdés
Egyik partnerünk 2018. márciustól kataalany, azonban a számláin nem tüntette fel a kisadózó feliratot. Ezt a hiányosságot egy 2019. februárban kiállított nyilatkozattal kívánta (kívánja) pótolni felénk. A vállalkozó felé kataalanyiságának időszakában vállalkozásunk 1 millió forintot meghaladó kifizetést teljesített, így jelentési kötelezettségünk lenne. Elfogadható-e ez a nyilatkozat vagy más módon kellene rendezni ezt a helyzetet? Illetve lehet-e utólag bármilyen módon javítani a kisadózó felirat elmaradását? Segítségüket előre is köszönöm.
A katalanyiság megszűnéséről döntött a Kúria
Cikk
Tájékoztatót tett közzé a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről a testület honlapja: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.
Technikai megszűnés utáni tennivalók
Kérdés
Üdvözlöm! Ügyfelemnek kisadózó egyéni vállalkozást nyitottunk. Ügyfélkapura érkezett szakmai képesítés bemutatás a Járási Hivataltól. Nem észlelte, technikai törlés alá helyezték a vállalkozását. A mai napig állitott ki számlát erre az adószámra, ezekkel mi legyen, és egyébként a technikai megszűnés esetén mi a bevallási, bejelentési kötelezettsége? Mivel szüksége van a vállalkozásra, nyitna újat, de az lehet-e katás? Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: V.Mária
Kisadozó egyéni vállalkozó – letiltás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem (kisadózó egyéni vállalkozó) az alábbi letiltást kapta a bírósági végrehajtótól mint munkáltató és mint magánszemély: „Felhívom XY-t mint munkáltatót (folyósító szervet, szervezetet), hogy az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (ideértve a betegszabadság idejére kifizetendő összeget, valamint a végkielégítést és a jutalmat is) annak 33 százalékáig (több letiltás esetén 50 %-ig) terjedően kölcsöntartozás jogcímen vonja le a következő összegeket, a felsorolás sorrendjében:” Kérdés, hogy mint kisadozó egyéni vállalkozó mit kell válaszolnia a kitöltendő és visszaküldendő formanyomtatványra. Levonható-e tőle a fenti jogcímeken letiltás? Üdvözlettel: Szabóné Kormosói Kornélia
Kisadózó áfakörbe átlépése
Kérdés
Van egy egyéni vállalkozó, aki: – kisadózó (katás), – alanyi adómentességet választott, – magánszemélyként ingatlan bérbeadásból is származik jövedelme, – mind a vállalkozási, mind az ingatlan-bérbeadási tevékenysége az áfa szempontjából folyamatos teljesítésű jogügylet, – bevételi nyilvántartást vezet. Az alábbi problémás helyzet van: 1. 2017. novemberig kiszámlázott és befolyt vállalkozási bevételei 6000 ezer Ft + 550 ezer Ft bérletidíj-bevétel. 2017. decemberben kiszámlázott 2017. 12. 15-ei teljesítéssel további 1 430 ezer Ft-ot, mely 2017. 12. 13-án be is folyt, ezen kívül befolyt 50 ezer Ft bevétele bérleti díjból 2017. 12. 15-én (a bérleti díjról számlákat nem állított ki). Illetve kiállított még ezt követően 2017. 12. 31-ei teljesítéssel további 150 ezer Ft-ot a vállalkozási tevékenységére, de ez csak 2018. január 16-án folyt be. Melyik időponttal és összeggel lépte át az alanyi adómentesség határát? 2. Sajnos az egyéni vállalkozó csak a vállalkozási bevétel megszerzését nézte, így az áfakörbe akkor lépett át, amikor a 2018. évben a 8 millió Ft-ot meghaladta 2018. júniusában. Hogyan lehet módosítani a korábbi bejelentést, hogy a megelőző időszakra vonatkozó áfabevallásokat is fel tudja dolgozni az adóhatóság? Segítségüket előre is köszönöm.
Speciális szabályok a katások biztosításának szüneteléséről
Cikk
Nemcsak a különleges adószabályok, hanem a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések miatt is speciális a katások helyzete, mutatjuk, miért.
Megszűnt kisadózás bevallásai
Kérdés
Kedves Szakértő! 36 órás munkaviszony melletti, kisadózó egyéni vállalkozás szünetelés alatt megszűnt. Milyen bevallásokat kell, illetve kellett volna leadni a megszűnés miatt? A vállalkozó nem adott le semmit, kérdés, hogy lesz-e problémája abból, ha ezután sem ad le semmit?
Kisadózó bt.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Jelenleg tao hatálya alatt álló betéti társaság 2019. január 1-jétől szeretne belépni a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, ehhez a bejelentést 2018 decemberében meg kell tenni. A bt. adószáma 2017 májusától szeptemberéig fel volt függesztve. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (3) bekezdése jelenlegi rendelkezései alapján a bt. nem választhatja a kata szerinti adózást. A 2019. január 1-jén életbe lépő új szabályok alapján azonban már lehet kataalany, mivel törölve nem volt az adószáma. A kérdés, hogy idén bejelentkezhet-e a kata hatálya alá úgy, hogy 2019. január 1-jétől kisadózó legyen? Válaszukat előre is köszönöm.
Kisadózó egyéni vállalkozó kifizetése táppénz alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy kisadózó egyéni vállalkozó várható műtétjére 2019. január végén fog sor kerülni; várható felépülési ideje kb. 3 hónap. Az adózó január hónapban még szeretné a tevékenységét folytatni, és erről átutalásos számlát kiállítani. Mivel a táppénzes időszak meghaladja a 30 napot, február és március hónapra a táppénzbejelentéssel mentesül a tételes adó megfizetése alól, és ez időszak alatt nem folytathat tevékenységet és nem szerezhet bevételt. Mivel a kisadózó vállalkozó bevételszerzésének időpontja a banki utalás (kifizetés) időpontja, és a januárban kiállított átutalásos számla kifizetésére valószínűleg februárban kerül sor, a bevétel megszerzésének időpontja február hónapra fog esni. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben az adózó 40 százalékos adóval kell, hogy számoljon, vagy mivel a kifizetést nem tudja befolyásolni, az általános szabályok érvényesek? Illetve jelent-e ez az opció valamilyen problémát? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Zsanett
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
