Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
Egyik partnerünk 2018. márciustól kataalany, azonban a számláin nem tüntette fel a kisadózó feliratot. Ezt a hiányosságot egy 2019. februárban kiállított nyilatkozattal kívánta (kívánja) pótolni felénk. A vállalkozó felé kataalanyiságának időszakában vállalkozásunk 1 millió forintot meghaladó kifizetést teljesített, így jelentési kötelezettségünk lenne. Elfogadható-e ez a nyilatkozat vagy más módon kellene rendezni ezt a helyzetet? Illetve lehet-e utólag bármilyen módon javítani a kisadózó felirat elmaradását? Segítségüket előre is köszönöm.
Tájékoztatót tett közzé a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről a testület honlapja: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.
Üdvözlöm! Ügyfelemnek kisadózó egyéni vállalkozást nyitottunk. Ügyfélkapura érkezett szakmai képesítés bemutatás a Járási Hivataltól. Nem észlelte, technikai törlés alá helyezték a vállalkozását. A mai napig állitott ki számlát erre az adószámra, ezekkel mi legyen, és egyébként a technikai megszűnés esetén mi a bevallási, bejelentési kötelezettsége? Mivel szüksége van a vállalkozásra, nyitna újat, de az lehet-e katás? Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: V.Mária
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem (kisadózó egyéni vállalkozó) az alábbi letiltást kapta a bírósági végrehajtótól mint munkáltató és mint magánszemély: „Felhívom XY-t mint munkáltatót (folyósító szervet, szervezetet), hogy az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (ideértve a betegszabadság idejére kifizetendő összeget, valamint a végkielégítést és a jutalmat is) annak 33 százalékáig (több letiltás esetén 50 %-ig) terjedően kölcsöntartozás jogcímen vonja le a következő összegeket, a felsorolás sorrendjében:” Kérdés, hogy mint kisadozó egyéni vállalkozó mit kell válaszolnia a kitöltendő és visszaküldendő formanyomtatványra. Levonható-e tőle a fenti jogcímeken letiltás? Üdvözlettel: Szabóné Kormosói Kornélia
Van egy egyéni vállalkozó, aki: – kisadózó (katás), – alanyi adómentességet választott, – magánszemélyként ingatlan bérbeadásból is származik jövedelme, – mind a vállalkozási, mind az ingatlan-bérbeadási tevékenysége az áfa szempontjából folyamatos teljesítésű jogügylet, – bevételi nyilvántartást vezet. Az alábbi problémás helyzet van: 1. 2017. novemberig kiszámlázott és befolyt vállalkozási bevételei 6000 ezer Ft + 550 ezer Ft bérletidíj-bevétel. 2017. decemberben kiszámlázott 2017. 12. 15-ei teljesítéssel további 1 430 ezer Ft-ot, mely 2017. 12. 13-án be is folyt, ezen kívül befolyt 50 ezer Ft bevétele bérleti díjból 2017. 12. 15-én (a bérleti díjról számlákat nem állított ki). Illetve kiállított még ezt követően 2017. 12. 31-ei teljesítéssel további 150 ezer Ft-ot a vállalkozási tevékenységére, de ez csak 2018. január 16-án folyt be. Melyik időponttal és összeggel lépte át az alanyi adómentesség határát? 2. Sajnos az egyéni vállalkozó csak a vállalkozási bevétel megszerzését nézte, így az áfakörbe akkor lépett át, amikor a 2018. évben a 8 millió Ft-ot meghaladta 2018. júniusában. Hogyan lehet módosítani a korábbi bejelentést, hogy a megelőző időszakra vonatkozó áfabevallásokat is fel tudja dolgozni az adóhatóság? Segítségüket előre is köszönöm.
Nemcsak a különleges adószabályok, hanem a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések miatt is speciális a katások helyzete, mutatjuk, miért.
Kedves Szakértő! 36 órás munkaviszony melletti, kisadózó egyéni vállalkozás szünetelés alatt megszűnt. Milyen bevallásokat kell, illetve kellett volna leadni a megszűnés miatt? A vállalkozó nem adott le semmit, kérdés, hogy lesz-e problémája abból, ha ezután sem ad le semmit?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Jelenleg tao hatálya alatt álló betéti társaság 2019. január 1-jétől szeretne belépni a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, ehhez a bejelentést 2018 decemberében meg kell tenni. A bt. adószáma 2017 májusától szeptemberéig fel volt függesztve. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (3) bekezdése jelenlegi rendelkezései alapján a bt. nem választhatja a kata szerinti adózást. A 2019. január 1-jén életbe lépő új szabályok alapján azonban már lehet kataalany, mivel törölve nem volt az adószáma. A kérdés, hogy idén bejelentkezhet-e a kata hatálya alá úgy, hogy 2019. január 1-jétől kisadózó legyen? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy kisadózó egyéni vállalkozó várható műtétjére 2019. január végén fog sor kerülni; várható felépülési ideje kb. 3 hónap. Az adózó január hónapban még szeretné a tevékenységét folytatni, és erről átutalásos számlát kiállítani. Mivel a táppénzes időszak meghaladja a 30 napot, február és március hónapra a táppénzbejelentéssel mentesül a tételes adó megfizetése alól, és ez időszak alatt nem folytathat tevékenységet és nem szerezhet bevételt. Mivel a kisadózó vállalkozó bevételszerzésének időpontja a banki utalás (kifizetés) időpontja, és a januárban kiállított átutalásos számla kifizetésére valószínűleg februárban kerül sor, a bevétel megszerzésének időpontja február hónapra fog esni. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben az adózó 40 százalékos adóval kell, hogy számoljon, vagy mivel a kifizetést nem tudja befolyásolni, az általános szabályok érvényesek? Illetve jelent-e ez az opció valamilyen problémát? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Zsanett
Katás adóalany tervezőmérnök egy kivitelező cégnél főállású alkalmazott, heti 36 órás munkaviszonyban.. Munkaköre kapcsolt része a terep-munka (ellenőrzés, helyszíni művezetés). Mindennapos a túlóráztatás. Az elvégzés után az elrendelt túlmunkákat a felek elszámolják a tervezés (törzsidő) és a kiszállás (pótidő) között. A vállalkozóra jutó teljesítések leigazolt számláit a foglalkoztató pénzügyileg rendezi, miáltal éves szinten 1 millió forintot meghaladó bevételt juttat neki. Egyébiránt bevételei csak a mostani foglalkoztatótól származnak.Tevékenységét kizárólag személyesen, de a foglalkoztató szervezetébe tagoltan, infrastruktúráját ismerve, személyi-tárgyi adottságait hasznosítva végzi, így megengedhető méltányolható mértékű szakmai kommunikáció a felek között. A fentieket olvasva hogyan alakul a 7 vélelmező a-g. szavazata ?
Tisztelt Szakértők! A segítségüket kérném abban, hogy egy beérkező számláról hogyan tudjuk megállapítani kata vagy kiva, amikor csak annyit tüntet fel rajta a számla kibocsájtója, hogy kisadózó. Köszönettel: Dominik-Kugler Edina
Kétszemélyes betéti társaság kültagja és egyben üzletvezetője vagyok, a társaság beltagja egy alapítvány. Emellett jelenleg szüneteltetés alatt lévő egyéni vállalkozói státuszom is van, melyet aktiválnám azzal, hogy egyidejűleg kisadózónak és – ebben a hónapban öregségi nyugdíjjogosultságot szerezve – kiegészítő tevékenységűként jelentkeznék vissza. Kérdéseim: A betéti társaságban az üzletvezetői tevékenységemet megbízási jogviszonyban folytathatom-e kiegészítő tevékenységű kisadózó egyéni vállalkozói minőségben és a társaságnak utánam kellene-e valamilyen közterhet teljesítenie? Kiegészítő tevékenységű kisadózó egyéni vállalkozóként valamennyi adó- és járulékbefizetési kötelezettségemet letudhatom-e havi 25 ezer forint megfizetésével, illetve ezen kívül lenne-e más közterhem?
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó 2018.10.01. napjával át kíván térni vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozói jogállásúra – tekintettel arra, hogy 2018.09. hónapjában kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kataalanyiság időszakában kifejezetten jövőbeni továbbértékesítési céllal beszerzett árukészletnek mi lesz a sorsa? Az árukészlet értékesítésére csak 2018.10.01. napja után kerülne sor. Kell-e a kataalanyiság megszűnésekor azokat bevételként számba venni, vagy lehetőség van azok költségkénti elszámolására abban az időszakban, amikor a készletek ténylegesen értékesítésre kerülnek? Esetleg a kata hatálya alól milyen kedvezőbb adózási formára történő áttérést javasolna a kereskedelmi tevékenységet figyelembe véve? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda bejelentkezett a kata hatálya alá. A személyesen közreműködő tag kisadózó, azonban munkaviszonyban foglalkoztat alkalmazottakat. A kisadózó 1 hónapig beteg volt, bejelentette hogy erre a hónapra nem fog adót fizetni. Táppénzt vett igénybe. Azért, hogy a 40 százalékos különadót ne kelljen megfizetnie, az elérhető éves árbevétele 11 millió forintra csökken. A munkavállalók azonban a kisadózó betegsége alatt is dolgoznak, árbevételt realizálnak. Bár a kata törvényből nem tudom kiolvasni, a munkavállalók foglalkoztatása okán ugyanúgy csak a csökkentett árbevétel mentesül-e a különadó alól? Köszönettel várom válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték