Kisadózó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás, alanyi adómentes (bruttó 8 millió forint alatti bevételű) vállalkozás számlájára rá kell írni, hogy kisadózó? Köszönettel: Székely István Lajos
Tisztelt Szakértő! Katás, alanyi adómentes (bruttó 8 millió forint alatti bevételű) vállalkozás számlájára rá kell írni, hogy kisadózó? Köszönettel: Székely István Lajos
Tisztelt Cím! Egy általunk könyvelt bt. 2017. február 01. óta a katatörvény hatálya alá tartozik. Minden általa kiállított átutalásos számlájáról lemaradt a „KISADÓZÓ” megjelölés. Szeretnénk megtudni, hogy ha az eredeti számlákra nincs mód pótolni ennek felírását, akkor milyen lehetőséggel tudják ezt utólagosan pótolni? Lehet-e helyesbítő számlával és ebben az esetben milyen adatot kell feltüntetni a számlákon, vagy stornózza le a számlákat és állítson ki új számlákat? Mind a két megoldás járható, és megfelelően pótolja a lemaradt adatot?
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes kisadózó egyéni vállalkozó devizában vezetett bankszámlájára devizás jóváírás érkezik. A banki kivonaton két dátum is szerepel a jóváírás összegénél: könyvelési nap/értéknap. Melyik dátum lesz a kisadózói bevétel megszerzésének időpontja, mely napi árfolyamon kell a bevételt forintosítani a könyvelési napon vagy az értéknapon? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy a kivás cégeknek a számlán fel kell-e tüntetni, a "KISADÓZÓ" jelölést, mint kötelező tartalmi elemet? Véleményem szerint a 2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény 12. § (2) bekezdése csak a katás vállalkozásokra vonatkozik. Viszont egyre több helyen látom az alábbi szöveget megjelenni: "A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. [2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (kata, kiva hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése]". Ez engem elbizonytalanít. Válaszát előre is köszönöm!
Elfogadta a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról szóló törvényt módosító fideszes javaslatot. Jövőre az ügyvédi irodák is választhatják a katát.
Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó vállalkozó nyithat-e olyan egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is? Ha igen, akkor az ügyvezetést, amennyiben munkaviszonyban látja el, akkor milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána? Köszönöm válaszát
Tisztelt Lepsényi Mária! Fenti címmel feltett kérdésemet azzal egészítem ki, hogy az illető a bt. kültagja, és ebben a minőségében végez személyes közreműködést. Kisadózóként be van jelentve. Emellett létesítene egyéni vállalkozást, ahol szintén kisadózóként adózna. Feltett kérdésem arra vonatkozik, hogy mennyit tételes adót kell fizetnie a bt.-ben, illetve az egyéni vállalkozásában. Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozót a NAV mulasztási bírsággal sújtotta még májusban be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért. A törvény értelmében ebben az esetben megszűnik a kisadózó jogállás, melyről a NAV határozatot hoz. Ebben az esetben a mai napig nem kaptunk ilyen határozatot a NAV-tól. Mi a teendő? Kell-e vállalkozónak valamit tennie? Mi lesz, ha nem tesz semmit? Annak ellenére, hogy a NAV nem hozott határozatot meg fog szűnni a kisadózás? Ebben az esetben mikor szűnik meg? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. főállású kisadózóként bejelentett tagja egyéni vállalkozást is létesít. Egyéni vállalkozásában választhatja-e a katát? Ha igen, mennyit kell fizetnie egyéni vállalkozásában? (25 vagy 50 ezer forintot?) Tisztelettel várom válaszát.
Bt. bel- és kültagját kisadózó vállalkozóként bejelentettem 2013. 01. 01.-jével, azóta fizetik a 2x50 000 forint adót. A NAV-tól most érkezett felszólítás, hogy a T1041-en nem jelentettem ki őket annak idején. Kérdésem: ha továbbra is biztosítottnak minősülnek (mint kisadózók) és továbbra is társas vállalkozók, miért kell a kijelentés?
Tisztelt Szakértők! Kisadózó betéti társaság beltagja főállású kisadózó (havonta utalásra kerül az 50 000 forint), kültagja nem működik közre, "csendestárs". A társasági szerződésben 50-50 százalékos tulajdoni (szavazati) arány szerepel. A kérdésem az lenne, hogy a bt.-hez befolyt bevételből milyen arányban és milyen formában "kell" részesülnie a kültagnak? Kell-e egyáltalán? Kötelező kifizetni a kültag részét is és a '08-as bevallásban közölni az adóhatóság felé ezt az összeget 15 százalékos szja és 14 százalékos eho mellett? Ha csak a beltag vesz ki pénzt a bankból, akkor a kültag részével mi történik? A bevételi nyilvántartáson kívül milyen egyéb dokumentációt kell vezetnie a bt.-nek ahhoz, hogy kiderüljön, mennyivel tartozik a kültagnak. Ha eddig a kültag nem kapott semmit, akkor egy esetleges végelszámolás esetén hogyan tudja a kiszámolni, mi járt volna neki az elmúlt évek alatt? Van olyan megoldás, hogy a beltag által felvett pénzből kifizeti a kültagnak járó részt és minden rendben? Köszönöm előre is válaszukat! Nagy Szabolcs
Tisztelt Szakértő! A katás bt. beltagja a kisadózó. Köthet-e a bt. 0 forintos megbízási szerződést a beltag közeli hozzátartozójával? Amennyiben nem, milyen formában foglalkoztathatja a közeli hozzátartozóját? Válaszát köszönöm. Tisztelettel Tulogdi Mária
Csökkenjen 2018-ban a szocho és az eho mértéke, nőjön a főállású katások ellátási alapja: ezt indítványozza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a T/17776. számon beterjesztett törvényjavaslatában. A jövőre jócskán növekvő minimálbér és garantált bérminimum mellett hogyan alakulnak a vállalkozók terhei? Kiszámoltuk.
A következő ügyben kérem az állásfoglalásukat: Főállású katás egyéni vállalkozó megromlott egészségi állapota miatt rokkantsági ellátást szeretne igényelni. Mivel a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, így az igénylés napján egy napra szünetelteti az egyéni vállalkozását. Korábbi orvosi szakvélemények alapján feltételezhető, hogy egészségi állapota 50%-nál kisebb mértékű. Jól feltételezem-e, hogy ha megkapja a rokkantsági ellátást, és az egészségi állapota 50% alatt lesz, akkor már nem minősül főállású kisadózónak? Véleményem szerint a nem főállású kisadózóként szerzett bevétele nem számít bele a rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytató keresetkorlátjába. Valóban igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Adott egy bt egy kültaggal és egy beltaggal. A beltag adótartozás miatt nem lehet képviselő, de ő végzi a munkát mint kisadózó. Tehát utána fizetjük az 50 ezer forintos járulékot. A kültag, aki a képviselő, jelenleg nem rendelkezik bejelentett állással. De ő csak a képviselője lesz a cégnek, tényleges munkát nem végez a bt.-ben. Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni utána? Ő nem lesz kisadózó, munkát nem végez. Ha képviselő, és nincs máshol állása, itt terhelné a minimálbér járuléka? Vagy ha bejelentjük kisadózónak, akkor rá is fizetni kell a havi 50 ezer forintot? Vagy lehet megbízási jogviszonyban, és az ügyvezetésért kap mondjuk havi bruttó 10 ezer forint kisösszegű megbízási díjat? Köszönjük szépen a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől