498 találat a(z) kiküldetés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkatársaink általában személygépkocsival járnak ki a partnerekhez szerelési munkákat végezni. Erről kiküldetési rendelvény készül. Az lenne a kérdésem, hogy ha valaki tömegközlekedéssel (busz, vonat) jut el a cég üzleti partneréhez, akkor is kötelező a kiküldetési rendelvény? A tömegközlekedésről a cég nevére kérnek számlát, illetve az utazási jegyeket is leadják, ezek ellenértékét a bérrel egyidejűleg kapják meg. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Önkormányzati társulás által alapított kft. ügyvezetője vagyok, megbízási szerződéssel. Kérdésem a következő: igénybe vehetem a 10 százalékos költséghányadot? Illetve, ha kiküldetést számolok el, ami nem munkába járás, kell utána fizetnem járulékot?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatban szeretném kérni a segítségét: több hónapig tartó kiküldetés esetén, ha a munkavállaló hazajön hosszabb, 2-3 hétig tartó szabadságra, akkor a kiküldetés megszakad, vagy folyamatos marad? Amikor visszamegy (EU), akkor ugyanannál a cégnél dolgozik tovább, és ugyanazt a munkát végzi. Ha ez a szabadság decemberben van, és januárban megy vissza (EU), akkor a kiküldetésnapokat folyamatosan kell számolni, vagy a naptári év elején újból kezdődnek? Várom szíves válaszát, köszönettel: B. Tímea

Kérdés

Magyarországi székhelyű gazdasági társaságunk rendelkezik Németországban fióktelephellyel, adószámmal. Munkavállalóit magyar munkaszerződéssel, A1-es igazolással, kiküldetés keretében Németországban foglalkoztatja. A szakképzett minimálbér után a járulékokat Magyarországon megfizeti, a jövedelem a munkavégzés helye szerinti országban (német) adózik. Az elmúlt időszakban, többször is felmerült, hogy amikor a munkavállalók 1-3 hét egybefüggő távollétre haza utaznak, vagy a táppénzes állományba kerülnek, akkor köteles vagyok-e a minimálbért Magyarországon adóztatni? Hol találok erre jogszabályi hivatkozást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkába járás, kiküldetés meghatározásában kérnék segítséget. Építőiparban tevékenykedő cég alkalmazottja saját személygépkocsival jár naponta dolgozni. Munkaszerződésében a munkavégzés helye változó, az irányítást, utasítást a cég székhelyéről látják el, telephellyel nem rendelkezik. Munkába járásnak vagy belföldi kiküldetésnek minősül a dolgozó munkába járása, hiszen igaz, nem napi szinten, de változó munkahelyeket keres fel a munkáknak megfelelően. A munkavégzés nem a munkaszerződéstől eltérő, mert ott változó munkavégzési hely szerepel. Ha kiküldetés, akkor minden egyes esetben kiküldetési rendelvényt szükséges kiállítani?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk augusztusban a holland anyavállalatunknál fog munkát végezni kiküldetésben. A munkavállaló munkarendje egy teljesen átlagos 5/2-es munkarend napi 8 órás munkaidővel. A munkavállaló természetesen a magyar munkajog alapján végzi a munkáját. 2019 augusztusában lesz egy munkanap-átcsoportosítás, és ez okozza a problémát, mivel Hollandiában a magyarországi ünnepek alatt természetesen munkát kell végezni. Augusztus 19-20-án túlmunkát fogunk elrendelni neki, hiszen Magyarországon nem végezne munkát, viszont a kérdés, hogy mit kezdjünk az augusztus 10-ei szombati munkanappal, ahol ő Magyarországon munkát végezne, de Hollandiában nem lesz munkavégzés. Azt nem tartom jó megoldásnak, ha arra a napra nem osztom be a munkaidejét, és így jövedelemre sem jogosult. Én inkább afelé hajlok, hogy arra a napra kiadok neki egy nap szabadságot. Kérem véleményét, állásfoglalását a fenti ügyben.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nknek német magánszemély tulajdonosa van, akinek Németországban is a tulajdonában van egy GmbH, amely szoros üzleti kapcsolatban áll a mi kft.-nkkel. Kft.-nk élére magyar lakcímkártyával rendelkező, Magyarországon élő, és döntően itt tartózkodó német állampolgárt nevezett ki ügyvezetőnek, aki a német GmbH alkalmazottja, a mi kft.-nktől semmilyen juttatást nem kap. Társadalombiztosítása is Németországban van, magyar tb-kártyája nincs. Bérköltsége nincs átterhelve a mi kft.-nkre. Milyen adó- és járulékkötelezettség keletkezik esetleg Magyarországon az itt végzett ügyvezetői munka miatt? Kinek és hogyan kell azt teljesíteni? Lehetne-e erre a jogviszonyra a kiküldetést alkalmazni? Milyen szerződés lenne szükséges? Milyen fizetési kötelezettségek lennének, ha kiküldetésben látná el a feladatot a német állampolgár, de magyar állandó lakhellyel rendelkező, német cég alkalmazásában lévő személy az ügyvezetést? Köszönöm a válaszát, üdvözlettel: Pappné G.Márta

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (magyar székhelyű cég) magyar munkavállalója Londonban tartós külszolgálaton van, azaz már a kinti tb-be van bejelentve, bérszámfejtése angol fontban történik. Szokásos munkavégzési helye így külföld. Kérdésem, hogy ha onnan indul például Hollandiába kiküldetésre, akkor elszámolható-e a külföldi kiküldetésre a napidíj, és az számfejthető-e a magyar szabályok szerint? Kaphat-e a kiküldetés dologi költségeire (utazás és szállás) ellátmányt, amelyet utólag a saját nevére szóló számlával, kiküldetési rendelvénnyel számol el? A Magyarországra történő hazautazás repülőjegyköltsége elszámolható-e, és ha igen, akkor milyen szabályok alapján? Köszönöm szépen a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egy multinacionális cégnek dolgozik. Havonta kétszer-háromszor kiküldik külföldre. Ilyenkor autót bérel, üzemanyagot tankol a bérelt autóba és szállásdíjat fizet. Ezekről a saját vállalkozása nevére hoz számlát. Ezeket a költségeket továbbszámlázza áfával növelten a multicég felé, aki ez alapján megtéríti neki. Kérdésem, hogy az egynapos autóbérlés áfáját levonhatja-e a vállalkozó? Levonhatja-e a belföldi szállásdíj áfáját? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi árufuvarozással foglalkozó cég az alkalmazottak részére elszámolhat adómentesen napidíjat legfeljebb 3000 forint/nap mértékben? A cégnek 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművei vannak. A személyesen közreműködő tag felé is elszámolható? Kiküldetésnek minősül a napi munkavégzésük során végzett gépjárművezetés? A munkaszerződésben jelölni kell a munkavégzés helyét, vagy ha változó van megadva, akkor is adható neki a napidíj? Bizonylat nélkül elszámolható, ettől függetlenül szükséges valamivel dokumentálni? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállalók külföldi hivatalos úton voltak. Az szja-törvény 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás. Ez után az adóalap 1,18-szorosa után szja-t és idén már szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez arra vonatkozik, amikor számlával rendelkeznek a költségekről? A hivatalos kiküldetéssel elszámolható jövedelem, amikor meghatározott összeget adnak a munkavállalónak és abból a napi 30%, legfeljebb 15 euró adómentes? A kérdésem az, hogy melyiket, mikor kell használni? Ha nincs számla, akkor kiküldetés, és járulékköteles jövedelem is keletkezik, ha van számla, akkor juttatásnak minősül, és a céget terhelő adó keletkezik? A kft. esetében, ahol a kérdés felvetődött, előleget adtak a dolgozóknak, akik nyugtákat hoztak a kinti útjukról étkezésről, utazási jegyekről. Ez esetben kiküldetést kellene számfejteni nekik? A kiküldetés adóköteles része szja-, nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-levonással is jár, úgy tudom. Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmanként Ausztriába jár kiküldetésbe. Kérdésem az, hogy mit lehet erre elszámolni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem üzletszerű családi bizalmi vagyonkezelés (BVK)

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsönnel rendelkező kft. végelszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink