495 találat a(z) kiküldetés cimkére

Kérdés

Magyarországi székhelyű gazdasági társaságunk rendelkezik Németországban fióktelephellyel, adószámmal. Munkavállalóit magyar munkaszerződéssel, A1-es igazolással, kiküldetés keretében Németországban foglalkoztatja. A szakképzett minimálbér után a járulékokat Magyarországon megfizeti, a jövedelem a munkavégzés helye szerinti országban (német) adózik. Az elmúlt időszakban, többször is felmerült, hogy amikor a munkavállalók 1-3 hét egybefüggő távollétre haza utaznak, vagy a táppénzes állományba kerülnek, akkor köteles vagyok-e a minimálbért Magyarországon adóztatni? Hol találok erre jogszabályi hivatkozást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkába járás, kiküldetés meghatározásában kérnék segítséget. Építőiparban tevékenykedő cég alkalmazottja saját személygépkocsival jár naponta dolgozni. Munkaszerződésében a munkavégzés helye változó, az irányítást, utasítást a cég székhelyéről látják el, telephellyel nem rendelkezik. Munkába járásnak vagy belföldi kiküldetésnek minősül a dolgozó munkába járása, hiszen igaz, nem napi szinten, de változó munkahelyeket keres fel a munkáknak megfelelően. A munkavégzés nem a munkaszerződéstől eltérő, mert ott változó munkavégzési hely szerepel. Ha kiküldetés, akkor minden egyes esetben kiküldetési rendelvényt szükséges kiállítani?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk augusztusban a holland anyavállalatunknál fog munkát végezni kiküldetésben. A munkavállaló munkarendje egy teljesen átlagos 5/2-es munkarend napi 8 órás munkaidővel. A munkavállaló természetesen a magyar munkajog alapján végzi a munkáját. 2019 augusztusában lesz egy munkanap-átcsoportosítás, és ez okozza a problémát, mivel Hollandiában a magyarországi ünnepek alatt természetesen munkát kell végezni. Augusztus 19-20-án túlmunkát fogunk elrendelni neki, hiszen Magyarországon nem végezne munkát, viszont a kérdés, hogy mit kezdjünk az augusztus 10-ei szombati munkanappal, ahol ő Magyarországon munkát végezne, de Hollandiában nem lesz munkavégzés. Azt nem tartom jó megoldásnak, ha arra a napra nem osztom be a munkaidejét, és így jövedelemre sem jogosult. Én inkább afelé hajlok, hogy arra a napra kiadok neki egy nap szabadságot. Kérem véleményét, állásfoglalását a fenti ügyben.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nknek német magánszemély tulajdonosa van, akinek Németországban is a tulajdonában van egy GmbH, amely szoros üzleti kapcsolatban áll a mi kft.-nkkel. Kft.-nk élére magyar lakcímkártyával rendelkező, Magyarországon élő, és döntően itt tartózkodó német állampolgárt nevezett ki ügyvezetőnek, aki a német GmbH alkalmazottja, a mi kft.-nktől semmilyen juttatást nem kap. Társadalombiztosítása is Németországban van, magyar tb-kártyája nincs. Bérköltsége nincs átterhelve a mi kft.-nkre. Milyen adó- és járulékkötelezettség keletkezik esetleg Magyarországon az itt végzett ügyvezetői munka miatt? Kinek és hogyan kell azt teljesíteni? Lehetne-e erre a jogviszonyra a kiküldetést alkalmazni? Milyen szerződés lenne szükséges? Milyen fizetési kötelezettségek lennének, ha kiküldetésben látná el a feladatot a német állampolgár, de magyar állandó lakhellyel rendelkező, német cég alkalmazásában lévő személy az ügyvezetést? Köszönöm a válaszát, üdvözlettel: Pappné G.Márta

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (magyar székhelyű cég) magyar munkavállalója Londonban tartós külszolgálaton van, azaz már a kinti tb-be van bejelentve, bérszámfejtése angol fontban történik. Szokásos munkavégzési helye így külföld. Kérdésem, hogy ha onnan indul például Hollandiába kiküldetésre, akkor elszámolható-e a külföldi kiküldetésre a napidíj, és az számfejthető-e a magyar szabályok szerint? Kaphat-e a kiküldetés dologi költségeire (utazás és szállás) ellátmányt, amelyet utólag a saját nevére szóló számlával, kiküldetési rendelvénnyel számol el? A Magyarországra történő hazautazás repülőjegyköltsége elszámolható-e, és ha igen, akkor milyen szabályok alapján? Köszönöm szépen a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egy multinacionális cégnek dolgozik. Havonta kétszer-háromszor kiküldik külföldre. Ilyenkor autót bérel, üzemanyagot tankol a bérelt autóba és szállásdíjat fizet. Ezekről a saját vállalkozása nevére hoz számlát. Ezeket a költségeket továbbszámlázza áfával növelten a multicég felé, aki ez alapján megtéríti neki. Kérdésem, hogy az egynapos autóbérlés áfáját levonhatja-e a vállalkozó? Levonhatja-e a belföldi szállásdíj áfáját? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi árufuvarozással foglalkozó cég az alkalmazottak részére elszámolhat adómentesen napidíjat legfeljebb 3000 forint/nap mértékben? A cégnek 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművei vannak. A személyesen közreműködő tag felé is elszámolható? Kiküldetésnek minősül a napi munkavégzésük során végzett gépjárművezetés? A munkaszerződésben jelölni kell a munkavégzés helyét, vagy ha változó van megadva, akkor is adható neki a napidíj? Bizonylat nélkül elszámolható, ettől függetlenül szükséges valamivel dokumentálni? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállalók külföldi hivatalos úton voltak. Az szja-törvény 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás. Ez után az adóalap 1,18-szorosa után szja-t és idén már szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez arra vonatkozik, amikor számlával rendelkeznek a költségekről? A hivatalos kiküldetéssel elszámolható jövedelem, amikor meghatározott összeget adnak a munkavállalónak és abból a napi 30%, legfeljebb 15 euró adómentes? A kérdésem az, hogy melyiket, mikor kell használni? Ha nincs számla, akkor kiküldetés, és járulékköteles jövedelem is keletkezik, ha van számla, akkor juttatásnak minősül, és a céget terhelő adó keletkezik? A kft. esetében, ahol a kérdés felvetődött, előleget adtak a dolgozóknak, akik nyugtákat hoztak a kinti útjukról étkezésről, utazási jegyekről. Ez esetben kiküldetést kellene számfejteni nekik? A kiküldetés adóköteles része szja-, nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-levonással is jár, úgy tudom. Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmanként Ausztriába jár kiküldetésbe. Kérdésem az, hogy mit lehet erre elszámolni?

Kérdés

Az elmúlt napokban láttam az engem is érdeklő kérdést, mely arra irányult, hogy ha valaki megbízási szerződéssel kötődik egy kifizetőhöz, akkor elszámolhatja-e a kifizető érdekében megtett útjait kiküldetési rendelvényen. A kérdés sokkal szabatosabban volt megfogalmazva és engem is nagyon érdekelne, de ma nem találom sem a megválaszolatlanok (tegnap még ott volt) sem a megválaszoltak között. Segítenének? Köszönöm.

Cikk

Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.

Cikk

A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke sorsa tag kilépésekor

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Negatív tőke rendezése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Hallgató jogviszony 2608 bevallásban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink