467 találat a(z) kiküldetés cimkére
Megbízási szerződés – költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Önkormányzati társulás által alapított kft. ügyvezetője vagyok, megbízási szerződéssel. Kérdésem a következő: igénybe vehetem a 10 százalékos költséghányadot? Illetve, ha kiküldetést számolok el, ami nem munkába járás, kell utána fizetnem járulékot?
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatban szeretném kérni a segítségét: több hónapig tartó kiküldetés esetén, ha a munkavállaló hazajön hosszabb, 2-3 hétig tartó szabadságra, akkor a kiküldetés megszakad, vagy folyamatos marad? Amikor visszamegy (EU), akkor ugyanannál a cégnél dolgozik tovább, és ugyanazt a munkát végzi. Ha ez a szabadság decemberben van, és januárban megy vissza (EU), akkor a kiküldetésnapokat folyamatosan kell számolni, vagy a naptári év elején újból kezdődnek? Várom szíves válaszát, köszönettel: B. Tímea
Külföldi kiküldetés megszakítása
Kérdés
Magyarországi székhelyű gazdasági társaságunk rendelkezik Németországban fióktelephellyel, adószámmal. Munkavállalóit magyar munkaszerződéssel, A1-es igazolással, kiküldetés keretében Németországban foglalkoztatja. A szakképzett minimálbér után a járulékokat Magyarországon megfizeti, a jövedelem a munkavégzés helye szerinti országban (német) adózik. Az elmúlt időszakban, többször is felmerült, hogy amikor a munkavállalók 1-3 hét egybefüggő távollétre haza utaznak, vagy a táppénzes állományba kerülnek, akkor köteles vagyok-e a minimálbért Magyarországon adóztatni? Hol találok erre jogszabályi hivatkozást?
Külföldi dolgozók Magyarországon: a hazai munkajog is érvényes
Cikk
Egyre gyakoribb, hogy egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalóját, szolgáltatásnyújtás keretében, különösen jellemző ez az építőiparban.
Külföldi munkavállaló magyarországi kiküldetésben
Cikk
Külföldi (német) cég szeretné kiküldeni egyik munkavállalóját egy évre, egy magyarországi munkáltatóhoz. Fizetést kintről kapna, ott lenne biztosított stb. Lehetséges ez? Van-e a fogadó cégnek bejelentési vagy egyéb kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Munkába járás, kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkába járás, kiküldetés meghatározásában kérnék segítséget. Építőiparban tevékenykedő cég alkalmazottja saját személygépkocsival jár naponta dolgozni. Munkaszerződésében a munkavégzés helye változó, az irányítást, utasítást a cég székhelyéről látják el, telephellyel nem rendelkezik. Munkába járásnak vagy belföldi kiküldetésnek minősül a dolgozó munkába járása, hiszen igaz, nem napi szinten, de változó munkahelyeket keres fel a munkáknak megfelelően. A munkavégzés nem a munkaszerződéstől eltérő, mert ott változó munkavégzési hely szerepel. Ha kiküldetés, akkor minden egyes esetben kiküldetési rendelvényt szükséges kiállítani?
Munkavégzés kiküldetésben ünnepnapon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk augusztusban a holland anyavállalatunknál fog munkát végezni kiküldetésben. A munkavállaló munkarendje egy teljesen átlagos 5/2-es munkarend napi 8 órás munkaidővel. A munkavállaló természetesen a magyar munkajog alapján végzi a munkáját. 2019 augusztusában lesz egy munkanap-átcsoportosítás, és ez okozza a problémát, mivel Hollandiában a magyarországi ünnepek alatt természetesen munkát kell végezni. Augusztus 19-20-án túlmunkát fogunk elrendelni neki, hiszen Magyarországon nem végezne munkát, viszont a kérdés, hogy mit kezdjünk az augusztus 10-ei szombati munkanappal, ahol ő Magyarországon munkát végezne, de Hollandiában nem lesz munkavégzés. Azt nem tartom jó megoldásnak, ha arra a napra nem osztom be a munkaidejét, és így jövedelemre sem jogosult. Én inkább afelé hajlok, hogy arra a napra kiadok neki egy nap szabadságot. Kérem véleményét, állásfoglalását a fenti ügyben.
Külföldről származó jövedelem adó- és tb-kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nknek német magánszemély tulajdonosa van, akinek Németországban is a tulajdonában van egy GmbH, amely szoros üzleti kapcsolatban áll a mi kft.-nkkel. Kft.-nk élére magyar lakcímkártyával rendelkező, Magyarországon élő, és döntően itt tartózkodó német állampolgárt nevezett ki ügyvezetőnek, aki a német GmbH alkalmazottja, a mi kft.-nktől semmilyen juttatást nem kap. Társadalombiztosítása is Németországban van, magyar tb-kártyája nincs. Bérköltsége nincs átterhelve a mi kft.-nkre. Milyen adó- és járulékkötelezettség keletkezik esetleg Magyarországon az itt végzett ügyvezetői munka miatt? Kinek és hogyan kell azt teljesíteni? Lehetne-e erre a jogviszonyra a kiküldetést alkalmazni? Milyen szerződés lenne szükséges? Milyen fizetési kötelezettségek lennének, ha kiküldetésben látná el a feladatot a német állampolgár, de magyar állandó lakhellyel rendelkező, német cég alkalmazásában lévő személy az ügyvezetést? Köszönöm a válaszát, üdvözlettel: Pappné G.Márta
Tartós külföldi munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (magyar székhelyű cég) magyar munkavállalója Londonban tartós külszolgálaton van, azaz már a kinti tb-be van bejelentve, bérszámfejtése angol fontban történik. Szokásos munkavégzési helye így külföld. Kérdésem, hogy ha onnan indul például Hollandiába kiküldetésre, akkor elszámolható-e a külföldi kiküldetésre a napidíj, és az számfejthető-e a magyar szabályok szerint? Kaphat-e a kiküldetés dologi költségeire (utazás és szállás) ellátmányt, amelyet utólag a saját nevére szóló számlával, kiküldetési rendelvénnyel számol el? A Magyarországra történő hazautazás repülőjegyköltsége elszámolható-e, és ha igen, akkor milyen szabályok alapján? Köszönöm szépen a választ!
Külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállaló közterheinek megállapítása ,
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.
Egyéni vállalkozó kiküldetésen
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egy multinacionális cégnek dolgozik. Havonta kétszer-háromszor kiküldik külföldre. Ilyenkor autót bérel, üzemanyagot tankol a bérelt autóba és szállásdíjat fizet. Ezekről a saját vállalkozása nevére hoz számlát. Ezeket a költségeket továbbszámlázza áfával növelten a multicég felé, aki ez alapján megtéríti neki. Kérdésem, hogy az egynapos autóbérlés áfáját levonhatja-e a vállalkozó? Levonhatja-e a belföldi szállásdíj áfáját? Válaszát előre is köszönöm.
Belföldi árufuvarozó napidíja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi árufuvarozással foglalkozó cég az alkalmazottak részére elszámolhat adómentesen napidíjat legfeljebb 3000 forint/nap mértékben? A cégnek 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművei vannak. A személyesen közreműködő tag felé is elszámolható? Kiküldetésnek minősül a napi munkavégzésük során végzett gépjárművezetés? A munkaszerződésben jelölni kell a munkavégzés helyét, vagy ha változó van megadva, akkor is adható neki a napidíj? Bizonylat nélkül elszámolható, ettől függetlenül szükséges valamivel dokumentálni? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kiküldetés vagy egyes meghatározott juttatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállalók külföldi hivatalos úton voltak. Az szja-törvény 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás. Ez után az adóalap 1,18-szorosa után szja-t és idén már szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez arra vonatkozik, amikor számlával rendelkeznek a költségekről? A hivatalos kiküldetéssel elszámolható jövedelem, amikor meghatározott összeget adnak a munkavállalónak és abból a napi 30%, legfeljebb 15 euró adómentes? A kérdésem az, hogy melyiket, mikor kell használni? Ha nincs számla, akkor kiküldetés, és járulékköteles jövedelem is keletkezik, ha van számla, akkor juttatásnak minősül, és a céget terhelő adó keletkezik? A kft. esetében, ahol a kérdés felvetődött, előleget adtak a dolgozóknak, akik nyugtákat hoztak a kinti útjukról étkezésről, utazási jegyekről. Ez esetben kiküldetést kellene számfejteni nekik? A kiküldetés adóköteles része szja-, nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-levonással is jár, úgy tudom. Várom válaszukat.
Kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmanként Ausztriába jár kiküldetésbe. Kérdésem az, hogy mit lehet erre elszámolni?
Megbízottként kiküldött
Kérdés
Az elmúlt napokban láttam az engem is érdeklő kérdést, mely arra irányult, hogy ha valaki megbízási szerződéssel kötődik egy kifizetőhöz, akkor elszámolhatja-e a kifizető érdekében megtett útjait kiküldetési rendelvényen. A kérdés sokkal szabatosabban volt megfogalmazva és engem is nagyon érdekelne, de ma nem találom sem a megválaszolatlanok (tegnap még ott volt) sem a megválaszoltak között. Segítenének? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
