Januártól a vállalkozások minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel juthatnak a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeihez, egy-egy hitelterméknél ez több mint 100 ezer forint megtakarítást is jelenthet, amelyet a vállalkozások további fejlesztésekbe, árukészletük bővítésére, adott esetben további munkavállaló felvételére tudnak felhasználni – közölte a programot működtető Kavosz Zrt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk alkalmazottjára letiltási végzést kaptunk. A munkabéréből folyamatosan vonjuk a tőketartozást, illetve a végrehajtónak járó díjat. A végzésben szerepel az is, hogy a főkövetelésre a késedelmi kamatot a munkáltató köteles kiszámolni és levonni a munkabérből. Ehhez egyértelműen megadták az alapösszeget (321 210 forint), a késedelem első napját (2013. 12. 03.) és a százalékot is (14 %). A kamat kiszámításakor melyik dátumhoz kell a napokat számolni? Amikor a cég elutalta a levont tőketartozást az illetékes szolgáltatónak (amelynek a magánszemély tartozik), vagy amikor a bérszámfejtés alkalmával a letiltás megtörtént? Sajnos előfordult, hogy a cég késett a levont összeg átutalásával, holott a munkabérből már levonásra került az összeg. Ha a tényleges pénzmozgás az irányadó, akkor a cég késedelmes teljesítéséből fakadó magasabb összegű késedelmi kamat is a munkavállalót terheli? Válaszát előre is köszönöm!
A kérdésem az lenne, hogy a cég (kifizető) által a magánszemélytől kapott kölcsön után fizetett kamat után keletkezik-e forrásadó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettsége a cégnek, illetve az ilyen jövedelmet terheli-e, és mekkora mértékű ehofizetési kötelezettség? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély külföldi, például német állampolgár és devizakülföldi?
A büntetőkamatok elengedésével ösztönzi a román kormány, hogy minél több cég és magánszemély fizesse ki maradéktalanul adóját, az erről szóló kormányrendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kabinet.
Hogyan kell utólag rendezni az elmaradt munkabért, milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Újra igényelhető mindkét diákhitel-konstrukció a 2015/16-os tanévre. Rekordalacsony, 4,9 százalékos kamattal, képzési formától függetlenül juthatnak a hallgatók a szabad felhasználású Diákhitel1-hez, a 2 százalékos kamatú Diákhitel2-t önköltséges képzésben résztvevők kérhetik, képzési díjuk kiegyenlítésére. A diákhitel-ügyintézés egyszerű: a Diákhitel Direkt online felület mellett, már a felsőoktatási intézmények elektronikus hallgatói felületeiről is elindítható az igénylés.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató nyújthat-e kölcsönt alkalmazottja részére telekvásárlásra? Ha igen, akkor lehet-e kamatmentes? Amennyiben a kamatmentesség kizárva, úgy mi az elfogadott kamat ebben az esetben? Válaszát köszönöm.
A külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság egy független gazdasági társaságnak kölcsönt nyújt. Jogszabályoknak megfelelően járnak-e el a következő esetekben? 1.) A szerződésben rögzítik, hogy az ügylet után kamat nem jár. 2.) Ha mégis a kamat mellett döntenek, akkor megfelelő-e, hogy a jegybanki alapkamattal számolnak (természetesen ezt rögzítenék a szerződésben is)? Illetve további kérdésem lenne még, hogy mikor mondható üzletszerűnek a kölcsön nyújtása, amely már engedélyköteles lenne? Köszönettel
Hogyan kell elszámolni a cég által a tulajdonosnak adott tartós kölcsönt? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki nem tagja a gazdasági társaságnak, és semmilyen jogviszonyban nem áll vele, kölcsönt nyújt a kft.-nek. Szerződésben szabályozzák a visszafizetések ütemezését. A nyújtott kölcsön összege 1,6 millió forint, a futamidő 9 hónap. A törlesztések havonta esedékesek 180 ezer forintjával. A teljes visszafizetendő összeg – amely a szerződés szerint a kamatot is tartalmazza – 1 620 000 forint. A szerződés a kamatra más utalást (kamat százaléka, havidíjban esedékes összeg, stb.) nem tartalmaz. A kft. szemszögéből hogyan lehet ezt elszámolni, van-e valamilyen adóalap-növelő vagy -csökkentő vonzata a kamatnak? A magánszemély egyáltalán a Ptk. szerint tarthat-e igényt kamatfizetésre? A magánszemélynek keletkezik-e jövedelme a kamatból, és ha igen, milyen adóvonzatokkal kell számolnia? A kft., mint kifizető köteles-e az adó megállapítására, levonására és bevallására?
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést vezető lakásszövetkezet hosszabb lejáratú állampapírt vásárolt, amelynek vételára a felhalmozott kamatot is tartalmazza. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a beszerzést és a kamatot, illetve mindezt hogyan kell a mérlegben kimutatni? Helyes-e, ha a vételár kamattartalmát fizetett kamatként számoljuk el?
T. Szakértő! A katás vállalkozásnak nem kötelező külön bankszámlát nyitnia, ezért a magánszemély, a katás vállalkozás bevételei mellett is tart pénzt a bankszámláján. A kapott kamat tekintetében ilyen esetben mi számít a katás vállalkozás bevételének?
Érdekődni szeretnék, hogy ha egy magánszemély nagy összegű kölcsönt nyújt egy kft.-nek, a kölcsön visszafizetésekor a kamat hogy adózik? Kifizetőként mit kell levonni belőle? Mi a helyzet, ha ez a kölcsön tagi kölcsön, akkor hogy kell eljárni?
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném szakértelmüket. Egy vevői követelésünk átminősítését szeretnénk, kisebb részben üzletrész-vásárlással, a többit kölcsönnel, részletfizetéssel és kamatmeghatározással. Gazdasági társaságokról van szó. Minden lehetséges megoldás érdekel a vevői követelés átminősítésére. Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel: Herczeg Katalin
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték