A büntetőkamatok elengedésével ösztönzi a román kormány, hogy minél több cég és magánszemély fizesse ki maradéktalanul adóját, az erről szóló kormányrendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kabinet.
Hogyan kell utólag rendezni az elmaradt munkabért, milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Újra igényelhető mindkét diákhitel-konstrukció a 2015/16-os tanévre. Rekordalacsony, 4,9 százalékos kamattal, képzési formától függetlenül juthatnak a hallgatók a szabad felhasználású Diákhitel1-hez, a 2 százalékos kamatú Diákhitel2-t önköltséges képzésben résztvevők kérhetik, képzési díjuk kiegyenlítésére. A diákhitel-ügyintézés egyszerű: a Diákhitel Direkt online felület mellett, már a felsőoktatási intézmények elektronikus hallgatói felületeiről is elindítható az igénylés.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató nyújthat-e kölcsönt alkalmazottja részére telekvásárlásra? Ha igen, akkor lehet-e kamatmentes? Amennyiben a kamatmentesség kizárva, úgy mi az elfogadott kamat ebben az esetben? Válaszát köszönöm.
A külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság egy független gazdasági társaságnak kölcsönt nyújt. Jogszabályoknak megfelelően járnak-e el a következő esetekben? 1.) A szerződésben rögzítik, hogy az ügylet után kamat nem jár. 2.) Ha mégis a kamat mellett döntenek, akkor megfelelő-e, hogy a jegybanki alapkamattal számolnak (természetesen ezt rögzítenék a szerződésben is)? Illetve további kérdésem lenne még, hogy mikor mondható üzletszerűnek a kölcsön nyújtása, amely már engedélyköteles lenne? Köszönettel
Hogyan kell elszámolni a cég által a tulajdonosnak adott tartós kölcsönt? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki nem tagja a gazdasági társaságnak, és semmilyen jogviszonyban nem áll vele, kölcsönt nyújt a kft.-nek. Szerződésben szabályozzák a visszafizetések ütemezését. A nyújtott kölcsön összege 1,6 millió forint, a futamidő 9 hónap. A törlesztések havonta esedékesek 180 ezer forintjával. A teljes visszafizetendő összeg – amely a szerződés szerint a kamatot is tartalmazza – 1 620 000 forint. A szerződés a kamatra más utalást (kamat százaléka, havidíjban esedékes összeg, stb.) nem tartalmaz. A kft. szemszögéből hogyan lehet ezt elszámolni, van-e valamilyen adóalap-növelő vagy -csökkentő vonzata a kamatnak? A magánszemély egyáltalán a Ptk. szerint tarthat-e igényt kamatfizetésre? A magánszemélynek keletkezik-e jövedelme a kamatból, és ha igen, milyen adóvonzatokkal kell számolnia? A kft., mint kifizető köteles-e az adó megállapítására, levonására és bevallására?
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést vezető lakásszövetkezet hosszabb lejáratú állampapírt vásárolt, amelynek vételára a felhalmozott kamatot is tartalmazza. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a beszerzést és a kamatot, illetve mindezt hogyan kell a mérlegben kimutatni? Helyes-e, ha a vételár kamattartalmát fizetett kamatként számoljuk el?
T. Szakértő! A katás vállalkozásnak nem kötelező külön bankszámlát nyitnia, ezért a magánszemély, a katás vállalkozás bevételei mellett is tart pénzt a bankszámláján. A kapott kamat tekintetében ilyen esetben mi számít a katás vállalkozás bevételének?
Érdekődni szeretnék, hogy ha egy magánszemély nagy összegű kölcsönt nyújt egy kft.-nek, a kölcsön visszafizetésekor a kamat hogy adózik? Kifizetőként mit kell levonni belőle? Mi a helyzet, ha ez a kölcsön tagi kölcsön, akkor hogy kell eljárni?
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném szakértelmüket. Egy vevői követelésünk átminősítését szeretnénk, kisebb részben üzletrész-vásárlással, a többit kölcsönnel, részletfizetéssel és kamatmeghatározással. Gazdasági társaságokról van szó. Minden lehetséges megoldás érdekel a vevői követelés átminősítésére. Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel: Herczeg Katalin
Tisztelt Cím! Élni szeretnénk a konzultációs szolgáltatás lehetősével. A következő kérdésre keresnénk a választ. „A” Kft. 2012-ben vásárolt egy ingatlant, részben banki hitelből. 2012-ben és 2013-ban élt a Tao. törvény 22./A § által nyújtotta lehetőséggel, a kamat adókedvezményével. 2014. év végén „A” Kft.-ből kedvezményezett kiválással létrejön „B” Kft., az ingatlanok és a hozzá kapcsolódó hitel könyv szerinti értékének átvételével. Az a konkrét kérdés, hogy ebben az esetben „B” Kft. igénybe veheti-e a kamat adókedvezményét? A kiválás keretében átvett ingatlan beszerzésnek minősíthető? „A” Kft.-nél a kiválás miatt fennáll a 22./A § (5) b) miatti szankció? Másik kérdés a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos. „A” Kft. fejlesztési tartalékot használt fel az ingatlannal kapcsolatban. A kiválás kapcsán „B” vagyonleltárában nem szerepel átvett lekötött tartalék. Hogyan történik a fejlesztési tartalék elszámolása? „A” és „B” Kft.-nél hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, a tao-alap módosítása?
Az Európai Bíróság egy nemrégiben hozott, magyar vonatkozású döntésében kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós áfa irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás és gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését olyan áfa összegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző hazai szabályozás miatt. Az Európai Bíróság megerősítette azt is, hogy az uniós jog megsértése miatt fizetendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a belső jog megsértése esetén járó kamat. Mindez a hazai vállalkozások számára akár több milliárdos tételt is jelenthet.
Tisztelt Surányi Imréné! A 2014. 06. 27-ei , ugyanezen témában kérdező kérdésében volt egy momentum, amin elidőztem. " Nem tagi jogviszonyos ügyvezetője " .. azaz akkor nem tag ? ... majd zárójelben " ( úgynevezett tagi kölcsön ) .. " Azaz mégis tag. Ez a kérdés engem is foglalkoztat, mivel társaságunknál egyik tag, aki egyben ügyvezető is, adott kamatfizetési kötelezettséggel tagi kölcsönt. Az ügyvezetői feladatok személyes közreműködéssel járnak, de díjazást nem vesz fel az ügyvezetői feladatokért, azaz a személyes közreműködésért. Kérdésem lenne, hogy ilyen viszonylatban is 27 % eho van, és ha igen, akkor a 450 ezer forint éves maximum vonatkozik-e? Vagy ebben az esetben szocho és egyéb járulék merül fel? Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték