Kft. tulajdonosok saját ingatlanukat eladták a kft.-nek (2011-ben) a teljes kiegyenlítés 2016-ban történik meg. A 2011-2016-évekre a ki nem fizetett követelés miatt járó kamatot most fogja az utolsó részlettel kifizetni a kft. a magánszemélyek részére. A kifizetett kamat milyen jövedelemnek számít? Milyen adóalapok szerint és milyen adókat kell levonni? 08-ason hogyan kell bevallani?
Tisztelt Szakértő! Egy cég a képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja-e, ha zárt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit lízingel? Továbbá a lízingdijakban lévő kamatra érvényesíthet-e adókedvezményt ? Üdvözlettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kölcsönt kap egy Panamában bejegyzett cégtől. A két cég nem kapcsolt fél. Kérdésünk az, hogy a panamai cégnek fizetendő kamat miatt a magyar kft.-t terheli-e valamilyen adófizetési vagy adólevonási kötelezettség? A kölcsönszerződésen kívül a kamat kifizetéséhez és elismert költségként történő elszámolásához szükséges-e bármilyen más dokumentum (például illetőségigazolás, haszonhúzói nyilatkozat)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy „A” Kft. 2009-ben kölcsönadott „B” Kft.-nek 2000 ezer forintot. A kölcsönt azóta nem tudja visszafizetni, mivel veszteséges, illetve 2013. óta tevékenységet nem végez, „A” Kft. pedig 2008. óta nem végez árbevételt eredményező tevékenységet. Mindkét kft.-ben ugyanazok a tagok. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. A tulajdonosok „A” Kft.-t meg szeretnék szüntetni. Egy harmadik, kívülálló társaság (bt.) a kölcsön kifizetését és a kamatokat engedményezés címén vállalná. A társaság megszüntetésének a 2000 ezer forint kölcsönadott pénzösszeg lenne csak az akadálya. Könyvelési tétele: A Kft.-nél T 38 Pénzeszközök K 1931 Tartósan kölcsönadott pénzügyi eszközök B Kft.-nél T 45 Hosszúlejáratra kapott kölcsön K 962 Bt.-nél T 862 K 38 Pénzeszközök A további kérdésem az lenne, ha ez az elgondolás működik, akkor a bt.-nek a társaságiadó-alapot ezzel az összeggel meg kell-e emelni? És, ha nem, a kamatokat a két kft. között mindenképpen el kell számolni, vagy elég akkor, amikor már kifizeti? Köszönettel: Margit
Drasztikusan visszaesett a kamatadó-bevétel tavaly az alacsony kamatok miatt. A lakosság eközben egyre több szja-t igényel vissza a megtakarításai után – írja a vg.hu.
Jelentős hatással bír a jövőben a magyarországi társaságiadó-szabályokra az Európai Unió Tanácsának a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelv szövegére vonatkozó javaslata. A dokumentumot január 28-án tett közzé az Európai Bizottság.
Ha minden feltételnek megfelel, építkezés esetén visszakaphatja az áfát vagy egy részét, illetve ha legalább három gyermeket nevel, kamattámogatásban részesülhet. Összefoglaltuk, mit kell ehhez tennie.
Tisztelt Szakértő! Sajnos egyre több munkáltató dolgozójánál fut be végrehajtói letiltás – közüzemi számla, társasházi közös költség stb. tartozás miatt annak – beszedésére. A standard letiltásban, amit a végrehajtó küld a Ptk. 301. § (1) bekezdésére történik hivatkozás a főkövetelés (tőke) utáni kamat mértékére, ami már nincs hatályban. Az új Ptk. XXIII. fejezete csak vállalkozások közötti, illetve hatóság esetén taglal késedelmes teljesítés esetére mértéket. A magánszemély esetén mi az alkalmazandó kamat mértéke, illetve hol kerül ez szabályozásra?
Tisztelt Szakértő! Szeretném véleményüket kérni az alábbi témában: kft. kölcsönt adott ügyvezető magánszemély részére. A kölcsön több éve szerepel a könyvekben, az ehhez kapcsolódó kamat minden évben előírásra került. Közben a magánszemély már nem ügyvezető a társaságnál és a társaság szeretné elengedni ezt a kölcsönt és a hozzá tartozó kamatot. Ebben az esetben milyen adók terhelik a kölcsön elengedését (mindkét fél részéről)? Válaszát előre is köszönöm. Szabó Fruzsina
Januártól a vállalkozások minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel juthatnak a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeihez, egy-egy hitelterméknél ez több mint 100 ezer forint megtakarítást is jelenthet, amelyet a vállalkozások további fejlesztésekbe, árukészletük bővítésére, adott esetben további munkavállaló felvételére tudnak felhasználni – közölte a programot működtető Kavosz Zrt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk alkalmazottjára letiltási végzést kaptunk. A munkabéréből folyamatosan vonjuk a tőketartozást, illetve a végrehajtónak járó díjat. A végzésben szerepel az is, hogy a főkövetelésre a késedelmi kamatot a munkáltató köteles kiszámolni és levonni a munkabérből. Ehhez egyértelműen megadták az alapösszeget (321 210 forint), a késedelem első napját (2013. 12. 03.) és a százalékot is (14 %). A kamat kiszámításakor melyik dátumhoz kell a napokat számolni? Amikor a cég elutalta a levont tőketartozást az illetékes szolgáltatónak (amelynek a magánszemély tartozik), vagy amikor a bérszámfejtés alkalmával a letiltás megtörtént? Sajnos előfordult, hogy a cég késett a levont összeg átutalásával, holott a munkabérből már levonásra került az összeg. Ha a tényleges pénzmozgás az irányadó, akkor a cég késedelmes teljesítéséből fakadó magasabb összegű késedelmi kamat is a munkavállalót terheli? Válaszát előre is köszönöm!
A kérdésem az lenne, hogy a cég (kifizető) által a magánszemélytől kapott kölcsön után fizetett kamat után keletkezik-e forrásadó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettsége a cégnek, illetve az ilyen jövedelmet terheli-e, és mekkora mértékű ehofizetési kötelezettség? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély külföldi, például német állampolgár és devizakülföldi?
A büntetőkamatok elengedésével ösztönzi a román kormány, hogy minél több cég és magánszemély fizesse ki maradéktalanul adóját, az erről szóló kormányrendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kabinet.
Hogyan kell utólag rendezni az elmaradt munkabért, milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték