Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszemélyes tulajdonosa tagi kölcsönt nyújt a vállalkozásnak. Az első kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e a tagihitel-szerződésben rögzíteni, hogy a kölcsön után a tulajdonos nem tart igényt kamatjövedelemre? Ha ez nem lehetséges, akkor a kamat után milyen adó- és járulék terhelik az egyszemélyes kft. munkatársát, illetve a társaságot? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Cím! Van-e lehetőség a tagi kölcsön kamatának tőkésítésére? Valamint milyen fizetési kötelezettségek tartoznak hozzá, ha kifizetésre kerül a kamatjövedelem? Milyen lehetőségek vannak a kamat járulékmentes kivételére? Köszönöm!
Uzsora-bűncselekmény miatt fogott el a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy ceglédi házaspárt – közölte a rendőrség pénteken a honlapján.
Jövőre valószínűleg elindul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új kamatemelési ciklusa londoni pénzügyi elemzők szerint.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság meglévő beruházási hitelét, valamint forgóeszköz-finanszírozású hiteleit egy másik bankkal kötött szerződéssel váltotta ki. A hitelkiváltás egy szerződésben jelent meg. Kérdésünk az, hogy az így fizetett hitelkamat arányos része – a beruházási hitel arányos része – a társaságiadó-kedvezményként igénybe vehető-e? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Kölcsönnyújtással kapcsolatban lenne több kérdésem: 1. Kapcsolt félnek nyújtott kölcsön kamatának szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-os mértéket megjelölni kamatlábként? Mihez kell viszonyítani a piaci kamatlábat? Bank által fizetett banki hitel kamat mértékéhez? Ha igen, akkor melyik típusú hitel ügyleti kamatát kell figyelembe venni? Mi számít pénzpiaci kamatlábnak? 2. Munkaviszonyban álló, tulajdonosnak adott kölcsön kamatát szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-kal számolnom? Ha kisebb kamattal nyújtom a kölcsönt, akkor vonatkozik ránk az szja törvény 72. paragrafusa? 3. Ha olyan tagnak nyújtok kölcsönt, aki nincs munkaviszonyban, ott szükséges-e a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamat felszámítása, hogy elkerüljem a kamatkedvezmény miatti adófizetési kötelezettséget (szja törvény72. §)? 4. Tag feleségének adhatok-e kölcsönt? Ha igen, akkor ilyen esetben mekkora összegű kamat kikötése "kötelező"? 5. Független félnek adott kölcsön esetében milyen összegű kamat megjelölése kötelező? Köszönettel Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet megállapítani a szokásos piaci kamat mértékét a kifizető által magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén az Szja. tv. 72. §-a alkalmazásában a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál? Hogyan lehet a szokásos piaci kamatot számszerűsíteni, mit lehet irányadónak tekinteni? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben. A szereplők belföldi kft.-k és magánszemélyek. „A” Kft.-ben 60 százalékos tulajdonos „B” Kft. (az ügyvezetőjük is azonos (X)). „A” Kft. további tulajdonosai: 20 százalékban „C” Kft. és 20 százalékban egy belföldi magánszemély (Y). Egyéb kapcsolat nincs a felek között. „A”-nak évekkel ezelőtt a tulajdonosok kölcsönt nyújtottak, piaci kamatra. Eddig a felek minden év végén könyvelték a kamatokat („A” mint T87 - K4, „B” és „C” T3 - K97), de pénzügyileg még nem rendezték. A magánszemély tulajdonos kamatmentesen adta a kölcsönt. A jövőre vonatkozóan a felek azon gondolkodnak, hogy nem könyvelik a kamatokat, hanem az adóalapjukat módosítják. „B” és „C” növeli, „A” pedig csökkenti (ha egyéb feltételek is fennállnak – Tao törvény 18. § (1)). Tudomásunk szerint ezt A-B viszonylatban megtehetjük, mert kapcsolt feleknek minősülnek. De az A-C viszonylatban is? A Tao törvény szerint A-C nem kapcsolt vállalkozás. „C” nyújthatna tagi kölcsönt „A”-nak kamat nélkül mindenféle adókövetkezmény nélkül? Mivel járna, ha „B” és „C” elengedné „A”-val szemben felhalmozódott kamatból összegyűlt követelését? Köszönettel: István
Az MFB Pontoknál már be lehet nyújtani a hiteligényléseket az uniós forrású K+F+I hitelre, amit a vállalkozások nulla százalékos kamattal igényelhetnek – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
A magánszemélyek nemcsak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk.) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat kölcsönt.
2010-ben egy magánszemély kölcsönt nyújtott egy Magyarországon bejegyzett kft.-nek. A magánszemély és a kft. között tagsági és közreműködői tagsági jogviszony nem állt fenn. A társaság visszafizette a tőkét és a kamatai egy részét. (A kamatokat 2014-ben fizette ki.) A kölcsönadó a kamatokból felhalmozódott összeget mindig pontos kifizetési összeget megjelölve nettó módon kérte és kapta, amelyet a cég székhelyén a pénztárból kiadási pénztárbizonylat kiállításával fizettek ki pénztáros aláírásával. Kérdések: 1) A kamatjövedelem után milyen terheket kell megfizetnie a kft.-nek és a magánszemélynek? 2) Ha a kft. a kamatjövedelmet nettó módon fizette ki de nem könyvelte le, nem vallotta be és nem fizette be az adót az adóhatóságnak, a magánszemélynek meg kell-e fizetnie, számonkérhető-e rajta? Amennyiben igen, az adóhatóság kezelheti-e eltitkolt bevételként a kapott összeget? 3) A fenti esetben lehet-e a kifizető hiányára hivatkozni az adóhatóság részéről és a kifizetőt terhelő eho-t a magánszeméllyel megfizettetni? Változtat-e a lényegen, ha a társaságot az MNB tiltott pénzügyi tevékenység miatt megbírságolta?
Nemrég megtapasztalhattuk, hogy jégpáncél vagy éppen hó borította a járdákat, és ebből adódóan sok gyalogost ért sérülés, sőt komolyabb végtagtöréssel, fejsérüléssel járó baleset. Miközben én magam is egyensúlyozva próbáltam elkerülni az esést a jeges járdán, azon gondolkodtam, hogy vajon azok, akiknek tisztán kellene tartani a járdát, tudják-e, hogy ez a nemtörődömség milyen sokba kerülhet nekik. Ettől a gondolattól vezérelve az alábbi cikkben ismertetem, hogy milyen visszafizetési kötelezettség keletkezhet a csúszós járda miatti balesetekből.
Február 15-éig adhatja le hiteligénylési kérelmét az a hallgató, aki már márciusban Diákhitelben szeretne részesülni. A diákhitelek változatlanul kedvező kamattal érhetők el: a szabad felhasználású Diákhitel1 3,35 százalékos, a képzési költségre fordítható Diákhitel2 fix 2 százalékos kamattal nyújt segítséget a diákoknak.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég tulajdonában van román kötvény, mely után kamatot fizetett a román cég a magyar cég részére euróban. Az elszámolásnál feltüntették, hogy mekkora összegben vonták le és fizették be a román költségvetésnek "nem romániai adóalany külföldön megvalósított jövedelme utáni jövedelemadó"-ként. Kérdésünk, hogy ennek mi a helyes könyvelési módja (pénzügyi kamat, kamat utáni adó), illetve adózása (társasági adóban érvényesítése). Válaszát előre is köszönöm. Varró Mária
Tisztelt Cím! Ügyfelemet egy volt munkavállalója beperelte munkaviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt vizsgadíjak megfizetése miatt. A kft. felnőttképzés keretében oktatással, vizsgáztatással foglalkozik. A volt munkavállaló műszaki szakoktató munkakörben volt alkalmazva. A bíróság a volt munkavállalónak adott igazat, ugyanis az ítéletben leírta: a munkáltató nem tudta bizonyítani azokat az okokat, amelyek alapján a munkavállaló munkaviszonyát megszüntette, illetve nem tudta azt sem bizonyítani, hogy a munkavállaló munkakörébe beletartozott az oktatáson kívül a vizsgáztatás is. A munkavállaló munkaviszony keretében volt foglalkoztatva. A bíróság kötelezte a foglalkoztatót kompenzációs átalány (a jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt), illetve az elmaradt vizsgáztatási díjak megfizetésére. A kérdéseim: 1. Ezek a kifizetések járulék- és adókötelesek (egyéni járulékok, szocho, szja)? 2. A bíróság késedelmi kamatok megfizetésére is kötelezte a munkáltatót a kifizetésekkel kapcsolatban. Ha a kifizetések járulék- és adókötelesek, akkor a késedelmi kamattal növelt összeg után kell a járulékokat és az adót megállapítani?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték