Családi gazdálkodó hitel igénybevételével termőföldet vásárolt, melynek 1/2 részén 15 évre szóló érvényes bérleti szerződés van, a másik 1/2 részét a gazdaság használja jogszerűen, földhasználattal. Kérdésem, a vásárolt földterület hitelének a kamatát 100 százalékban elszámolhatja-e költségként a családi gazdaság? A családi gazdálkodó (áfás családi gazdaság) számla kiállítására kötelezett-e fenti bérleti díj tekintetében?
Emelte alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank monetáris tanácsa a csütörtöki bejelentés szerint 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra növelte az irányadó rátát.
Egyéni ügyvéd szeretné megszüntetni a letéti számláját. Hogyan veheti fel a letéti számláján 20 év alatt összegyűlt lekötések kamatából származó összeget? A kamatokat minden évben bevételként leadózta. Jól gondoljuk-e, hogy felhalmozott összeget minden további adófizetés nélkül felveheti?
Tisztelt Szakértő, Nagyon sok cikk szól arról, hogy tagi kölcsönt kamatmentesen nyújthat a tulajdonos a cégének: "A Ptk. tartalmazza a szívességi kölcsön fogalmát: „6:388. § [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.” Tehát a kölcsön kamatmentesen is nyújtható, de fontos, hogy erre vonatkozóan a szerződésben egyezzenek meg a felek. A kamatmentes kölcsön miatt pedig a társaságnak nem kell növelnie a társasági adó alapját. Ha viszont kamatot fizet a társaság a magánszemély tagnak a tagi kölcsön miatt, akkor a magánszemélynek a kamatot fizető társasággal szemben fennálló jogviszonyának megfelelő jövedelme és a jövedelem után szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet." Ezzel szemben egy továbbképzésen azt hallottam, hogy a többségi befolyással rendelkező magánszemély kapcsolt vállalkozásnak minősül és ebben a formában bizony nem adhatna kamatmentesen tagi kölcsönt a cégének. Mi most a helyes megítélése ennek? Köszönöm!
Egy cég kölcsönt adott egy másik cégnek, amit a kölcsönt kapó nem fizetett vissza, hanem azt beszámították a kölcsönadónak általa nyújtott szolgáltatás ellenértékébe. Be kellett volna jelenteni a kölcsönt és a beszámítást a másfélmilliós készpénzforgalmi limit miatt, és mennyi kamatot kellett volna minimálisan felszámítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kölcsönt ad "B" Kft.-nek 1 évre, az MNB honlapján közzétett statisztikai adatsorban foglaltakkal egyezően, 3,33 %-os kamatot megállapítva. "A " Kft. ügyvezetője és egyben tulajdonosa egyenesági rokonságban van, "B "Kft. tulajdonosával és egyben ügyvezetőjével. Mindkét cég egyedüli tulajdonban van, nincs más üzlettárs. Kérdés, hogy a két cég kapcsoltnak minősül-e, kell- e jelenteni a NAV-nak? Továbbá a kamatkikötés megfelelőnek minősül-e ahhoz, hogy ne kelljen adóalapnövelő, -csökkentő tételeket eszközölni? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági eseményt kérném véleményezni adófizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából: Egy kft. negatív saját tőkéjének rendezését, az évek alatt felhalmozódott tagi hitelállományból rendezte. Mivel a tagi hitelszerződésekben volt kamat kikötve (5 százalék), de ezt a kamatot soha nem fizették ki a tagok részére, ezzel a kamattal is megnövelték a tagi hitelt és ezzel az emelt összeggel rendezték a negatív saját tőke helyzetét. A kérdés az, hogy keletkezik-e a tagok részéről bármiféle adófizetési kötelezettség abban a pillanatban, mikor a kamatot felszámították és a tagi hitelállományhoz csatolva a saját tőke rendezésére fordították? Jó megoldás lehet-e az, ha egy mögöttes analitikát vezetve az eredeti tagi hitelről és kamatáról, akkor történik majd az adófizetési kötelezettség a kamat tekintetében, ha a kft. pozitív gazdasági mutatói miatt a majdani visszafizetés vagy részkifizetés megtörténik, és először a kamatból történik? Használhatom-e az Szja tv. 9. § (2) a) bekezdését, ugyanezen paragrafus (2) g) bekezdése helyett, mivel a kamat elsősorban pénz (hiszen abban fizetik vissza) és nem vagyoni érték?
Újabb sikeres adósságkezelési eszközt vezetett be Magyarország – jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az ügylet keretében rövid hátralévő futamidejű és magas kamatozású dollárkötvényeket cseréltek 10 éves, rekord alacsony kamatozású eurókötvényre. A devizaarány ezzel nem változik, és jelentősen olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása – ismertette a miniszter bejelentését az NGM.
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.
Sikkasztás és hivatali visszaélés miatt halálra ítélték pénteken Vietnamban a PetroVietnam állami olaj- és gázvállalat volt vezetőjét, és ítéletet hoztak több tucat volt banki alkalmazott és hivatalnok ellen az egy hónapon át tartó monstreperben.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély adott kölcsönt egy kft.-nek. A cég a visszafizetéskor a kamattal növelt összeget fizette ki a magánszemély részére. A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben a kamat milyen jövedelemként adózik? Valamint 08-as bevallásban magánszemélyt is bele kell rakni, vagy csak a nyomtatvány 1708A01-01-es lapon a 9-es sorban (ez mondjuk ugye attól függ, hogy miként adózik)? Köszönöm!
Tisztelt Hölgyem, Uram! Egy kft.-nek egy 3. országbeli magánszemély (a magyar kft. többségi tulajdonosának édesapja) nagyobb összegű kölcsönt nyújtana euróban. A magyar vállalkozás évi 15 százalékos kamatot fizetne szintén euróban havi rendszerességgel. 1. Társasági adó vonatkozásában ez a mértékű kamat elismert költségnek minősül-e, vagy valamilyen szinten korrigálni kell az adóalapot, különös tekintettel arra, hogy közeli hozzátartozó nyújtja a kölcsönt és részére történik a kamat kifizetése. Be kell-e jelenteni a változásbejelentő nyomtatványon kapcsolt személyként a 3. országbeli magánszemélyt? 2. A magyar vállalkozásnak mint kifizetőnek a kamat kifizetését követő hó 12-éig kell-e szja-t és ehót levonnia, pontosan melyik nap milyen árfolyamon számolva az adó alapját? Melyik nyomtatványon (08-as melyik során) kell ezt havonta bevallania és az év lezárása után ennek a külföldi magánszemélynek kell-e 53-as bevallást benyújtania? Ha bevallások miatt adószámot is kérni kell a külföldi magánszemély részére, ezt mely nyomtatványon lehet megtenni? Kérem, mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó és eho és egyéb általam esetleg nem ismert, de az esettel kapcsolatos egyéb adónem vonatkozásában írják meg a pontos teendőinket a kölcsön kamatával kapcsolatban. Köszönettel: Jáky György
Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélytől kapott kölcsönt nagyobb összegben. Minden évben kiszámoltuk a jegybanki alapkamat+5 százalék kamatot. Mivel a kölcsönt adó rokon, és a kamat után fizetendő szja, illetve a céget terhelő 22 százalék eho olyan nagy összeg lenne, hogy ezt nem szeretné a cég sem és a kölcsönt adó sem. Így abban gondolkodnak, hogy a kölcsönt adó lemondana a kamatról. Megteheti-e ezt? Elegendő ehhez egy szerződésmódosítás? Van-e ennek a lemondásnak valamilyen adókövetkezménye akár a kölcsönt adó, akár a kölcsönt kapó cég részéről? Köszönjük szépen a tájékoztatást!
Tisztelt Szakértő! Augusztus 24-én leírt esetünkre az ön válaszában a kamat számítását 40 napra írta. A dolgozó 30 napra kapta az előleget, és 10 nap késedelemmel számolt el vele. Kérem szíveskedjen a 40 napra számolt kamatot megerősíteni, mert mi csak a 10 napra számolnánk. "Egyik munkavállalónk előleget vett fel a cégtől, amit céges kiadásra költött, a cég nevére szóló számlát hozott. Az előleggel 30 napon belül kell a dolgozónak elszámolnia. Legutóbb az elszámolás 10 napos késedelemmel történt meg, vagyis a felvett 120 000 Ft-tal nem 30, hanem 40 nap múlva számolt. Kell-e ilyen esetben adót, ehot fizetni, és ha igen, akkor mennyit? Bizonytalan vagyok abban, hogy ezt kamatkedvezményből származó jövedelemként kell-e kezelni (ezt olvastam valahol)? Válaszát köszönöm. Tisztelt Kérdező! A Szja tv. 72. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a 30 napot meghaladó időpontban elszámolt - adott előleg estében alkalmazni kell a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Amennyiben a cég a késlekedő munkavállalóval megfizetteti a 120 000 Ft-nak a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével a 40 napra számított kamatát, kamatkedvezményből származó jövedelmet nem kell megállapítani, tehát adó- és eho-kötelezettség nem keletkezik. Amennyiben a cég nem fizetteti meg ezt a kamatot, úgy a 120 000 Ft-nak a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével 40 napra kiszámított kamatösszeg 1,18-szorosa után 15% szja és 22 % eho fizetésére köteles."
A lakásvásárlási szándékot legtöbbször a pénzhiány töri le. Ha a munkáltató a dolgozó e szándékát támogatni kívánja, akkor a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén akár a teljes vételárat is meghitelezheti közteher nélkül, a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Ez a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön felvételét jelenti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték