Tisztelt Szakértő! Milyen előírás vonatkozik 2017-ben a beruházási hitelek után fizetett kamat alapján igénybe vehető adókedvezményre? A 2016.12.31-e előtt kötött szerződések esetében is 100 százalék a kedvezmény, vagy ez csak az új szerződésekre vonatkozik? Továbbra is megmarad a 2013.12.31. utáni 60 százalék, azt megelőzően a 40 százalék? Köszönöm válaszát!
Hogyan kell kimutatni a pénzügyi szolgáltatások közül a hitel és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség.
Tisztelt szakértő! Kérdésem első részének a lényege arra irányult volna, hogy a kamat teljes egészében elszámolható-e a családi gazdálkodónak költségként, annak ellenére, hogy a vásárolt földterület csak 50 százalékát használja a gazdaság, mivel a másik 50 százalék bérbe van adva és magánszemélyként bevétel? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, gyakorlatban előforduló kérdésekre szeretnék megnyugtató válaszokat kapni Önöktől! 1. Ha egy magánszemély a több mint 5 éve megszerzett építési telekre egy többlakásos társasházat épít, akkor a felépítményre kell illetéket fizetnie? 2. Ha az 1. pontban lévő ingatlant (többlakásos társasház) nem a telektulajdonos magánszemély, hanem egy cég építi fel, és a felépítmény a cég nevére kerül nyilvántartásba véve (a telek tulajdonosa a magánszemély marad), akkor a cégnek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? 3. Egy magánszemély a tulajdonát képező társasház lakásait –magánszemélyként, adóazonosító jellel – bérbe adja. Elszámolhatja-e költségként a társasház teljes bekerülési értékét értékcsökkenési leírásként? 4. A 3. pontban szereplő magánszemély a társasházra felvett hitel(ek) után fizetendő kamatok összegeit elszámolhatja-e költségként, az ingatlan bérbeadásból származó bevételeivel szemben? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Családi gazdálkodó hitel igénybevételével termőföldet vásárolt, melynek 1/2 részén 15 évre szóló érvényes bérleti szerződés van, a másik 1/2 részét a gazdaság használja jogszerűen, földhasználattal. Kérdésem, a vásárolt földterület hitelének a kamatát 100 százalékban elszámolhatja-e költségként a családi gazdaság? A családi gazdálkodó (áfás családi gazdaság) számla kiállítására kötelezett-e fenti bérleti díj tekintetében?
Emelte alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank monetáris tanácsa a csütörtöki bejelentés szerint 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra növelte az irányadó rátát.
Egyéni ügyvéd szeretné megszüntetni a letéti számláját. Hogyan veheti fel a letéti számláján 20 év alatt összegyűlt lekötések kamatából származó összeget? A kamatokat minden évben bevételként leadózta. Jól gondoljuk-e, hogy felhalmozott összeget minden további adófizetés nélkül felveheti?
Tisztelt Szakértő, Nagyon sok cikk szól arról, hogy tagi kölcsönt kamatmentesen nyújthat a tulajdonos a cégének: "A Ptk. tartalmazza a szívességi kölcsön fogalmát: „6:388. § [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.” Tehát a kölcsön kamatmentesen is nyújtható, de fontos, hogy erre vonatkozóan a szerződésben egyezzenek meg a felek. A kamatmentes kölcsön miatt pedig a társaságnak nem kell növelnie a társasági adó alapját. Ha viszont kamatot fizet a társaság a magánszemély tagnak a tagi kölcsön miatt, akkor a magánszemélynek a kamatot fizető társasággal szemben fennálló jogviszonyának megfelelő jövedelme és a jövedelem után szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet." Ezzel szemben egy továbbképzésen azt hallottam, hogy a többségi befolyással rendelkező magánszemély kapcsolt vállalkozásnak minősül és ebben a formában bizony nem adhatna kamatmentesen tagi kölcsönt a cégének. Mi most a helyes megítélése ennek? Köszönöm!
Egy cég kölcsönt adott egy másik cégnek, amit a kölcsönt kapó nem fizetett vissza, hanem azt beszámították a kölcsönadónak általa nyújtott szolgáltatás ellenértékébe. Be kellett volna jelenteni a kölcsönt és a beszámítást a másfélmilliós készpénzforgalmi limit miatt, és mennyi kamatot kellett volna minimálisan felszámítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kölcsönt ad "B" Kft.-nek 1 évre, az MNB honlapján közzétett statisztikai adatsorban foglaltakkal egyezően, 3,33 %-os kamatot megállapítva. "A " Kft. ügyvezetője és egyben tulajdonosa egyenesági rokonságban van, "B "Kft. tulajdonosával és egyben ügyvezetőjével. Mindkét cég egyedüli tulajdonban van, nincs más üzlettárs. Kérdés, hogy a két cég kapcsoltnak minősül-e, kell- e jelenteni a NAV-nak? Továbbá a kamatkikötés megfelelőnek minősül-e ahhoz, hogy ne kelljen adóalapnövelő, -csökkentő tételeket eszközölni? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági eseményt kérném véleményezni adófizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából: Egy kft. negatív saját tőkéjének rendezését, az évek alatt felhalmozódott tagi hitelállományból rendezte. Mivel a tagi hitelszerződésekben volt kamat kikötve (5 százalék), de ezt a kamatot soha nem fizették ki a tagok részére, ezzel a kamattal is megnövelték a tagi hitelt és ezzel az emelt összeggel rendezték a negatív saját tőke helyzetét. A kérdés az, hogy keletkezik-e a tagok részéről bármiféle adófizetési kötelezettség abban a pillanatban, mikor a kamatot felszámították és a tagi hitelállományhoz csatolva a saját tőke rendezésére fordították? Jó megoldás lehet-e az, ha egy mögöttes analitikát vezetve az eredeti tagi hitelről és kamatáról, akkor történik majd az adófizetési kötelezettség a kamat tekintetében, ha a kft. pozitív gazdasági mutatói miatt a majdani visszafizetés vagy részkifizetés megtörténik, és először a kamatból történik? Használhatom-e az Szja tv. 9. § (2) a) bekezdését, ugyanezen paragrafus (2) g) bekezdése helyett, mivel a kamat elsősorban pénz (hiszen abban fizetik vissza) és nem vagyoni érték?
Újabb sikeres adósságkezelési eszközt vezetett be Magyarország – jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az ügylet keretében rövid hátralévő futamidejű és magas kamatozású dollárkötvényeket cseréltek 10 éves, rekord alacsony kamatozású eurókötvényre. A devizaarány ezzel nem változik, és jelentősen olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása – ismertette a miniszter bejelentését az NGM.
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne a dolgozójának segíteni egy nagyobb összeggel. Milyen lehetőségei vannak a cégnek, akár kölcsönszerződést is köthet a cég a dolgozójával éven belül vagy éven túli is lehet? A kamatmegállapodás szempontjából mi a minimum, ami elszámolható, s a cégnek milyen járulékai, kötségei keletkeznek? A dolgozónak lakásépítéshez kellene a nagyobb összeg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték