hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt a büntetőkamatot a mi adónkból kell finanszírozni

  • adozona.hu

Szinte nap mint nap hallhatunk arról, hogy az állami fenntartású oktatási intézményeknek, valamint az állami egészségügyi szolgáltatóknak jelentős pénztartozásai vannak. Azt azonban már nem részletezik a hírek, hogy tartozások esetén ezek a szervek (beleértve a fenntartóikat is) hétszer-, nyolcszor magasabb kamatot fizetnek, mint amit a magánszemélyek egymás között. És jobb, ha nem is gondolunk bele, hogy ezt a magas kamatot, a mi adónkból finanszírozzák. Miért van ez így? Ennek jártunk utána.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) általános szabálya alapján pénztartozás esetén az adós a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján (azaz január 1-jén illetve július 1-jén) érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

A fentitől eltérő a késedelmi kamatfizetési kötelezettség, ha a fizetési késedelem vállalkozások között áll fenn vagy hatósággal kötött szerződésen alapul. Azaz a Ptk. alapján „a vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.”

Jogosan merül fel a kérdés, miért gondolja azt bárki a fenti szabály alapján, hogy az állami fenntartású oktatási intézmények, valamint az állami egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik esetén is a 8 százalékponttal emelt kamatot kellene fizetni, ha vállalkozásokkal (beszállítókkal) kötött szerződésben foglalt fizetési kötelezettségnek nem tudnak határidőre eleget tenni.

Tény, hogy az állami fenntartású oktatási intézmények, valamint az állami egészségügyi szolgáltatók nem vállalkozásként működnek. Az is nehezen hihető, hogy a fentiekben nevesített „szerződő hatóságnak” minősítenék őket, hiszen a hatóság az a szerv, amely többek között határozatokat (végzéseket) hoz, bírságolhat. Ez a jogköre sem oktatási intézményeknek, sem az egészségügyi szolgáltatóknak nincs meg. Érdekes is lenne, ha például egy kórház mondjuk 50 ezer forint bírságot szabna ki a betegre, mert az nem tartja be az orvos utasításait.

Hihetetlen, de a Ptk. mégis szerződő hatóságnak tekinti a fenti szerveket. Szerződő hatóság ugyanis a Ptk. értelmezése szerint „közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, még akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles”. Azaz a Ptk. nem az minősül hatóságnak, akit egy a laikus jogalkalmazó annak gondolna. A közbeszerzési törvényre hivatkozással ugyanis hatóságnak minősül többek között az állam, a költségvetési szerv, valamint a közalapítvány is. Ide tartozik tehát az összes költségvetési szerv, azaz ide tartoznak a közfeladatot ellátó szervek, beleértve az oktatást és az egészségügyet is.

Ha figyelembe vesszük, hogy a jegybanki alapkamat 2016. március 23-án 1,2 százalék, 2016. április 27-én 1,05 százalék volt, míg 2016. május 25-én tovább csökkent 0.9 százalékra, akkor könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy kiemelkedően magas kamatra, azaz 8 százalékkal növelt kamatra tehet szert az a vállalkozás, amelyik költségvetési szervvel szerződik. Már csak azért is igaz ez a megállapítás, mert sok esetben alulfinanszírozott költségvetési szervek egyszerűen nem tudnak idejében fizetni.

Mindezek alapján kérdések sora merül fel a fenti szabállyal kapcsolatban. Kérdés, hogy

♦         miért nevesíti a Ptk. – talán megtévesztésre is alkalmas módon – hatóságnak azokat a szerveket is, amik nem látnak el hatósági feladatokat?

♦         miért kötelezik az amúgy sok esetben alulfinanszírozott költségvetési szerveket is magas késedelmi kamat fizetésével, különös tekintettel arra, hogy ezt a magas kamatot végső soron a befolyt közterhekből kell megfizetni?

♦         ha már a fenti szabályt így alkották meg, akkor mi indokolta továbbá azt, hogy ha magánszemély köt például megbízási szerződést egy költségvetési szervvel, akkor a költségvetési szerv késedelmes fizetése esetén a magánszemélyt nem illeti meg 8 százalékkal növelt késedelmi kamat, azaz miért csak a vállalkozások jogosultak arra?

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelőként termőföld értékesítése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Áfaarányosítás őstermelő esetében

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Üzletrészeladás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close