Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának kilenc tagja arról, hogy 0,60 százalék maradjon az alapkamat – derül ki a január 26-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tett közzé az MNB a honlapján.
A három tulajdonos szeretne a kft.-től kölcsönt felvenni, csak nincsenek tisztában azzal, hogy ezt milyen feltételek mellett tehetik meg. Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A következő hónapokban közel 90 ezer, hosszú futamidejű, változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező ügyfél kap ismét tájékoztató levelet a hitelkamata fixálásának lehetőségéről hitelintézetétől. Érdemes megfontolni a váltást a törlesztési moratóriumban lévőknek is. Nekik ugyan a fizetési stop lejártával a szabályok szerint nem nőhet a törlesztőrészletük a moratórium nélküli összeghez képest, a változó kamatozásból eredő kockázat esetükben is fennáll.
2020. júliusban a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitel-költség mutatója mérséklődött, a személyi hiteleké a jogszabályi előírásban maximalizált szintet követve csökkent. Az új szerződések szezonálisan igazított értéke a lakáscélú hiteleknél emelkedett. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába csökkent, míg az eurohitelek esetében növekedés volt megfigyelhető – közölte honlapján az MNB.
Januártól a forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A 2021. évi költségvetés megalapozásáról szóló, július 3-án elfogadott törvény több ponton módosítja a jelenlegi ekáert. A módosításokat elsősorban az európai uniós jognak való megfelelés követelménye indokolta, ezen felül a változtatások kidolgozásakor fontos szempont volt az utóbbi öt év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevétele is. A törvény számos részletszabályról (különösen a bejelentési kötelezettség alá eső termékek köréről) nem rendelkezik, azokat egy későbbiekben kihirdetendő miniszteri rendelet tartalmazza majd.
A cég a tulajdonosnak (kft. és 50 százalékban tulaj) adott kölcsön az előző évben. Ekkor az adott kölcsön után szükséges kamatot felszámolni? Ha igen, akkor milyen mértékűt? Milyen könyvelési mechanizmust kell alkalmazni? Illetve mi történik akkor – mindkét fél szempontjából a következő évben vagy később –, ha a cég ezt a követelését elengedi? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték