574 találat a(z) kamat cimkére
MNB: esetenként hiányos az ügyfelek hitelszerződés előtti tájékoztatása
Cikk
A jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint egyes esetekben hiányos az ügyfelek tájékoztatása hitelszerződések megkötése előtt – mondta el Binder István az MNB felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatorna mai műsorában.
Nagy összegű kölcsönt nyújtó megszűnésekor hogyan vezethető ki a tartozás és az előírt kamat?
Kérdés
2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné
Letiltás kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz (kft.) egy bírósági végrehajtói irodától egy alkalmazottunk irányában végrehajtói letiltás érkezett. A letiltásban előírt illetékeket, végrehajtói munkadíjakat, költségátalányokat, valamint a tőkét (főkövetelés összegét) is letiltottuk már. A következőkben kérném a segítségüket. A letiltásban előírt kamatokkal kapcsolatban abban szeretnék útmutatást kérni, hogy az előírás szerinti kamatokat hol, milyen kalkulátor segítségével, illetve hogyan tudnám pontosan kiszámolni. 1. Az ügy kamata: 2016.03.12-től a kifizetés napjáig a főkövetelés összegére (tőkére) járó Ptk. 301. § (1) szerint meghatározott kamat, valamint 2. A letiltás foganatosításának dátumától, azaz 2016. 03.12-től (ez a letiltási határozat dátuma) a kifizetés napjáig ( 2018. 01. 05-.ig) a tőkére (főkövetelés összege) járó évi 14,5%-os kamat. Segítségüket előre is köszönöm.
Kölcsön külföldi cégnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég szeretne kölcsönt nyújtani olyan külföldi cégnek, amelyben van részesedése a hazai cég tulajdonosának is. A kérdés, hogy ezt megteheti-e készpénzben, illetve szükséges-e a szerződés ügyvéd általi okiratba foglalása, vagy elég, ha a felek megkötik egymás között a szerződést? Illetve jól tudom-e, hogy akár 0 százalékos kamat is kiköthető a szerződésben? Köszönöm előre is.
Nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnyújtás esetén van-e minimális kamatelőírás? Nyújthat-e egy vállalkozás egy másik társaságnak akár 0 százalékos vagy akár jegybanki alapkamaton kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc
Ennyi pénzt parkoltat a lakosság a bankoknál, de kevesen kötik le
Cikk
Mélypontra jutott a lekötött lakossági betétek új szerződéseinek volumene az első negyedévben. Január és március között alig 652,1 milliárd forintot fixáltak a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások, ami 35,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján.
Kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég kölcsönt ad egy kapcsolt vállalkozásának 4 évre, a kamat (3%) a futamidő végén esedékes. Év végén elhatárolom T392 K976. (2 millió forint), ami lényegesen növeli az eredményt, a tao-bevallásban beállíthatom csökkentő tételnek? A kölcsönt kapó cégnél a kamatelhatárolás T872 K482 (2 millió forint) lényegesen csökkenti az eredményt (veszteséges lesz), és a saját tőke 1 millióra csökken. Kihagytam valamilyen könyvelési tételt? Ez az elhatárolt kamat akár tönkre is teheti az adott kezdő céget? Bevételei nem indultak még meg, lakásokat vásárolt a kölcsönpénzből, amelyeket bérbe adna majd a jövőben.
Kamattámogatás a társasági adóban
Kérdés
Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?
Kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapügylet: "A" cég hosszú lejáratú kölcsönt nyújtott "B" cégnek. Engedményezési megállapodás alapján "A" cég (Engedményező) a "B" céggel (Kötelezett) szemben fennálló kölcsön+kamat követelését "C" cégre (Engedményes) engedményezte. A megállapodás alapján "az Engedményes...az Engedményező helyébe lép, átszállnak rá az engedményezett követelés vonatkozásában az Engedményezőt megillető jogosultságok" Kérdés: "C" cég nyilvántartásában, hogyan jelenik meg az ügylet? Adott kölcsönként (364 vagy 19 FKV) vagy egyéb követelésként kell kimutatni? Kamat elszámolás: az eredeti ügyleti kamat-mértéket (megállapodás erről nem rendelkezik) vagy a Ptk. szerintit kell figyelembe venni? Köszönettel: L. Kinga
Fel nem használt munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés
Társaságunk egyik alkalmazottjának 2017. évben 3,6 millió forint értékben nyújtott adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást (banki közreműködéssel) lakás vásárlására. Sajnos az alkalmazott lakásvásárlása meghiúsult, a juttatott összeg egy részét a munkavállaló el tudta költeni lakáskorszerüsítésre (kazáncsere), azonban ez csak 2 millió forintot tesz ki. A kérdésem az, hogy az adómentesen felhasznált összeget meghaladó 1,6 forint munkáltató részére visszafizetésére van-e lehetőség? Továbbá, amennyiben a visszafizetés lehetséges, akkor a munkavállaló kinek és mekkora mértékű kamatot köteles fizetni? Köszönöm
Alanyi adómentesség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Alanyi adómentesség esetén a 8 millió forintos határba beleszámít-e a kölcsön után kapott kamat összege? Például az árbevétel 7 millió 800 ezer forint volt, és a kölcsönadott pénz után kapott 210 ezer forint kamatot. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. T.Mária
Magánszemélynek fizetett kamat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
Cégek közötti kölcsön
Kérdés
Dolog adásvételére vonatkozó folyamatos áruszállítás van két cég között. Telephelybővítés céljából az eladó kölcsönt szeretne nyújtani a vevőjének. Ez üzletszerűnek minősül-e abban az esetben, ha 4 évvel korábban már más vevőnek nyújtott hasonló kölcsönt. Kötelező-e az ügyleti kamat? Kiköthet-e az eladó (kölcsönnyújtó) kizárólagosságot a vevő (adós) részére, amely alapján a futamidő alatt csak tőle vásárolhat árut?
Tagi hitel vagy kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Frissen alakult kft.-ben 50%-ban egy másik kft., a másik 50%-ban egy harmadik kft. a tulajdonos. Mindkét tulajdonos kft. kölcsönt ad a frissen alakult kft.-nek. Ez képez-e kapcsoltságot? A kölcsön lehet-e tagi kölcsön kamatmentesen, vagy ha kapcsoltság keletkezik a kölcsön miatt, akkor kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönszerződést kell írni, és kamatot kell fizetni a kölcsönt kapónak?
Behajthatalansági nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
