Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnyújtás esetén van-e minimális kamatelőírás? Nyújthat-e egy vállalkozás egy másik társaságnak akár 0 százalékos vagy akár jegybanki alapkamaton kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc
Mélypontra jutott a lekötött lakossági betétek új szerződéseinek volumene az első negyedévben. Január és március között alig 652,1 milliárd forintot fixáltak a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások, ami 35,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján.
Tisztelt Szakértő! Egy cég kölcsönt ad egy kapcsolt vállalkozásának 4 évre, a kamat (3%) a futamidő végén esedékes. Év végén elhatárolom T392 K976. (2 millió forint), ami lényegesen növeli az eredményt, a tao-bevallásban beállíthatom csökkentő tételnek? A kölcsönt kapó cégnél a kamatelhatárolás T872 K482 (2 millió forint) lényegesen csökkenti az eredményt (veszteséges lesz), és a saját tőke 1 millióra csökken. Kihagytam valamilyen könyvelési tételt? Ez az elhatárolt kamat akár tönkre is teheti az adott kezdő céget? Bevételei nem indultak még meg, lakásokat vásárolt a kölcsönpénzből, amelyeket bérbe adna majd a jövőben.
Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?
Tisztelt Szakértő! Alapügylet: "A" cég hosszú lejáratú kölcsönt nyújtott "B" cégnek. Engedményezési megállapodás alapján "A" cég (Engedményező) a "B" céggel (Kötelezett) szemben fennálló kölcsön+kamat követelését "C" cégre (Engedményes) engedményezte. A megállapodás alapján "az Engedményes...az Engedményező helyébe lép, átszállnak rá az engedményezett követelés vonatkozásában az Engedményezőt megillető jogosultságok" Kérdés: "C" cég nyilvántartásában, hogyan jelenik meg az ügylet? Adott kölcsönként (364 vagy 19 FKV) vagy egyéb követelésként kell kimutatni? Kamat elszámolás: az eredeti ügyleti kamat-mértéket (megállapodás erről nem rendelkezik) vagy a Ptk. szerintit kell figyelembe venni? Köszönettel: L. Kinga
Társaságunk egyik alkalmazottjának 2017. évben 3,6 millió forint értékben nyújtott adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást (banki közreműködéssel) lakás vásárlására. Sajnos az alkalmazott lakásvásárlása meghiúsult, a juttatott összeg egy részét a munkavállaló el tudta költeni lakáskorszerüsítésre (kazáncsere), azonban ez csak 2 millió forintot tesz ki. A kérdésem az, hogy az adómentesen felhasznált összeget meghaladó 1,6 forint munkáltató részére visszafizetésére van-e lehetőség? Továbbá, amennyiben a visszafizetés lehetséges, akkor a munkavállaló kinek és mekkora mértékű kamatot köteles fizetni? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Alanyi adómentesség esetén a 8 millió forintos határba beleszámít-e a kölcsön után kapott kamat összege? Például az árbevétel 7 millió 800 ezer forint volt, és a kölcsönadott pénz után kapott 210 ezer forint kamatot. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. T.Mária
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
Dolog adásvételére vonatkozó folyamatos áruszállítás van két cég között. Telephelybővítés céljából az eladó kölcsönt szeretne nyújtani a vevőjének. Ez üzletszerűnek minősül-e abban az esetben, ha 4 évvel korábban már más vevőnek nyújtott hasonló kölcsönt. Kötelező-e az ügyleti kamat? Kiköthet-e az eladó (kölcsönnyújtó) kizárólagosságot a vevő (adós) részére, amely alapján a futamidő alatt csak tőle vásárolhat árut?
Tisztelt Szakértő! Frissen alakult kft.-ben 50%-ban egy másik kft., a másik 50%-ban egy harmadik kft. a tulajdonos. Mindkét tulajdonos kft. kölcsönt ad a frissen alakult kft.-nek. Ez képez-e kapcsoltságot? A kölcsön lehet-e tagi kölcsön kamatmentesen, vagy ha kapcsoltság keletkezik a kölcsön miatt, akkor kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönszerződést kell írni, és kamatot kell fizetni a kölcsönt kapónak?
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
A hosszabb kamatperiódusú, vagy futamidő végéig rögzített, fix kamatozású lakáskölcsönt igénylők bő 40 százaléka már Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt vesz fel, közölte az MNB. Egy átlagos lakáskölcsönnél akár félmillió forintot is megtakaríthatnak, és a hitelbírálattól a jelzálogjog törléséig egyszerű és gyors ügyfélkezelésre számíthatnak a fogyasztóbarát védjegyes konstrukciót választók. 2017. szeptembere óta már közel 40 milliárd forintnyi ilyen hitelt folyósítottak a bankok, takarékszövetkezetek.
A vállalkozás B vállalkozásnak (nem kapcsolt) milyen kamatra adhat kölcsönt, amit a NAV esetleges ellenőrzés esetén nem kifogásol? Azt olvastam, hogy szokásos piaci kamat, de ezt nem találom sehol. Előre is köszönöm.
Csökkent tavaly a háztartásokban felhalmozott készpénzállomány, ami a valutában tartott megtakarítások apadásának köszönhető. A lekötetlen számlapénzek mennyisége és aránya viszont töretlenül növekszik – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Adózóna! Az egyik ügyfelem euróért vásárolt 12137 darab befektetési jegyet. A vásárláskori árfolyam 318,54 forint/euró volt. Átértékelésnél, mérlegfordulónapon az euróárfolyam 310,14 forintra csökkent. A 12137 darab befektetési jegy piaci ára december 31-én darabonként 1,0766 euró, vagyis összesen 13066,31 euró volt. Egyelőre a forgatási célú értékpapírok között szerepelnek a jegyek, de lehet, hogy átminősítjük hosszú lejáratúvá. A kérdésem az lenne, hogy év végi átértékelésnél árfolyam-különbözetet kell-e számolnom és könyvelnem, mert valahol azt olvastam, hogy értékvesztést kell elszámolni és könyvelni? Akkor nem árfolyam-különbözetet?! A másik kérdésem, hogy a piaci értékre kamatot kell számolnom elhatárolással? Illetve, ha átminősítem hosszú lejáratúvá az értékpapírt, akkor árfolyamot kellene a piaci árra számolnom kamat helyett? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Jáni-Budea Magdolna
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték