A jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint egyes esetekben hiányos az ügyfelek tájékoztatása hitelszerződések megkötése előtt – mondta el Binder István az MNB felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatorna mai műsorában.
2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné
Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz (kft.) egy bírósági végrehajtói irodától egy alkalmazottunk irányában végrehajtói letiltás érkezett. A letiltásban előírt illetékeket, végrehajtói munkadíjakat, költségátalányokat, valamint a tőkét (főkövetelés összegét) is letiltottuk már. A következőkben kérném a segítségüket. A letiltásban előírt kamatokkal kapcsolatban abban szeretnék útmutatást kérni, hogy az előírás szerinti kamatokat hol, milyen kalkulátor segítségével, illetve hogyan tudnám pontosan kiszámolni. 1. Az ügy kamata: 2016.03.12-től a kifizetés napjáig a főkövetelés összegére (tőkére) járó Ptk. 301. § (1) szerint meghatározott kamat, valamint 2. A letiltás foganatosításának dátumától, azaz 2016. 03.12-től (ez a letiltási határozat dátuma) a kifizetés napjáig ( 2018. 01. 05-.ig) a tőkére (főkövetelés összege) járó évi 14,5%-os kamat. Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég szeretne kölcsönt nyújtani olyan külföldi cégnek, amelyben van részesedése a hazai cég tulajdonosának is. A kérdés, hogy ezt megteheti-e készpénzben, illetve szükséges-e a szerződés ügyvéd általi okiratba foglalása, vagy elég, ha a felek megkötik egymás között a szerződést? Illetve jól tudom-e, hogy akár 0 százalékos kamat is kiköthető a szerződésben? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnyújtás esetén van-e minimális kamatelőírás? Nyújthat-e egy vállalkozás egy másik társaságnak akár 0 százalékos vagy akár jegybanki alapkamaton kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc
Mélypontra jutott a lekötött lakossági betétek új szerződéseinek volumene az első negyedévben. Január és március között alig 652,1 milliárd forintot fixáltak a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások, ami 35,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján.
Tisztelt Szakértő! Egy cég kölcsönt ad egy kapcsolt vállalkozásának 4 évre, a kamat (3%) a futamidő végén esedékes. Év végén elhatárolom T392 K976. (2 millió forint), ami lényegesen növeli az eredményt, a tao-bevallásban beállíthatom csökkentő tételnek? A kölcsönt kapó cégnél a kamatelhatárolás T872 K482 (2 millió forint) lényegesen csökkenti az eredményt (veszteséges lesz), és a saját tőke 1 millióra csökken. Kihagytam valamilyen könyvelési tételt? Ez az elhatárolt kamat akár tönkre is teheti az adott kezdő céget? Bevételei nem indultak még meg, lakásokat vásárolt a kölcsönpénzből, amelyeket bérbe adna majd a jövőben.
Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?
Tisztelt Szakértő! Alapügylet: "A" cég hosszú lejáratú kölcsönt nyújtott "B" cégnek. Engedményezési megállapodás alapján "A" cég (Engedményező) a "B" céggel (Kötelezett) szemben fennálló kölcsön+kamat követelését "C" cégre (Engedményes) engedményezte. A megállapodás alapján "az Engedményes...az Engedményező helyébe lép, átszállnak rá az engedményezett követelés vonatkozásában az Engedményezőt megillető jogosultságok" Kérdés: "C" cég nyilvántartásában, hogyan jelenik meg az ügylet? Adott kölcsönként (364 vagy 19 FKV) vagy egyéb követelésként kell kimutatni? Kamat elszámolás: az eredeti ügyleti kamat-mértéket (megállapodás erről nem rendelkezik) vagy a Ptk. szerintit kell figyelembe venni? Köszönettel: L. Kinga
Társaságunk egyik alkalmazottjának 2017. évben 3,6 millió forint értékben nyújtott adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást (banki közreműködéssel) lakás vásárlására. Sajnos az alkalmazott lakásvásárlása meghiúsult, a juttatott összeg egy részét a munkavállaló el tudta költeni lakáskorszerüsítésre (kazáncsere), azonban ez csak 2 millió forintot tesz ki. A kérdésem az, hogy az adómentesen felhasznált összeget meghaladó 1,6 forint munkáltató részére visszafizetésére van-e lehetőség? Továbbá, amennyiben a visszafizetés lehetséges, akkor a munkavállaló kinek és mekkora mértékű kamatot köteles fizetni? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Alanyi adómentesség esetén a 8 millió forintos határba beleszámít-e a kölcsön után kapott kamat összege? Például az árbevétel 7 millió 800 ezer forint volt, és a kölcsönadott pénz után kapott 210 ezer forint kamatot. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. T.Mária
Tisztelt Szakértő! Nem tulajdonos és nem is ügyvezető az a magánszemély, aki kölcsönt adott egy kft.-nek. A kölcsön után kamatfizetésben állapodtak meg (jegybanki alapkamat + 5 százalék). A kft. amit a magánszemély részére fizet kamat, úgy gondolom egyéb jövedelemnek minősül. Kérdésem kell-e ehót fizetni a kamat összege után? Kit terhel az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Mi az eho alapja, a teljes kifizetett összeg? Ehón és szja-n kívül terheli más adófizetési kötelezettség a magánszemélyt vagy a kft.-t? Ugyanígy adózna abban az esetben is, ha tag adta volna a kölcsönt és tagi kölcsönről lenne szó?
Dolog adásvételére vonatkozó folyamatos áruszállítás van két cég között. Telephelybővítés céljából az eladó kölcsönt szeretne nyújtani a vevőjének. Ez üzletszerűnek minősül-e abban az esetben, ha 4 évvel korábban már más vevőnek nyújtott hasonló kölcsönt. Kötelező-e az ügyleti kamat? Kiköthet-e az eladó (kölcsönnyújtó) kizárólagosságot a vevő (adós) részére, amely alapján a futamidő alatt csak tőle vásárolhat árut?
Tisztelt Szakértő! Frissen alakult kft.-ben 50%-ban egy másik kft., a másik 50%-ban egy harmadik kft. a tulajdonos. Mindkét tulajdonos kft. kölcsönt ad a frissen alakult kft.-nek. Ez képez-e kapcsoltságot? A kölcsön lehet-e tagi kölcsön kamatmentesen, vagy ha kapcsoltság keletkezik a kölcsön miatt, akkor kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönszerződést kell írni, és kamatot kell fizetni a kölcsönt kapónak?
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték