121 találat a(z) közös megegyezés cimkére
Felmondás Covid-19
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk jól működő ruházati kiskereskedés, ahol kettő alkalmazottat foglalkoztatunk, heti 40 órás munkaviszonyban. A járvány miatt napi 6 óra nyitvatartási időre van lehetőségünk. Ez jelentősen megnehezítette a működésünket, mert korábban a bevételünk jelentős részét 17 és 20 óra között értük el. Mindkét kollégánknak jeleztük, hogy módosítani szükséges a munkaszerződésüket, mert nem tudunk napi 8 óra munkát biztosítani nekik. Ahogy a nyitvatartási idő rendeződik, továbbra is számítunk a munkájukra. Az egyiktől azt a választ kaptam, hogy nem! Mit tehetünk? Nem tudunk hónapokon keresztül kifizetni olyan bért, ami mögött nincs teljesítés. Három éve dolgozunk együtt. Mivel nem tudom megfinanszírozni a 8 órás jövedelmét, plusz a járulékot, így fel kell mondanom a munkaviszonyát. Ebben az esetben is ki kell fizetnem a végkielégítést és a felmondási időt? Gyakorlatilag ő mondott fel, hiszen nem fogadja el a megváltozott körülményeket. Nem tudom napi 8 órában az üzletben foglalkoztatni, mert 6 órát lehetek nyitva, és van még egy kolléganőnk (5 éve), aki aláírta a csökkentett munkaidőről szóló módosítást. Ebben az esetben is vonatkoznak rám a munkáltatói felmondás szabályai? Köszönettel: Nagy Erika
Kötelező szabadság után munkaidő-csökkentés: így teheti meg a munkáltató jogszerűen
Cikk
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre
Kérdés
Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?
Így tartsuk meg munkavállalóinkat a járvány utáni időre!
Cikk
A járványügyi helyzet következtében a munkáltatók többsége a túlélésért küzd. Ennek keretében első körben lazítanak a foglalkoztatás feltételein, majd pedig annak eredménytelensége esetén a munkaviszony megszüntetésének eszközéhez nyúlnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen módozatok léteznek a munkaerő átmentésére a veszélyhelyzet elmúltát követő időre.
Felmentési idő
Kérdés
Tisztelt Szakértő, „A” kft. 2019.12. 31-gyel beleolvad „B” kft.-be. „A” kft. jogutódja „B” kft. lesz. Az „A” kft. munkavállalójának munkaviszonyát 2020. 03. 31-gyel – ekkor már mint „B” kft. alkalmazottja – közös megegyezéssel megszüntetik, és „B” kft. szolgáltató központjába („C” kft.) új munkaszerződéssel kerül át nem jogfolytonosan. „B” kft.-nél csak a végkielégítést akarják kifizetni. A munkavállalónak ilyenkor is jár a felmentési idő? Jogszerű így, hogy „B” kft. nem foglalkozik a felmentési idővel? Válaszukat előre is köszönöm!
Csoportos létszámleépítés bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy varroda nehéz gazdasági helyzetbe került és sajnos dolgozókat kell elengednie. A létszám (statisztikai létszám 22–24 fő). A dolgozókkal – egy-két kivétellel – közös megegyezéssel válnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ha 10 fő felett van a megszűnt dolgozók létszáma, akkor jelenteni kell-e a „csoportos létszámleépítést”? Akkor is, ha közös megegyezéssel szűnik meg? Ha igen, akkor mi a pontos menete, és hova kell ezt bejelenteni? Mivel kis cégről van szó, sem üzemi tanács, sem kollektív szerződés, sem szakszervezet nincs. Az esetleges bírság elkerülése érdekében az is felmerült, hogy most 9 főnek szüntetik meg a jogviszonyát, és a későbbiekben a maradék (csökkentett óraszámban foglalkoztatottakat) is kiléptetik a cégből. (Persze abban az esetben, ha marad ez a gazdasági helyzet.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Harangozóné Lang Adrienn
Munkavállalóval történő elszámolás jogviszony megszűnésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.
A Kúria döntött munkaidőkeretes munkavállaló elszámolási kötelezettségéről
Cikk
A Kúria határozatában döntött arról, hogy a munkavállalónak milyen elszámolási kötelezettsége van, ha a munkaviszony az elszámolási időszak (munkaidőkeret) lejárta előtt szűnik meg (tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon határozatáról).
Szabadságmegváltás a 2. gyes után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Van egy munkavállaló, aki 2013-ban visszament dolgozni gyes-ről, de még ugyanebben az évben megszülte a második gyermekét, akivel először csed-re, majd gyed-re, végül gyes-re került. 2016-ban, még mielőtt lejárt volna a 2. gyermekre tekintettel igénybe vett gyes, megszületett a 3. gyermek. A 3. gyermekre tekintettel újra csed-re, gyed-re végül gyes-re került. A 3. gyerekre tekintettel igénybe vett gyes után nem kíván visszatérni a munkahelyére, ezért a jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik. Helytálló-e a közös megegyezés? A másik kérdésem, hogy a szabadságmegváltást hogyan kell számolni? Az rendeletben van, hogy az Mt. szerint a szülési szabadság tartamára és a fizetés nélküli szabadság első fél évére jár, de melyik időszakra? 2013-ra vagy 2016-ra? Esetleg mind a kettőre? Köszönöm a segítségét! Tisztelttel: G-né.
Beltag kiválása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., ahol az egyik beltag ki akar lépni. A társaságnál rendes munkaviszonyban dolgozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy közös megegyezéssel mikor lehet megszüntetni a munkaviszonyát, valamint a részét hogyan kell kiszámolni? Milyen bejelentési kötelezettségek vannak ilyen esetben? Köszönettel: Boruzsné
Fizetéscsökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaszerződés-módosítással (közös megegyezéssel) van-e lehetőség a fizetés csökkentésére? Köszönöm válaszát.
Béremelés
Kérdés
Férfi munkavállalónkat nyugdíjasan visszafoglalkoztattuk 2017. 07. 26-án. A munkaviszonyát 2019. 01. 09-én közös megegyezéssel felmondtuk 2019. 01. 31. napjával. Megállapodásunkban egy havi bérét és plusz 1 havi bérét további juttatás jogcímen kapta meg. (Egyéb tétel nem szerepelt a közös megegyezésben.) Viszont társaságunknál bértárgyalások vannak folyamatban, mely érinthet béremelést és cafeteriaváltozást. Társaságunk vagyonkezelő hatáskörébe tartozik, így köztünk és köztük mint tulajdonos között folynak a tárgyalások. Előreláthatólag február közepére vagy végére várható a megegyezés. A kérdésünk az, hogy amennyiben béremelés vagy cafeteriaváltozás történik, igényt tarthat-e a már jogviszonyban nem lévő volt munkavállaló az esetleges emelésre és/vagy megállapított (január 1-jéig visszamenőleg járó) cafeteriára?
Közös megegyezés
Kérdés
A dolgozó 2019. január 18-án pénteken dolgozott utoljára. A dolgozó munkaviszonyát közös megegyezéssel, 2019. január 18-ai keltezéssel 2019. január 21-ei hatállyal, közös megegyezéssel megszüntették. A következőkre hivatkoznak: "A közös megegyezés közlésének napja a hatályba lépésének napja (mindig a közlést követő nap), tehát a közös megegyezéssel napi hatállyal (másnap) történik." 1. kérdés: Jó-e ez a joggyakorlat? 2. Ennek a dolgozónak január 18-án szűnik meg a jogviszonya? Január 18-án dolgozott utoljára. 3. A 19T1041 es nyomtatványon is a 2019 január 18-át jelölöm mint a munkaviszony megszűnését? Választ előre is köszönöm.
Az ÁSZ száz dolgozójának ajánlotta fel a távozást közös megegyezéssel
Cikk
Az Állami Számvevőszék több ütemben mintegy száz munkavállalójának ajánlotta fel a távozást az intézménytől, negyvenen már el is fogadták az ajánlatot – közölte az ÁSZ az MTI-vel.
Többszörösen hibázott a kismama, mielőtt megszűnt a munkaviszonya
Cikk
Próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Megfelel ez a jogszabályoknak? Helyén való volt-e, hogy nem azonnal hatállyal mondott fel a munkáltató a kismamának, hanem közös megegyezéssel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
