146 találat a(z) közös megegyezés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy varroda nehéz gazdasági helyzetbe került és sajnos dolgozókat kell elengednie. A létszám (statisztikai létszám 22–24 fő). A dolgozókkal – egy-két kivétellel – közös megegyezéssel válnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ha 10 fő felett van a megszűnt dolgozók létszáma, akkor jelenteni kell-e a „csoportos létszámleépítést”? Akkor is, ha közös megegyezéssel szűnik meg? Ha igen, akkor mi a pontos menete, és hova kell ezt bejelenteni? Mivel kis cégről van szó, sem üzemi tanács, sem kollektív szerződés, sem szakszervezet nincs. Az esetleges bírság elkerülése érdekében az is felmerült, hogy most 9 főnek szüntetik meg a jogviszonyát, és a későbbiekben a maradék (csökkentett óraszámban foglalkoztatottakat) is kiléptetik a cégből. (Persze abban az esetben, ha marad ez a gazdasági helyzet.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Harangozóné Lang Adrienn

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Van egy munkavállaló, aki 2013-ban visszament dolgozni gyes-ről, de még ugyanebben az évben megszülte a második gyermekét, akivel először csed-re, majd gyed-re, végül gyes-re került. 2016-ban, még mielőtt lejárt volna a 2. gyermekre tekintettel igénybe vett gyes, megszületett a 3. gyermek. A 3. gyermekre tekintettel újra csed-re, gyed-re végül gyes-re került. A 3. gyerekre tekintettel igénybe vett gyes után nem kíván visszatérni a munkahelyére, ezért a jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik. Helytálló-e a közös megegyezés? A másik kérdésem, hogy a szabadságmegváltást hogyan kell számolni? Az rendeletben van, hogy az Mt. szerint a szülési szabadság tartamára és a fizetés nélküli szabadság első fél évére jár, de melyik időszakra? 2013-ra vagy 2016-ra? Esetleg mind a kettőre? Köszönöm a segítségét! Tisztelttel: G-né.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy bt., ahol az egyik beltag ki akar lépni. A társaságnál rendes munkaviszonyban dolgozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy közös megegyezéssel mikor lehet megszüntetni a munkaviszonyát, valamint a részét hogyan kell kiszámolni? Milyen bejelentési kötelezettségek vannak ilyen esetben? Köszönettel: Boruzsné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaszerződés-módosítással (közös megegyezéssel) van-e lehetőség a fizetés csökkentésére? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Férfi munkavállalónkat nyugdíjasan visszafoglalkoztattuk 2017. 07. 26-án. A munkaviszonyát 2019. 01. 09-én közös megegyezéssel felmondtuk 2019. 01. 31. napjával. Megállapodásunkban egy havi bérét és plusz 1 havi bérét további juttatás jogcímen kapta meg. (Egyéb tétel nem szerepelt a közös megegyezésben.) Viszont társaságunknál bértárgyalások vannak folyamatban, mely érinthet béremelést és cafeteriaváltozást. Társaságunk vagyonkezelő hatáskörébe tartozik, így köztünk és köztük mint tulajdonos között folynak a tárgyalások. Előreláthatólag február közepére vagy végére várható a megegyezés. A kérdésünk az, hogy amennyiben béremelés vagy cafeteriaváltozás történik, igényt tarthat-e a már jogviszonyban nem lévő volt munkavállaló az esetleges emelésre és/vagy megállapított (január 1-jéig visszamenőleg járó) cafeteriára?

Kérdés

A dolgozó 2019. január 18-án pénteken dolgozott utoljára. A dolgozó munkaviszonyát közös megegyezéssel, 2019. január 18-ai keltezéssel 2019. január 21-ei hatállyal, közös megegyezéssel megszüntették. A következőkre hivatkoznak: "A közös megegyezés közlésének napja a hatályba lépésének napja (mindig a közlést követő nap), tehát a közös megegyezéssel napi hatállyal (másnap) történik." 1. kérdés: Jó-e ez a joggyakorlat? 2. Ennek a dolgozónak január 18-án szűnik meg a jogviszonya? Január 18-án dolgozott utoljára. 3. A 19T1041 es nyomtatványon is a 2019 január 18-át jelölöm mint a munkaviszony megszűnését? Választ előre is köszönöm.

Cikk

Próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Megfelel ez a jogszabályoknak? Helyén való volt-e, hogy nem azonnal hatállyal mondott fel a munkáltató a kismamának, hanem közös megegyezéssel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló részéről történt felmondásban kéri a munkaviszony megszüntetését kettő napon belül. A munkáltató ettől eltérő kikötésekkel elfogadja a felmondást, 30 napos felmondási idővel, melyből az utolsó két hétre felmenti a munkavállalót munkavégzés alól, a többi munkanapon a munkakörének átadása és az elszámolás történik. Ezt a munkavállaló elfogadja. Ebben az esetben az utolsó munkanap június 1., a munkaviszony vége június 15. Melyik napon történik a munkabér kifizetése és a kilépő papírok átadása? Ez értelmezhető a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéseként? A munka törvénykönyve szabályai alapján „a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.” Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását: Egy munkavállaló visszatér gyedről dolgozni, majd közös megegyezéssel meg akarják a munkaviszonyt szüntetni. Kérdésünk, hogy a munkavállaló lemondhat-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltásának igényéről? Elfogadható-e ez, vagy van törvényi akadálya? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: T. Mária

Cikk

Előfordul, hogy a munkáltató számára idővel világossá válik, hogy a korábban kiválasztott munkavállaló nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mivel munkavégzése nem segíti elő a vállalkozás sikerét. Ilyen esetekben a munkaviszony megszüntetése során óvatosan kell eljárni. A buktatókat az alábbiakban mutatjuk be.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális összeférhetetlenségi szabályoktól közös megegyezéssel el lehet-e térni? Konkrétan: civil fenntartású szociális intézmény vezetője a) lehet-e szociális szövetkezet tagja? b) létesíthet-e "részidős" munkaviszonyt más munkáltatónál? c) szerezhet-e részesedést gazdasági társaságban? d) megbízással foglalkoztatható-e más szervezetnél? e) további vezetői megbízatása lehet-e az a)-d) esetekben? Kiindulási alap, hogy jelenlegi főállású munkahelye, a szociális intézmény, illetve ennek fenntartója a fentiekhez hozzájárul. Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jutalékok havi gyűjtőszámlában

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Nyugtaadási kötelezettség

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink