• Névtelen kérdező
Hozzászólások 0

Behajthatatlan követelés társasági adóban

Egy kft. ügyvezetője 2010-2011. évben élettársa részére kifizetett összesen 34 millió forintot, és ezt később – saját tanúvallomásuk szerint könyvelési eltérések helyrehozatala miatt – utólag készített, és tagi jóváhagyás nélkül megkötött kölcsönszerződésekkel fedték le. A kft. könyveiben ez a „kölcsön” jobb híján a tartósan adott kölcsönök között szerepel jelenleg is. A cég új tulajdonosai – miután szembesültek a cégben lévő szabálytalanságokkal – 2013-ban feljelentést tettek az ügyészségen sikkasztás gyanújával, mivel többek között ezen kifizetésekhez és a „kölcsönszerződések” megkötéséhez az akkori ügyvezetőnek nem volt jogosultsága, és ezen összeggel elszámolni nem tudott. Az akkori ügyvezető és élettársa az eljárás elindítását követően külföldre távoztak, így a feljelentéssel az ügyészség érdemben évekig nem tudott foglalkozni. 2019. decemberi keltezéssel az ügyészség határozatot hozott az ügy megszüntetéséről, a bűncselekmény elévülésére hivatkozva. Fizetési meghagyás, illetve más, a pénz behajtását célzó eljárás időközben nem indult az ügyben, hiszen a tulajdonosok bíztak az ügyészségi eljárás kedvező kimenetelében. A kft. könyveiben most nyilvántart 34 millió forint kölcsönkövetelést és 24 millió 480 ezer forint összegű kamatkövetelést. Ezen összegek megtérülése – a leírtakra figyelemmel – valószerűtlen. Kérdésünk: az ügyészség határozata elegendő-e a követelés behajthatatlanná minősítéséhez? A követelés leírásának jelen pillanatban milyen adóvonzata lehet? Milyen további lépések segíthetnének?


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is.

 

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
VIDEÓ
2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5