2147 találat a(z) könyvelés cimkére
Egycélú utalvány franchise rendszerben
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egycélú utalvány könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: Egy kft. kereskedelmi tevékenységet folytat, magyar franchise rendszer keretében működik, vásárlási utalványt igényelt a franchise rendszer működtetőjétől, erről áfamentes számlát kapott. Ezt a gazdasági eseményt követelésként kell könyvelni? Utalvány további értékesítésekor, illetve beváltásakor mikor kell áfát felszámítani, a gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Elfogadhat olyan utalványt is, amelyet más franchise partner adott el, ebben az esetben hogyan kell helyesen eljárni? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Helyes könyvelés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi partnerrel való egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél egy számla 2018. évi vevői követelés, de a partner azt igazolja vissza, hogy az ő nyilvántartásával ez nem egyezik, mert a számlát 2019-ben könyvelte le mint szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. Kérdésünk, hogy a követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben, és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor követelés, kötelezettség, és mikor kell elhatárolásként könyvelni? Több eset is előfordul: • a számlán a teljesítés, kiállítás, fizetési határidő is 2019, de 2018. évi szolgáltatás szerepel rajta, • a számlán szereplő minden dátum 2018. évi, viszont 2019-ben lett érkeztetve, • a számla teljesítése 2019. évi, a kiállítás dátuma 2018. évi, • a számla teljesítése 2018. évi, a kiállítás 2019. évi. Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi a felhasználónak előző időszakra (vagy következő időszakra) rögzíteni a számlát. A számviteli törvény értelmezése nem egyértelmű, a fenti kérdéskörre adott állásfoglalások is eltérnek egymástól. Köszönettel: Tóth József
Iparűzési adó ellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni. Az egyik kft.-nél 2012-2015-ig iparűzésiadó-kötelezettség teljesítését ellenőrizték a revizorok. Az ellenőrzés befejezése után kihoztak összesen 32 300 000 forint adókülönbözetet, illetve kiróttak 4 489 000 forint késedelmi pótlékot, a bírságtól eltekintettek. A cég megfellebbezte a döntést, de a másodfokú hatóság 2018.12.27. helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Ez által került fel a tartozás a folyószámlára. A másodfokú határozatba belekerült az a kitétel, hogy "a határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs". Ugyanakkor benne van az is, hogy " jelen határozat megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál közigazgatási pert kezdeményezhet" az adózó, amit 2019.01.07-én meg is tett. Kérdésem, hogy az adókülönbözetet, illetve a késedelmi pótlékot kell-e a 2018. évben könyvelni? Ha igen, a mérlegben középső oszlopban kell-e kimutatni vagy a 2018. évben marad? Gondolom, hogy a késedelmi pótlékkal adóalapot kell növelni. Előre is köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: Pánti Etelka
Készletről beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017-es évben több videokártyát vásároltunk, amelyeket abban az évben nem építtettünk be számítógépekbe, így készleten, a 2-es számlaosztályban mutattuk ki a főkönyvben és a beszámolóban. 2018-ban építtettük be az alkatrészeket a szíámtógépekbe, növelve azok értékét. Mi a helyes számviteli elszámolása ezeknek a készletről beépített alkatrészeknek? Köszönettel: Tóthné Gombár Ágnes
Készlet átértékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megvásárolt készletet szeretnék felértékelni. Eddig még ilyet nem csináltam, szeretnék segítséget kérni a könyvelési lépésekben, illetve hogy társasági adót kell-e fizetni a felértékelési alapra? Nagyon szépen köszönöm.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Magánszemély 100 százalékos tulajdont vásárol egy kft.-ben másik magánszemélytől A kft. törzstőkéje 30 millió forint, a saját tőkéje 31 millió forint. Van a kft.-ben egy ingatlan, amelynek a könyv szerinti értéke 31 millió forint, de a reális értéke 65 millió forint. Az üzletrész vételára 65 millió forint. A vevő hogyan tudja kimutatni a könyvelésben, hogy 65 millió forintot adott az üzletrészért, hogyan kell ezt könyvelni, nyilvántartani? Ha eladja a kft.-ben lévő ingatlant, adómentesen veheti-e ki az üzletrész vásárlására fordított 65 millió forintot? Másik kérdés: Ha ugyanez a vevő a vételár egy részére hitelt vett fel, azt hogyan lehet könyvelni? Segítségüket előre is köszönöm. Kanyar Ottóné
Könyvelés
Kérdés
Tisztelt szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy önálló vállalkozásban egy mérlegképes könyvelő vállalhat-e könyvelési szolgáltatást adótanácsadói, illetve adószakértői vagy ezzel egyenértékű végzettség nélkül. Úgy tudom – bár erre jogszabályt nem találtam –, hogy adókkal az foglalkozhat, aki ilyen végzettséggel rendelkezik. A könyvelési szolgáltatás együtt jár az adókkal történő foglalkozással, áfa, szja, járulékok. Válaszát Előre is köszönöm.
Katás ügyvédi iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás ügyvédi iroda – könyveit kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti – tagja után havonta fizetett katát és az ennek megfelelő bruttó bért, levonásokat hogyan, és milyen összegben könyveli? köszönettel
Osztalékfelvétel tágyi eszközzel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 18 millió forint jóváhagyott osztalék szerepel a 4792-es főkönyvi kartonon. Ennek terhére a társaság tulajdonában lévő garázst a társaság jegyzőkönyv alapján osztalékként vezetik ki a két tulajdonos javára a társasági szerződésben lévő hányad alapján (51–49%). Az értéket a piaci viszonyok alapján 3 millió forintban állapították meg. A garázs bruttó értéke 1 700 000 Ft, nettó értéke 590 000 Ft. Kérdéseim a következők: – Áfát érint-e ez az esemény? – Milyen könyvelési tételeket, milyen összegben kell könyvelni az osztalék miatt? – A tárgyi eszköz kivezetésének könyvelési tételei és összegei? Válaszukat előre is köszönöm.
Osztalék könyvelése, szochofizetési szabályok
Cikk
Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Nem valós gazdasági esemény
Kérdés
T. Szerkesztőség! Könyvelők vagyunk. Egyik ügyfelünk igen kellemetlen helyzetbe került. 2017-ben 10 millió forint + áfa értékű bevétele volt, amit a NAV egy ellenőrzés következtében nem valós bevételnek tekintett és az áfatörvény 55. § (2) alapján megállapította a fizetendő áfát. Természetesen a hozzá kapcsolódó 9 millió forint + áfa kiadás levonható áfatartalmát nem hagyta jóvá, így azt megállapította adóhiányként. A kérdésünk könyvelés-technikai jellegű. Hogyan kell könyvelni, ha nem valós gazdasági eseményt miatt szeretnénk korrigálni egy már mérleggel lezárt időszakot abban az esetben, ha azt a NAV állapítja meg, illetve akkor, ha azt az ügyfél saját maga szeretné korrigálni? Hogyan kell könyvelni és számlát kiállítani, ha az az ügyfél az áfatörvény 55. § (2) a), illetve b) pontja szerint szeretné helyesbíteni a kibocsátott számláját? (Tehát stornó számlát állít ki a nem valós teljesítésű bevételéről 2019-ben.) Mi történik ilyenkor a pénzmozgással (ugyanis ezt a számlát banki utalással egyenlítették ki)? Kötelezettségként ott marad "az idők végezetéig"? Köszönettel
Bérleti díj könyvelése kifizetőnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel magányszemélytől, akitől az szja-t levonjuk és megfizetjük. A számla készpénzes. Miként könyveljük ezt pénztárban és vegyesen? Válaszukat előre is köszönjük!
Negatív üzleti vagy cégérték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy másik kft. 100 százalékos üzletrészét megvásárolta 1 EUR (egy euró) értékben. Hogyan kell helyesen meghatározni a negatív üzleti értéket (évközbeni főkönyvi kivonattal rendelkezünk)? Kötelező kimutatni/könyvelni vagy lehetőség? Köszönettel: Kinga
Kártérítés
Kérdés
Betéti társaság részére a könyvelőjével szemben indított perben a bíróság kártérítést ítélt meg. A döntés 2018.01.12-én emelkedett jogerőre. A könyvelő nem fizetett, ezért az ügy bírósági végrehajtóhoz került, de 2018-ban még bevételt nem realizált a társaság ebből. A számviteli elszámolás szempontjából helyesen jártunk-e el, ha a jogerőre emelkedés napjával bekönyveljük, és nem határoljuk el a kártérítés összegét (T36 - K96). E nélkül a könyvelési tétel nélkül a társaság veszteséggel zárta volna a 2018. évét, így viszont nyereségessé válik. Igényel-e ez a helyzet további teendőket a nyereségadók megállapítása során? Válaszukat köszönöm.
Társasági adó
Kérdés
Bt. egyszerűsített végelszámolást végez, nyereséges. Hogyan kell kiszámítani, és könyvelni a felosztandó vagyont. Ezzel még nem volt dolgom, s szeretném jól csinálni. Köszönöm segítségüket!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
