2147 találat a(z) könyvelés cimkére
Részvény bevonás, alaptőke leszállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunk részvényeket vont be és ezzel kapcsolatosan alaptőke-leszállításra került sor. Kérném segítségét ennek könyvelésében, ha a bevonás névértéken történt, nincs értékkülönbözet. Előre is köszönöm válaszát.
Bölcsődei hozzájárulás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozójának téríti a 2,5 éves gyermekének bölcsödei költségeit (gondozási díj és étkezés). Kérném segítségét ennek lekönyvelésében, kontírozásában. Válaszát előre is köszönjük!
Kapott szja 1% könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk a 2018. rendelkező évben felajánlott szja 1%-ból a NAV "visszatartott" végzés alapján egy kisebb összeget, melyet az egyik adónemen mutatkozó tartozásra könyvelt, a fennmaradó nagyobb összeget jóváírta a bankszámlánkon. Sajnos a visszatartott és az adószámlán jóváírt tétel könyvelésénél elakadtam. Legyen kedves segíteni. Előre is köszönöm!
Tao-támogatás sportegyesületnek
Kérdés
Egy kft. havonta fizet taót. 2018. december 20-án 2.000 millió forintot ajánlott fel egy sportegyesületnek a befizetett taóból, az engedélyek rendben voltak. Már látszik a kft. folyószámláján, hogy át is utalta az összeget a NAV a sportegyesületnek. Van-e valami teendőnk ezzel az összeggel a kft. főkönyvében, vagy a bevallásában kell-e ezt valahol jeleznünk?
Számla könyvelése
Kérdés
Az alábbi számla helyes könyvelésében kérnék útmutatást a vevő kft. részéről. A vevő kft. az Autószerelő Kft.-t bízta meg a karambolos autó casco biztosításos javításával és a biztosítás rendezésével. A számla a következőket tartalmazza: Szállító: Vevő: Autószerelő Kft. XY Kft. az autó tulajdonosa Ft Kárjavítás (a részletezést most elhagyom) nettó 191.657 áfa 51.747 számla összesen 243.404 Pénzügyi elszámolás Biztosító: UNIQA kárszám: 12345 Számla összesen: I: 243.404 Ft Bruttó avulás II. 0 Ft Bruttó kár: III. 243.404 Ft Áfavisszatérítés IV. 25.874 Ft Önrész alap V. 217.530 Ft Önrész VI. 50.000 Ft Ügyfél (vevő) fizet (II+IV+VI) 75.874 Ft Biztosító fizet (V-VI) 167.530 Ft A számla könyvelésével kapcsolatosan kétféle vélemény van: • a vevő kft.-nek csak az áfa 50 %-át mint vissza nem igényelhető áfát és az önrészt mint káreseménnyel összefüggő ráfordítást kell könyvelni, hiszen a többi ráfordítás és bevét
EU-s számla, szállítás harmadik országból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Észtország leszámlázza a magyar partnernek az árut, ami Ukrajnából, EU-n kívüli országból érkezik. Ezért vámoltatni kell, ott kifizetjük az áfát. A számlát EU-beszerzésként kellene könyvelni, mert úgy lett kiállítva. Helyes ez a megoldás? Köszönettel:
Nyílt végű lízing könyvelése
Kérdés
2016. évben indult, személygépkocsi vásárláshoz kapcsolódó, nyílt végű lízing könyvelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban az személygépkocsi beszerzésekor a tőke + áfa összegével megegyezően került beruházásra, majd aktiválásra az autó, tekintettel arra, hogy a tulajdonos nem kívánt áfát levonásba helyezni. Elhatárolásra került a következő évek kamata is. 2019.01.01-től, a törvényi változások okán, úgy döntött, élni kíván az 50 százalék levonási joggal a havi lízing részletek után. Hogyan könyvelendő ennek a döntésnek a hatása? Helyes-e, ha 2019 elején az arányosan még ki nem fizetett áfa 50 százalékának megfelelő összeggel (amely még több évet érinthet) csökkentjük az eszköz bruttó értékét, melyet valamely átvezetési számlára helyezünk el? Ezt csökkentjük havonta a részlet számláknak megfelelő áfa 50 százalékának levonásba helyezésével szemben. Köszönöm segítségüket, örülnék egy minden tételre kiterjedő kontírozásnak is.
Céges személygépkocsi értékesítése, folytatás
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm a válaszát, de én még mindig azt olvasom ki a törvényi hivatkozásokból, hogy arányosítva levonhatom utólag az áfáját a személyautó értékesítésnek (EU-s adóalanynak történik az értékesítés). Annak érdekében, hogy minden tagállambeli adóalany egyforma elbírálásban részesüljön, a HÉA-irányelv rendelkezési elsőbbséget élveznek a nem harmonizált rendelkezésekkel. Amennyiben tehát az áfatörvény 87. § b, vagy c, pontjának, valamint a 89. § (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazhatósága egyaránt fennáll, az áfatörvény 89. §-a szerinti szabályokat kell irányadónak tekinteni. A 89. § elsőbbségének van egy fontos következménye. A Közösségen belüli termékértékesítés ugyanis a "valódi" mentes értékesítések közé tartozik, amelynek jellemzője, hogy az értékesítés során áfát nem kell felszámítani, viszont a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető. Ennek alapján, amennyiben az adóalany a tárgyi eszközként használt személygépkocsiját a 89. § alapján értékesíti, úgy a 136. § 1.a, pontja alkalmazható, tehát a gépkocsi beszerzését terhelő, előzetesen levonásba nem helyezett áfa meghatározott része pótlólagosan levonásba helyezhető. Ezek alapján én úgy gondolom, hogy utólag levonhatom az arányosított áfát. Hogyan, és mi a könyvelése? Üdvözlettel: Sz. Szilvi
Vevői követelés kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég 2016-ban értékesítette cégautóját, a vevő azonban nem fizettett. Jogerős bírósági ítélet született, melynél az eladó pervesztes lett. 2018-ban a nyitásnál szerepel, mint nyitott tétel (311). Kérem, segítsen, hogyan könyveljem ezt a tételt! (Áfa mentes az ügylet.) Köszönöm.
Követeléskötelezettség engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A cég kölcsönt nyújtott 2016.09.12-én B cégnek. A cég kölcsönt kapott 2016.09.12-én C cégtől, egyező összegben. A lejárat mindkét esetben 2017.12.31-e volt. Senki nem fizetett senkinek. 2018.11.29-én született egy engedményezési szerződés, amelyben A cég az engedményző, C cég az engedményes. Tehát A cég követelését C-re engedményezi. C cég a követelés ellenértékét beszámítja a követelés ellénértékébe, egymással szemben beszámítják, így senki nem tartozik senkinek. 2016-tól elhatároltuk a járó és a fizetendő kamatot is. Mivel nem fizetett senki, így késedelmi kamat is jár, és fizetni is kell. Az lenne a kérdésem, hogy kell kontírozni a fenti eseményeket? Mi így képzeljük: Követelés. Könyv szerinti értéke T3631: 63 354 eFt, Járó kamat: T3631-K974 1837 eFt, elhatárolt kamat feloldása: T974-K3911: 1837 eFt, Járó késedelmi pótlék: T3631-K9674: 4784 eFt. (Mi lesz ezzel az egyéb bevétellel?) Kötelezettség: K4511: 63 354 eFt Fizetendő kamat: T874-K4511: 1837 eFt elhatárolás feloldása: T4812-K874: 1837 eFt késedelmi kamat: T8675_K4511: 4784 eFt (Itt is ugyanaz a kérdés, mint a járó késedelmi kamatnál). Illetőleg kell-e könyvelni az engedményezést T8695-K3631 és T4511-K9695? Vagy elég egy átvezetési számlán keresztül összevezetni a követelést a kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm.
Folyamatos teljesítés évváltásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiállítottunk egy számlát folyamatos teljesítésről, a következő dátumokkal: számla kelte: 2018.12.28., teljesítés dátuma: 2019.01.12.; fizetési határidő: 2019.01.12. A vevő 2018.12.28-án átutalta az összeget, ami még a múlt évben jóvá is íródott a számlánkon. Az lenne a kérdésem, hogy ezt hogyan könyveljem? Válaszát előre is köszönöm.
Skontó könyvelése és árfolyama
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A devizás számlák kapcsán utólag kapott, a határidő előtt történő fizetés esetére vonatkozó engedményt (skontó) milyen árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni? A pénzügyi teljesítés napján érvényes banki, vagy a cég éltal használt MNB-árfolyamon, vagy a számla teljesítés napi árfolyamán? Könyvelése: pénzügyi műveletek egyéb bevételei?
Játékszervező könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás internetes játékfelületet hozott létre, melyet terveik szerint külföldi (EU-s és harmadik országbeli) magánszemélyek fognak használni. Lehetőség van arra, hogy nevezési díj fejében egyszerre többen is játsszanak egymás ellen. A befizetett nevezési díjak meghatározott hányada az 1-3. helyezettnek kifizetésre kerül. A pénzügyek lebonyolítása Barion rendszerén keresztül történik, a nevezési díj „leemelése” és a nyeremény kiutalása is rajtuk keresztül zajlik. Úgy vélem, hogy a nyeremény kiosztásának bizonylata is a Bariontól kapott kimutatás lesz. Kérdésem, hogyan kell ezt könyvelni? Árbevétel-csökkentő tranzakcióként? Köszönettel: Vágner Emília
Postai közvetített szolgáltatás áruvásárlásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltunkban az egyik árubeszállítónk a számláin (csekkes fizetési mód) a továbbiakban felszámolja és postai teljesítés költségeit (a számlán postai közvetített szolgáltatásként szerepel). Kérdésünk, hogy ezt a költséget ugyanúgy a postaköltségeknél kell szerepeltessük, vagy ez valamilyen formában (könyveléssel) érinti az áruvásárlás költségeit is? Amennyiben nem kapcsolódik az áruhoz közvetlenül, és postaköltség, külön főkönyvre kell könyvelnünk, illetve a későbbi bevallásoknál kell-e külön kezeljük? Köszönettel várjuk válaszát!
Végrehajtói iroda könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Végrehajtói iroda könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az iroda két bankszámlával rendelkezik. Az egyik egy vállalkozói számla, mely a vállalkozással kapcsolatos bevételek és kiadások kezelésére szolgál. A kérdésünk a végrehajtói letéti számlával kapcsolatos. Ezen a számlán a végrehajtással kapcsolatos forgalom zajlik, ami egyértelműen nem befolyásolja (nem befolyásolhatja) a vállalkozás eredményét. Kérdésünk az lenne, hogy ezt a bankszámlát kell-e könyvelni, hiszen az ezzel kapcsolatos elászámolás a végrehajtónak előírt nyilvántartás alapján zajlik. Válaszát köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
