2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Kezességvállalási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: a kft.-nak van folyószámlahitele a banknál és ezzel összefüggésben kezességvállalási díjat vontak most tőle. Ezt hová kell könyvelni? Bankihitelkezelési költség lesz?
Indiából beszerzett áru, amit Szlovéniában számláznak
Kérdés
Szeretnék segitséget kérni, mert még nem volt ilyen beérkező áru. Indiából hozatják be az árut és Szlovéniában vámolják le. Ebben az esetben EU-s beszerzésnek minősül? Ha nem, hogy kell könyvelnem, próbáltam utánanézni, de nem találtam rá választ sehol. Előre is köszönöm, várom válaszukat
Szállítólevél!
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kapni. Van egy kft., amely zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelemmel, illetve nagykereskedelemmel foglalkozik. A kft .tagja a kiskereskedelmi zöldségüzletben dolgozik. Egy alkalmazott meg a nagybani zöldség- és gyümölcspiacon árul kiskereskedőknek. Kérdésem: Ha a nagybani piacról zöldséget v. gyümölcsöt szállít, akkor a kis üzletben elég szállítólevélen bevinni? Mivel ez az egész egy cég. Hiszen az egész egy kft.-ben van könyvelve. Úgy gondolom, hogy a bolt szállítólevélen igazolja az áru eredetét. A nagybani piacon meg a vásárlásról megtalálja a számlát az illetékes hatóság. A boltnak meg akkor bevétel, amikor eladja. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ: Pánti Etelka
Bérbeadott autók utáni bírság kezelése
Cikk
Kit terhel a bérbeadott autóra kivetett bírság, hogyan kell ezt könyvelni? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Regisztrációs adó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Különbözeti szabályozás alatt működő, EU-ból behozott használt gépjárművekkel kereskedő társaság a saját nevére szóló számviteli bizonylatot (határozatot) kap az általa később átutalással teljesített gépjármű regisztrációs adóról. Később a vevő nevére kezdeményezik a gépjármű forgalomba helyezését. A Regadó Tv. szerint a regisztrációs adót akár az importőr, akár a gépjármű-kereskedő is megfizetheti a Regadó Tv. 7. §-a alapján az adó alanya – tehát a Regadó Tv. 4. § (1) bekezdése alapján az, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik – helyett. Az adó alanya jellemzően nem a kereskedő, hanem az a természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) a nevét a forgalmi engedélybe bejegyzik. A viszonteladó kereskedőnél tehát átfutó tételt jelent az általa megfizetett regisztrációs adó. Hogy jár el helyesen a könyvelés: 1.) a megfizetett regisztrációs adót követelésként mutatja ki, majd a gépjármű – regisztrációs adót is tartalmazó – megfizetett vételárából vezeti össze a releváns pénzösszeggel; 2.) a megfizetett adót egyéb ráfordításként könyveli, a gépjármű eladásakor pedig a vevő által fizetett összegből a regisztrációs adónak megfelelő összeget egyéb bevételként könyveli? Általánosságban helyes-e az a megállapítás, hogy ha például egy használt gépkocsi bekerülési értéke 1 millió forint volt, és megfizettek rá az 50 ezer forint regisztrációs adót, akkor, ha eladják a vevőnek 1,3 millió forintért, akkor abból 1,25 millió forint a bruttó árbevétel? Köszönöm a segítséget!
Dolgozói zsetonos kávégép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a személyzeti étkezőbe egy kávéfőzőgépet helyeztünk üzembe, amelynek használata "zseton" bedobásával történik. A zsetonok 50 forintba kerülnek, a dolgozók a vezetőjüktől vehetik meg a zsetont. (Ebből történik a szemeskávé vásárlása.) Szeretném a segítséget kérni ennek helyes könyvviteli elszámolásában, számlázásában, járulék- és egyéb adóvonzatának megismerésében. Előre is köszönöm a válaszát.
Saját termelésű készlet
Kérdés
T. Szakértő! Ezer éve a pályán vagyok, de még nem volt termelőüzem ügyfelem, azért kérem a tanácsát a következőhöz. Új kft.-s ügyfelem cukrászüzemet indít. Kicsi üzem lesz, ahol egyedül dolgozik, és süteményeket készít és szállít ki. Kötelező-e a saját termelésű készletek számviteli elszámolása, vagy a költségeket lehet-e mindjárt az 5-ös számlaosztályba könyvelni, és amikor a kiszállítás megtörténik a számla alapján a bevételt a 9-es számla osztályba könyvelni. Év végén pedig leltár alapján a megmaradt és fel nem használt alapanyagokat készletre venni? Félkész és befejezetlen terméke valószínűleg nem lesz, mert egy nap csak annyit készít, amit még akkor vagy másnap kiszállít. Mivel külsős könyvelő vagyok nem is lenne rálátásom, hogy mi van az üzemben. Köszönöm szépen. Bné
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Kereskedelmi tevékenységet folytató cég árut vásárol, harmadik cég engedményezéssel fizeti ki a tartozást. Vevői oldalról hogyan kell helyesen könyvelni a beszerzés kifizetését? Engedményezéssel történő fizetés esetén kérjük a kontírozás levezetését. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: THI
MRP vagyoni hozzájárulás
Kérdés
Könyvelési tételekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy helyesek-e a következők? Az MRP alapszabályában a következő szerepel: A zrt. mint alapító 1.500.000 db 100 forint névértékű törzsrészvényt bocsát rendelkezésre. A vagyoni hozzájárulás értéke: A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke megegyezik a szolgáltatás átadása napjára megállapítható piaci értékkel. T33/K411 375.000.000,- Ft ( ha 1.500.000 db*250 Ft piaci értékkel számolva) -> Bírósági bejegyzésig nem történt meg a törzsrészvény átadása -> Előtársasági időszakban könyvelve. (Az MRP szervezet az alapszabályának közokiratba foglalásától, vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől (2018.10.29) kezdődően az MRP szervezet előtársaság működik. Bejegyzés időpontja 2019.02.06.) 2019-es évben könyvelhető: T17/K33 375.000.000,- Ft. Az alapító továbbá 1.000.000,- Ft készpénzzel járul hozzá az MRP létrehozásához és működéséhez, alapítói vagyonon felüli saját tőke javára kell jóváírni. T33/K411 1.000.000,- Ft T384/K411 1.000.000,- Ft. (az utalás még 2018-ban megtörtént) Kormányrendelet szerint: Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Köszönöm válaszukat!
Végelszámolás zárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Végelszámolás lezárásával kapcsolatosan lenne pár kérdésem. A vállalkozás vagyona között szerepel egy tehergépjármű, melyre kértünk egy kereskedőtől vételi ajánlatot, ez alapján átértékelésre került a könyvekben (veszteség jellegű elszámolás), és vagyonfelosztás keretében az egyik tulajdonos kapja majd meg. Kérdésem lenne, hogy ilyenkor az átíráshoz, GFB biztosítás lemondásához milyen okiratot kell benyújtani? A gépjárműn kívül bankban van pénz és áfakövetelés van, melyet a zárás keretében vissza fogunk igényelni – a záró beszámolóban még követelésként tartjuk nyilván?!. A saját tőke pedig negatív. A gépjármű GFB biztosítás jövő év elejéig rendezve lett. A végelszámolás bejezésének napja június 30-a lesz. A cég törlésének pontos dátumát nem tudjuk, de azzal a nappal megtörténhet már a vagyonkiadás, s ekkor a kft. bejelenti a biztosítónak, hogy nem ő kötelezett a biztosítási díjat fizetni, így lesz visszajáró összeg. Ezt hogyan könyveljük a zárás során és milyen összeggel számoljunk? A vagyon kiadását hogyan könyveljük, mik a kontírozási tételek, hogy a könyvviteli nyilvántartások ezek után értékadatokat már ne tartalmazzanak? Gépjármű – bank – negatív saját tőke – biztosítási díj követelés és visszaigényelt áfa – ez utóbbi remélhetőleg a bankszámlán fog már szerepelni. Köszönettel:
Bérként adózó oktatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónkat beiskoláztuk egy felsőfokú intézménybe, tanulmányi szerződést is kötöttünk vele.Munkaköre betöltéséhez az iskola elvégzésére szükség volt. 2019 februárjában a felsőfokú intézménytől társaságunk befogadta, majd kifizette az oktatásról szóló számlát. A 2019-es szabályoknak megfelelően bérként számfejtettük az összeget. A dolgozó 2019. május 1-jével felmondott, majd 2019. június 6-án a társaság felszólítására a tandíjat visszafizette. Kérdésem. Mi a teendő a számfejtett bérrel? Kell-e önrevíziózni a 1908-as bevallást? Mire kell könyvelni a visszafizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Egyesületi tagdíj
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Próbáltam utánanézni a neten, de nem egyértelmű: kötelező-e kiállítani számlát/számviteli bizonylatot az egyesületi tagdíjról (főleg magánszemélyekről van szó) vagy könyvelhetem a bankból a tagdíjakat a tagdíjszámlára, s nem kell semmit sem kiállítani róla. Válaszukat köszönöm Vadas Zsuzsanna
Vevő követelés engedményezés biztosító részére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel
Jogerős fizetési meghagyás
Kérdés
Jogerős fizetési meghagyás T. Adózóna! Az alábbi kérésben kérnem a segítségüket. Egyik ügyfelünk 2018-ban kapott jogerős fizetési meghagyást. Sajnos elmulasztotta a 15 napos fellebbezési határidőt (nem értett egyet a követeléssel), így az 2018-ban jogerőre emelkedett. 2019 márciusában leinkasszózták tőle a vitatott összeget. Az ügy háttéréről annyit, hogy nincs semmilyen írásbeli megállapodás ügyfelem és a követelést benyújtó cég között. További per (jogi lépés) várható az üggyel kapcsolatban. Kérdésem a következő lenne: könyvelhetem-e 2019-ben a bankszámláról inkasszózott összeget követelésként és majdan, ha születik megállapodás tőkéről és kamatról, akkor azt már a 2019-es évben számolnám el a követeléssel szemben. Tehát a 2018-as évben nem könyvelném a könyvekbe a jogerős fizetési meghagyást. Segítségüket előre is nagyon köszönöm Rácz Andor Complector Consulting Kft. Kedves Kérdező! Igen 2018-ban követelésként elő kell írni, majd 2019-ben könyvelni a többi tételt. Üdvözlettel: Kneitner Lea T.Kneitner Lea! Köszönöm megtisztelő válaszát. Legyen kedves nekem még abban segíteni konkrétan mire gondol, amikor azt mondja követelésként írjam elő a jogerős fizetési meghagyást, 2018-ban mi lesz a másik „lába” a tételnek? Illetve konkrétan mire gondol, mit kell könyvelni a 2019-es évben? Várom válaszát Köszönettel: Rácz Andor
Próbaüzem alatti bevétel
Kérdés
Tisztelt szakértő! Szolgáltató (szálloda) szektorban működő kft. próbaüzem elrendelése alatt árbevételt szerez. Ennek számviteli és adózási elszámolása érdekelne konkrét példán keresztül levezetve. Például: a próbaüzem alatti költségeket közvetlenül (vagy akár egy technikai számlán keresztül) a beruházásra könyvelem 10 millió forint értékében, miközben az árbevétel 1 millió forint. Az árbevétel csökkenti a próbaüzem beruházási értékét: ezt közvetlenül a 91-es csökkentésével könyvelhetem? Vagy csak a próbaüzem alatt felmerült költségek értékét csökkentem az árbevétellel, és ezt az összeget könyvelem a 161 főkönyvre? A tényleges árbevétel pedig maradna a 91-ben? Milyen kontírozási lépéseim lesznek? A próbaüzem alatti költség a tao és ipa számításánál nem vehető figyelembe, az árbevétel viszont beleszámít? Hogyan változik a könyvelés abban az esetben, ha a próbaüzem alatti árbevétel meghaladja a próbaüzemelés költségét? Válaszukat megköszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
